Ha Svájcra gondolunk, akkor azonnal beugrik az elszabadult frank, a titokzatos bankszámlák, és a mindenre jó svájci bicskák.
Ezek mezőnyét uralja a késimádók körében alapnak számító Victorinox, és a szintén nagy tiszteletnek örvendő Wenger (előbbi még 2005-ben felvásárolta az utóbbit, bár meghagyta annak függetlenségét).
Olyannyira megmaradt ez az önállóság, hogy a Victorinox a Wengerre akkor sem lett féltékeny, amikor az elkészítette minden idők legnagyobb bicskáját, amely inkább nézhető valamilyen hangszernek, vagy egyéb eszköznek, mintsem hétköznapi szallonnaipari szeletelőnek.
A “műszer” tulajdonságai: bazi nagy, kétkezes darab, 87 szerszámmal dolgozhatunk a segítségével, melyekkel 141 műveletet hajthatunk végre (kicsit olyan ez, mint a búváróra, ami 100 méterig vízálló – ember nem volt még, aki kipróbálja) a körömreszeléstől a pecázásig.
Maga az eszköz – persze világrekorder, meg minden – azért került ismét a figyelem középpontjába, mert egy remek “zenés darabot” írtak rá, amelyben a hangszereket kiváltja a bicska szerszámkészlete. Hát nem egy Csajkovszkij: B-moll zongoraverseny, de így is remekül hangzik, és korunk minimálzenéi mellett simán elfér.
