Kultúra ismeretlen budapest

Műemlék lesz a piliscsabai Makovecz-campus központi épülete, illetve számos valódi érték

Szőcs Edgár
Szőcs Edgár
A listáról egyúttal töröltek is néhány sort, ennek okai pedig sokszor nem voltak épp szívderítők.

A Magyar Közlöny augusztus 15-i számában megjelent, Lázár János miniszter által szignózott rendelet szerint kissé átalakul a hazai műemlékek listája, a kihirdetés után nyolc nappal hatályba lépő változások ugyanis új védelmeket, illetve néhány korábbi érték a bontást vagy átépítést akadályozó védvonalának kiradírozását hozzák magukkal.

A hosszúra nyúló lista szerint augusztus 23-án műemlékké válik

  • a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ a Városligeti fasorba tervezett leendő otthonának területén álló (egy századforduló után született  bővítésétől két éve megfosztott) Grünwald- és Herczel-szanatórium (VII. Városligeti fasor 9-11-13.), amik történetét korábban hosszú cikkben foglaltuk össze,
  • a Piliscsaba, Egyetem utca 1. szám alatti ingatlanon álló, korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által használt Stephaneum épületének Makovecz Imre tervezte része (1997-2001), az észak felől csatlakozó „Stephaneum-klub” toldalékszárny nélkül,
  • a Magyar Rádió a már említett Pázmány kedvéért jórészt bontani vágyott tömbjétől néhány lépésnyire álló, 1901-ben született VIII. Puskin utca 19., amiről szintén hosszan meséltünk már,
  • az Erdőhorváti, Egres utca 2. szám alatti, az 1920-es években épült egykori kóser mészárszék,
  • a Galgagyörk, Mácsai út 2. szám alatti ingatlan, és a rajta álló Kálnoky-Bedő-kúria (1780-1790),
  • a Sopron, Színház utca 4. szám alatti lakóépület, valamint üzlet (ép. Hild Ferdinánd; üzletportálok: 1902, emeletráépítés: 1920-1921),
  • a szegedi Dugonics temetőben lévő Kónya családi sírbolt és kápolna (1901), valamint az azokat övező kovácsoltvas kerítések,
  • a Székesfehérvár-Csalapusztán található,
    • külterület 020145/2 helyrajzi számú ingatlanon álló kapusház és kertészház, valamint kocsiszín XIX. század végi épületei,
    • a külterület 020123/2 helyrajzi számú ingatlanon álló sírkert Kégl György síremlékével,
    • a külterület 020123/2, 020145/1, 020145/2, 020145/3, 020148/1, 020148/2, 020149/1, 020149/2, 020149/3, 020149/4, 020149/5, 020150, 020151/1, 020151/2, 020151/3, 020152, 020153, 020154 helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 020158 helyrajzi számú út fenti ingatlanok által határolt szakasza történeti kertként mint a Kégl-kastély (Hauszmann Alajos, 1876-1878) angolparkjának része,
  • a Szolnok, Kossuth Lajos utca 5. szám alatti egykori Takarékpénztár épülete (Komor Marcell és Jakab Dezső, 1899-1900),
  • a Tököl, Ráckevei út 6. szám alatti víztorony,

a budapesti Nagykörút és az Üllői út találkozásánál álló egykori Mária Terézia-laktanya (Hild József, 1845-1848) épületének helyet adó ingatlan műemléki kategóriába sorolása pedig védett műemlékre módosult.

A védettséget elveszítő struktúrák, illetve ingatlanok a következők:

  • a Balatonberény, zártkert 2075 helyrajzi számú ingatlanon nyilvántartott présház, mivel megsemmisült,
  • a Budapest II. kerület, Budakeszi út 65–67. szám alatti, 10914 helyrajzi számú ingatlanon álló nyaralóépület, hiszen „a védelem
    alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette”.
  • a Budapest XIX. kerület, Nádasdy utca 27. szám alatti lakóház, mivel „a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg”
  • a Budapest XIX. kerület, Mészáros Lőrinc utca 49. szám alatti lakóház, azzal az indokkal, hogy „a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg”,
  • a Csököly, Petőfi Sándor utca 64. szám alatti római katolikus plébániaház, „tekintettel arra, hogy a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul
    elvesztette”,
  • a Jánoshalma településközpont műemléki jelentőségű területének ingatlanai közül a Jánoshalma, belterület 4100, 4101, 4102, 4103, 4104, 4105, 4106, 4107, 4108, 4109, 4110, 4111, 4112, 4113, 4114, 4116, 4117, 4118, 4119, 4120, 4121, 4122, 4123, 4124/1, 4124/2, 4125, 4126, 4127, 4128, 4129/1, 4129/2, 4130, 4131 és 4132 helyrajzi számú ingatlanok, hiszen „a műemlékké nyilvánítás céljának
    nem felelnek meg”, de Jánoshalma településközpont műemléki jelentőségű területének műemléki védettsége változatlanul megmaradt,
  • a Kunszentmárton, Szentesi úton található szélmalom (mivel az megsemmisült),
  • a Nagyszékely, Táncsics utca 17. szám alatti lakóház, melléképület és pince, köszönhetően annak, hogy „a védelem alapját képező értékeiket helyreállíthatatlanul elvesztették”,
  • a Pécsvárad, Vár utca 2. szám alatti lakóház, mert „a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg”,
  • illetve a Szellő, Fő utcában található kőkereszt, ami szintén megsemmisült.

A kiemelt műemléki védettségek terén is történt változás: a Hajmáskér, Tábori úton található, belterület 616/110 helyrajzi számú ingatlanon álló őrségépületek sem védettek többé („a védelem alapját képező értékeiket helyreállíthatatlanul elvesztették”), a Tüzérségi lövőiskola korábban egy cikkünkben is bemutatott laktanyaegyüttesének kiemelt műemléki védettsége azonban változatlanul megmaradt.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik