Budapesten a szálló por koncentrációjának szintje az összes fővárosi mérőponton – 12 helyen – meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket, átlagkoncentrációja 3 mérőállomáson meg is haladta a riasztási küszöbértéket. Egyelőre mégsem kell elrendelni a szmogriadó riasztási fokozatát.
Mely anyagok mért mennyisége befolyásolja leginkább a szmogriadó elrendelését?
Télen a szállópor a levegő szennyezettségét leginkább befolyásoló összetevő a légszennyező anyagok közül. Ilyenkor megemelkedik a nitrogénoxidok kibocsátása is. Az elsődleges forrásai ezeknek az anyagoknak az egyéni fűtés, fa és szén eltüzelésével nyert hőtermelés. Egyértelműen látszik, hogy a légszennyezés délután 6 órától éjfélig emelkedik. Reggelre, délelőttre viszonylag tisztább lesz a levegő.
Mi a teendő, ha a meghirdetett szmogriadó tartós?
Többféle lehetőség kínálkozik olyan esetekre, ha a szállópor értéke meghaladja a határértéket. Tájékoztatni kell a lakosságot, ha két mérésnél 24 óra alatt 75 és 100 mikrogramm/köbméter közötti a szállópor mennyisége. Már ekkor is lehetőség van arra, hogy a hatóságok a közlekedési eszközök használatának mellőzését kérjék. Ha a szállópor mennyisége tartósan meghaladja a 100 mikrogrammos értéket, akkor rendeletben szabályozott módon történik a szmogriadó elrendelése. Ekkor lehetőség van a vörös és fekete matricával jelzett, különösen szennyező járművek közlekedésének, illetve bizonyos területeken az ipari kibocsájtás mértékének korlátozására is.
Milyen tényezők befolyásolják leginkább a szmogriadók elrendelését?
Leginkább a közlekedésnél felszabaduló káros anyagok, de az ipari tevékenység, a fűtési szezon és az időjárás is. A mostani hideg éjszakák és meleg nappalok biztosítják a levegőszennyezettség emelkedésének körülményeit, a hideg levegő ugyanis lent tartja a szennyezett levegőt. Ebben az esetben a fronthatások lehetnek kedvezőek, mert ilyenkor a szél eltakarítja a szállóporban gazdag levegőt.
