Poszt ITT

Aranypók

Aranypók 1Magyar Részvények Könyve 2000 – Rendelje meg Ön is!

ARANYPÓK KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Cím: 1143 Budapest, Gizella u. 24-26.

Telefon: 251-2777

Fax: 251-3887

E-mail: apok1@aranypok.hu

Honlap: www.aranypok.hu

KERESKEDELEM

Alapítva: 1950

Privatizáció: 1991

Tőzsdei bevezetés: 1994. augusztus 11.

Szabadon elérhető részvények névértéken (2000. május):

243,8 M Ft (56,69%)

Kapitalizáció (2000. május): 389,2 M Ft

Alkalmazottak száma (2000. május): 286

Könyvvizsgáló: Godányi Károly

A részvény piacai

Budapesti Értéktőzsde, C-kategória

(2000. július 1-jéig B-kategória)

Igazgatóság

Dr. Bartha András (elnök)

Felügyelőbizottság

Rácz Ernő (elnök 2000. IV. 27-től),

Menedzsment

Dr. Bartha András (elnök-vezérigazgató)

Novák Istvánné (vezérigazgató-helyettes)

Befektetői kapcsolatok

Novák Istvánné (Tel.: 251-2777)

Részvénystruktúra (2000. május)

Jegyzett tőke: 430 M Ft

Törzsrészvény: 43 E db névre szóló, névérték: 10 E Ft

Cégtörténet

Az 1950-ben alapított jogelőd állami cég 1973-ig Fővárosi Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat néven működött, majd felvette az Aranypók nevet. Boltjainak száma a 80-as években még 80 fölött volt, de az előprivatizáció miatt 1991-re (amikor államigazgatási felügyelet alá vonták) már csak 33 egységgel rendelkezett. Társasággá 1991 decemberében alakult 389,44 M Ft alaptőkével (ebből 107,6 M Ft készpénzapport), amiből az ÁVÜ 92,8, a Budapest Bank 7,2%-kal részesedett. Az átalakulás után a munkavállalók 99%-át tömörítő MRP-szervezet (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) 47,81%-os tulajdonrészt szerzett, amit két, összesen 182,486 M Ft összegű, 2001-ben lejáró hitelből fizetett ki az ily módon főtulajdonossá előlépő dolgozói közösség. (A hitelek osztalékból fizetendő terhei – 1995: 11,6 M, 1996: 19,6 M, 1997: 21,9 M, 1998: 24,6 M, 1999: 27,9 M Ft – azóta is meghatározzák az osztalékpolitikát, bár az MRP révén maga a társaság 20%-os adóalap-csökkentő kedvezményben részesül.) Az Aranypók-részvényt az 1994. júniusi, alaptőke-emeléssel összekötött nyilvános forgalomba hozatal után augusztusban vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. A cég eredménye az utóbbi öt évben – az üzletközpontok élesedő versenye ellenére – javult, bár az infláció növekedésénél lassabban. A folyamatos tőkehiány nem akadályozta, hogy a több mint 30 Aranypók-boltot egységes arculatú üzletlánccá tegyék, sőt 1997-ben – egy Esztergomban nyitott üzlettel – megkezdték a franchise-rendszerű vidéki hálózat kialakítását. A fejlesztések finanszírozására 1997 májusában 100 M Ft névértékű, 1999. december 31-én lejáró kötvényt bocsátottak ki (Aranypók Kereskedelmi Kötvény), amely 1999 végén járt le, s a jegybanki alapkamatnál 2,25%-kal magasabb kamatot fizetett. 1999 novemberében a Fővárosi Önkormányzat 26,93 százalékos (115,8 M Ft névértékű) részesedését a Rizikó Factory Rt. vásárolta meg. A korábban a BÉT B-kategóriájában forgó részvényt 2000 júliusától a C-kategóriába sorolták át.

Üzleti tevékenység

A Budapest legnagyobb ruházati kiskereskedelmi hálózatát működtető Aranypók 1999 végén 37 üzlettel rendelkezett (valamennyi a fővárosban, összesen 5944, átlagosan 161 m2 területen), amiből nyolc – továbbá a székhelyén található, diszkont áruházat is magában foglaló raktár – saját tulajdona. A többi egység bérlemény, amit a mérlegben 245,8 M Ft értékben tartanak nyilván. A bevásárlóközpontok jelentette kihívás miatt a társaság hálózatának átalakítására törekszik: hagyományos belvárosi boltjain kívül 1999 végén már tíz egység működött az üzletközpontok (Sugár, Pólus, Europark, Auchan, Cora, Mammut Center, Campona, West End) valamelyikében. A cég 1999. évi bruttó árbevételének (3,176 Mrd Ft) növekvő hányadát, 57,2%-át adta az alapprofilt képező fehérnemű, 15,3%-át a kötöttáru, 0,8%-át a konfekció. A kiegészítő termékek részaránya a teljes árbevételben 26,7% volt: a bőrdíszmű 11,5%-ot, a harisnya és zokni 7,5%-ot, a divatáru 7,4%-ot képviselt. A forgalom 98%-a (3,120 Mrd Ft) kiskereskedelemből, a többi (56 M Ft) diszkont értékesítésből eredt. A beszerzéseken belül a túlnyomórészt önállóan lebonyolított import korábban folyamatosan csökkenő hányada (1997:31%, 1998: 24,6%) 1999-ben 29,5%-ra emelkedett az import fehérnemű választékának bővítésével. A cég stratégiájának megfelelően az értékesítés súlypontja mindinkább a saját márkájú vagy legalábbis Magyarországon kizárólagosan forgalmazott termékcsaládok irányába tolódik el.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik