Hét éve, egészen pontosan Konkoly Csaba 2011 novemberi menesztése óta nem ült a Győri női kézilabda csapat kispadján magyar tréner. Szerdától hivatalos, a klubvezetés a norvég Karl Erik Böhn, és spanyol Ambros Martín után szakít a külföldi vonallal és azt a Danyi Gábort bízza meg a csapat irányításával, aki micsoda egybeesés, 2011 óta áll a klub alkalmazásában.
Alapvetésként könyveljük el; nincs annál kézenfekvőbb, szebb megoldás, mint amikor egy klub belülről építkezik. Igaz ez az utánpótlás tehetségeinek beépítésére a felnőttcsapatba, de az alkalmazásban álló edzők motivációjának is jót tesz, ha azt tapasztalják, szorgos, nem utolsó sorban eredményes munkával idővel magasabb szintre léphetnek.
A léc a „világcsúcs” főlé van téve tíz centivel
A Győri Audi ETO Ambros Martín irányításával és Danyi Gábor segédletével három Bajnokok Ligája címet nyert öt év alatt (2013, 2014, 2017). Arra is reális az esély, hogy a negyediket is megszerzi a május 12-13-án a Papp László Budapest Sportarénában.
Ezt űberolni lehetetlen, megismételni, a szintet tartani sem egyszerű. Az 54. életévébe idén február 18-án belépő szakember erre vállalkozott.
Danyi sportcsaládba született. Édesapja labdarúgó volt, gyermekei is a labdát választották, csak éppen a kézit. Sport mellett a pécsi tanárképzőn földrajz-testnevelés, majd edzői szakon végzett, a szakedzői képesítést pedig a Semmelweis Egyetemen (TF) szerezte meg.
Előrelátó volt, lévén csak 23 éves koráig, 1987-ig játszhatott a PEAC-ban, mert egy sérülés közbeszólt. Diplomával a zsebében fiatal kora ellenére edzőként folytatta Szigetváron. A férfi másodosztályú csapatot három évig irányította, majd 27 évesen, 1992-ben bedobták a mély vízbe: az akkor első osztályú női kézilabda csapat vezetőedzőjének nevezték ki. Néhány játékosa idősebb volt nála…
A pécsi lányokból így gyúrt stabil NB I középcsapatot, majd később, 2009-ben már a város férficsapatával nyerte meg az NB I/B-t és jutott fel az élvonalba, ahol kilencedik helyen végzett.
A nők megbízhatóbbak a sportban, mint a férfiak, viszont genetikai okokból az erőnlétükből adódóan a férfiak szakmailag nagyobb kihívást jelenthetnek. Mindkét nem képviselőivel szeretek dolgozni, de egy biztos, két más világról van szó
– vélekedett a két nem közi különbségről egy korábbi interjúban., amelyben elárulta azt is, felesége is kézilabdázott, és bár őt nem edzette, de büszke arra, hogy fiát és lányát igen.
A nagy ugrás
Róth Kálmán, a győri utánpótlásképzés atyja – aki onnan ismerte, hogy Danyi 2001 és 2013 között a női junior és ifjúsági válogatottak edzője volt – addig csábítgatta, hogy 2011-ben feladta Pécsi állását és családjával Győrbe költözött. Először Konkoly Csaba, majd Karl-Erik Böhn, végül Ambros Martín segítője lett. Kérdés, miként fogadták el a világsztárok, mint másodedző?
Ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik a nyelvtanulással nem állt túl jól. Nem tagadom, az angolom elég gyenge volt, de hála a klub nyelvtanárának, Szabó Gábornak, aki egyébként a légiósokat is tanítja, csak őket magyarra, valamint annak, hogy a mindennapi munkában rá vagyok kényszerítve arra, hogy angolul beszéljek, sokat fejlődtem, s gyakorlatilag most már nem gond a kommunikáció
– nyugtatott meg minden csapaton belüli kommunikációért aggódó szurkolót Danyi, akinek a kinevezése végképp az állandóságot és a jövőt képviseli Győrben. Ráadásul mivel a B-csapatot ő irányította eddig, így közvetlen a kapcsolata az utánpótlás és a felnőttkeret közt is.
Talán ezért és a várható játékospolitika miatt is érdekes, miként vélekedik a mostanság oly gyakran szóba hozott, elég megosztó, szélsőséges véleményeket kiváltó témáról, az idegenlégiós, kontra saját nevelés kérdéskörről.
A nemzetközi elitben maradás színtiszta hazai játékosokkal szinte lehetetlen. Meg kell nézni mondjuk férfivonalon egy német, spanyol vagy francia csapatot, ott is sok a légiós. Nem hinném, hogy a magyar kézilabdának árt, ha Heidi Lökétől, Eduarda Amorimtól, vagy Nerea Penától lehet tanulni. Másik oldalról viszont azt már nem jó látni, hogy a bajnokság hatodik-hetedik, esetleg még hátrébb elhelyezkedő csapataiban is középszerű külföldiek szerepelnek. Nyilván sok szempontot kell figyelembe venni, de közép- és hosszú távon ez ártalmas. Sok tizenhét-tizenkilenc éves játékos tűnt el a felnőttkorba érve, és nem azért, mert sokat kért volna. Egyszerűen a bizalom nincs meg irántuk
– fogalmazott meg elég konkrét kritikát a sportágra ömlő tao-milliárdok árnyoldalairól a szakember, de megjegyezte azt is, áldás, hogy a kormány ekkora forrást biztosít a kézilabdának, de ezzel élni kell, nem pedig visszaélni.
Nos, ha Danyi Gábor kinevezése után is tartja fenti hitvallását, akkor a Győri Audi ETO szurkolói arra számíthatnak, hogy az új edző célja a csapat nemzetközi elitben tartása valós erősítést jelentő idegenlégiósok segítségével, de emellett az akadémia legtehetségesebb játékosai felé is bizalommal fordul majd.
Beköszönő beszédében úgy fogalmazott; folytatni szeretné a hagyományt, miszerint az ETO KC-nak mindig mindenhol nyerni kell, lehetőleg húsz góllal. Úgy legyen.
Kiemelt képünkön Danyi Gábor másodedző ünnepel, miután csapata – a döntőben legyőzve norvég Larvik együttesét – megnyerte a női kézilabda Bajnokok Ligáját 2013. május 11-én Veszprémben
Fotó: Kovács Anikó / MTI