Poszt ITT ep-választás
French President Emmanuel Macron (L) shakes hands with Hungary's Prime Minister Viktor Orban as they arrive for a meeting during an EU-Western Balkans Summit in Sofia on May 17, 2018. - European Union leaders will meet their Balkan counterparts to hold out the promise of closer links to counter Russian influence, while steering clear of openly offering them membership. (Photo by ludovic MARIN / AFP)

Miért támogatja Orbán Viktor Emmanuel Macront?

Mert az elképzeléseikben sokkal több a közös, mint elsőre gondolnánk. Lakatos Júlia írása.
Korábban a témában:

Sokak szerint Orbán Viktor azért támogatta a francia elnök minap közölt koncepcióját Európa megújítására, mert bármit megtenne, hogy elhárítsa az Európai Néppárt – Damoklész kardjaként feje felett lebegő – kizárási eljárását. Miközben természetesen nem lehet a két eseményt teljesen különválasztani, van egy másik, sokkal fontosabb oka annak, hogy a magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: habár sok mindenben nem értenek egyet, a francia elnök elképzelése jó alap lehet egy konstruktív párbeszédhez Európa jövőjéről.

A 4 vezető 40 beszéd című kutatásunkban Angela Merkel, Emmanuel Macron, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin beszédeit vizsgálva, arra mutatunk rá, hogy sokkal több a közös Macron és Orbán elképzelése között, mint ami a hazai hírekből átjön. Ez azért is fontos, mert a most nyilvánosságra hozott javaslat követi azt az irányvonalat, amit a francia elnök beiktatásakor megfogalmazott Franciaország és Európa számára, sok esetben – például a migráció kezelése kapcsán – egyenesen megismételve azt.

Emmanuel Macron beszédeinek szerkezete hasonló Orbán Viktor tusnádfürdői, elemző jellegű előadásaihoz. Egyformán a globális értékeléstől haladnak a hazai alkalmazhatóság felé. Lehetőségeikhez képest, a saját országuk történelmének és érdekeinek megfelelően mindkét fél arra használja beszédeit, hogy megkíséreljen „szintet lépni” a zajló geopolitikai átalakulás közepette, erősítve súlyukat a nemzetek között.

Míg Orbán Viktor Európán belül szeretné újrapozícionálni Magyarországot, regionális hatalmi pólust létrehozva a V4-ekkel, aközben Emmanuel Macron igyekszik visszanyerni Franciaország korábbi nagyhatalmi státuszát, azáltal, hogy kezdeményező szerepet vállal a világ legfontosabb konfliktusai kapcsán. Ezt a taktikát alkalmazza az Európai Unióra vonatkozóan is, ugyanis úgy gondolja, hogy az általa meghatározott reformok mintául szolgálhatnának az unió megújítására is.

Mindkét politikus karakteres koncepcióval rendelkezik az EU megújítására, s ugyan más a demokrácia milyenségéről szóló elképzelésük, annyi közös bennük, hogy egyformán generációs feladatnak tekintik tervük megvalósítását. Míg Orbán Viktor a ’68-as elitet szeretné leváltani, s a ’90-es évek generációját helyzetbe hozni, addig Emmanuel Macron úgy gondolja, hogy az európai vezetők fiatal nemzedékének küldetése megőrizni és megújítani azt a rendszert, amit az uniós alapítók megálmodtak a második világháborút követően. Miközben elképzeléseik versengőek, s ideológiailag sokszor homlokegyenest ellentmondanak egymásnak, problémafelvetésük, koncepciójuk hasonló. Ugyanazon kérdések izgatják a két vezetőt.

Bizonyos témákban is feltűnő az összhang.

Meglepő módon ilyen a migráció kérdése. Annak ellenére, hogy az éveleji kormányinfón Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy habár személyesen jó viszonyt ápol Macronnal, a bevándorlásról alkotott képük eltérő, és az, amit e tekintetben a francia elnök képvisel rossz volna Magyarország számára, érdemes megjegyezni: Macron beszédeiben a befogadó szavak mögött olyan stratégia bújik meg, mely messze nem a feltétlen befogadást hirdeti. Mostani nyilatkozatában is a határok szigorú védelmére szólít fel. Ez az általunk vizsgált beszédekben még élesebben kirajzolódik.

Miközben idehaza rendszerint azt halljuk, hogy Macron a feltétel nélküli bevándorlás híve, a francia politikus beszédeiben markáns, visszatérő elem az európai határok védelme. Macron különválasztja a gazdasági menekülteket a politikai, vallási üldöztetés elől menekülőktől. Ugyan erkölcsi kötelességnek tekinti utóbbi csoport befogadását, azon dolgozik, hogy a migrációs útvonalak kiindulópontjainál megállítsa a menekültáradatot, mégpedig azáltal, hogy megszünteti a kiváltó okot.

Viszont: Orbán Viktorral szemben Emmanuel Macron egyáltalán nem foglal állást a föderalizmus-nemzetállam kérdésben, s az európai szuverenitást nagyon más kontextusban használja. Számára a világrend értelmezésének kulcsa a multilateralizmus és unilateralizmus tengely, nem a liberalizmus-demokrácia konfliktus. Úgy gondolja, hogy a legfontosabb problémák globálisak, így csakis nemzetközi összefogással lehet ellenük küzdeni, a pusztán nemzeti válaszok nem alkalmasak napjaink kérdéseinek megválaszolására, ezért a nemzeti szuverenitás mellett, külön európai, illetve nemzetek feletti szuverenitást kell létrehozni.

Ez a különbség a két ország történelmi tapasztalatainak különbözőségeiből ered, mégis jól szemlélteti, hogy olykor egészen hasonló elképzeléseket mennyire másként képviselnek különböző országok vezetői.

A közelgő európai parlamenti választások tükrében érdemes látni, hogy e feszültségek nélkül még annyit sem mozdulna előre az Európai Unió, amennyit jelenleg.

 

A szerző a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa

Kiemelt kép: ludovic MARIN / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.