Sport

Az átkozott berni döntő: kikaptunk az NSZK-tól

A labdarúgás történetének legigazságtalanabb eredménye született meg 1954. július 4-én, amikor a vb döntőjében kikapott az Aranycsapat a németektől.

A magyar foci első, és talán legnagyobb pofonja, sorstragédiája, hatalmas megrázkódtatásokat okozó történése volt a berni világbajnoki második hely.

A magyar válogatott a svájci világbajnokságra abszolút esélyesként érkezett. Évek óta veretlen volt Sebes Gusztáv Aranycsapata, amely 1953 novemberében történetesen Angliában verte 6-3-ra a hazaiakat, majd a Népstadionban 7-1-re szintén megalázta a sportág egyik őshazájának csapatát.

A vb-n aztán laza 9-0-s győzelemmel (gólok: Kocsis 3, Puskás-Palotás 2, Lantos, Czibor) nyitottunk a Koreai Köztársaság ellen, majd következett az NSZK elleni 8-3-as, fantasztikus siker (Kocsis 4, Hidegkuti 2, Puskás, Tóth II). A Berni háborúnak nevezett negyeddöntőben legyőzték a durván játszó brazilokat (4-2 Kocsis 2, Hidegkuti, Lantos), majd ugyanilyen arányban vertük Uruguayt a döntőbe jutásért (Kocsis 2, Hidegkuti, Czibor).

A berni csodának nevezett találkozón aztán 1950. május 14-e, az Ausztria ellen elszenvedett vereség után kapott ki a magyar válogatott. A traumát a ma felnövő nemzedék is nehezen emészti meg.

Hogy mi volt a vereség oka? Máig vita tárgyát képezi, és bizony a lehetséges érvek alkalmat adnak kesergésre. A tipikus magyar betegség? A végén mi mindig elbukunk? Sorstragédia? Politika? Az egész világ a mieink játékát csodálta, mégsem sikerült a csúcsra érni. Néhány tény, amely a mérkőzés végeredményét befolyásolhatta:

Puskás Ferencet, a mieink legjobbját (mellesleg a vb gólkirálya 11 góllal Kocsis Sándor lett) az NSZK elleni csoportmeccsen lerúgták, ki kellett hagynia a brazilok és az uruguayiak elleni találkozót. Sokak szerint nem volt egészséges a döntőben.

Sebes Gusztáv szövetségi kapitány felforgatta az együttest. A balszélső Czibor átkerült a kimaradó Budai II helyére a jobbszélre, helyén Tóth II Mihály játszott. A németek hat helyen cseréltek a 3-8 után, egyesek szerint az a meccs csak elterelő hadművelet volt.

A meccs napján esett az eső, a németek pedig olyan Adidas cipőben játszottak (a gyáralapító Adi Dasslerről itt olvashatnak), amin cserélni lehetett a stoplit. Sokkal jobban tudtak mozogni a felázott, laza pályán.

– Egy 2004-ben megjelent német dokumentumfilm alapján kiderült, hogy a német játékosok közül többen is – legálisan – metamfetamin nevű szert kaptak a meccs előtt.

– A meccs végén Puskás érvényes gólt szerzett, de az angol játékvezető (a walesi partjelző intésére) nem adta meg a találatot (talán a 6-3-ra gondolt…).

– A német kapus, Turek remekül védett, a világ legjobb kapusa, Grosics viszont a harmadik gólnál talán háríthatott volna.

– A magyar csapat szállása előtt egész éjjel hangoskodtak (egy fúvós zenekar), nem hagyták aludni Buzánszkyékat.

Magyarország az 1938-as vb-döntő után a második finálét bukta el.

A mérkőzés összefoglalója:

A meccsnek döbbenetes következményei voltak. A németek egy része a modern Németország megszületését dátumozza a napra, hiszen a siker elégtétel volt számukra a II. világháború elvesztése után. Budapesten tüntetések törtek ki, az emberek képtelenek voltak feldolgozni a vereséget, kirakatokat törtek be, több nap után az ÁVH vetett véget az elégedetlenségnek.

Az emberek a Keleti pályaudvarhoz vonultak először, mert azt hitték, oda érkezik a csapat. A spontán menet innen vonult Sebes Gusztáv lakásához (bedobták annak ablakát is), majd a Rádióhoz. Egyesek „kis októberi focialista forradalomnak” nevezik az eseményeket.

Az emberek azt érezték, hogy valamit elvettek tőlük, és felelősöket kerestek. Szepesi György, a rádió riportere könnyeivel küszködött a döntő alatt, de a meccs végén sportszerűen elismerte a német csapat győzelmét, és kimondta: a labdarúgás játék, amiben veszíteni is lehet, és az élet megy tovább.

Jó magyar szokás szerint bundázással vádolták meg az Aranycsapat tagjait, a tüntetéseken főleg Puskást és Sebest szidták, előkerült a zsidózás is, a méltatlan támadásokat több játékos is nehezen emésztette meg.

Eredmény – 1954. Bern, világbajnoki döntő::
NSZK – Magyarország 3-2 (2-2)
Bern, 65 ezer néző, vezette: Ling (angol)
NSZK: Turek Anton, Posipal Josef, Kohlmeyer Werner, Liebrich Werner, Mai Karl, Eckel Horst, Morlock Maximilian, Rahn Helmut, Walter Ottmar, Walter Fritz(c), Schaefer Hans. Szövetségi kapitány: Josef Herberger
Magyarország: Grosics Gyula – Buzánszky Jenő, Lantos Mihály, Bozsik József, Lórant Gyula – Zakariás József, Czibor Zoltán – Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Tóth Mihály. Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv
Gólszerzők: Morlock (11.), Rahn (18., 84.), illetve Puskás (6.), Czibor (9.)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik