Felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világemlékezet-listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban őrzött, a tinta színe után Arany Kódexnek nevezett Codex Aureus – írja az MTI.
A Román Nemzeti Könyvtár közösségi oldalán számolt be a hírről, miszerint május 18-án a legrégebbi, Romániában található középkori kézirat, az intézmény gyulafehérvári kirendeltségében, a Batthyáneum könyvtárban található Codex Aureus a listára került.
A Nagy Károly császár aacheni udvarában 810 körül készült, a négy evangéliumot, gyönyörű miniatűröket, illetve oldalkereteket tartalmazó, 474 oldalas liturgikus olvasókönyv a császár 814-ben bekövetkezett halála után a hesseni Lorsch kolostorának adományoztak, hétszáz évvel később, az Európán végigsöprő háborúk során azonban ismeretlen körülmények közt feldarabolták, majd Európa különböző részeire került:
A Krónika című erdélyi lap felidézte, hogy a Codex Aureus világörökséggé nyilvánításának lehetőségét Adrian Cioroianu, a Román Nemzeti Könyvtár igazgatója – korábbi külügyminiszter – említette meg egy május elején, Gyulafehérváron rendezett konferencián.
Az 1989-es rendszerváltás után elterjedt információk szerint
Cioroianu ezt cáfolta, majd hozzátette: a mostani pályázati eljárás során nem volt szükség arra, hogy a kódex elhagyja el az ország területét, a szükséges dokumentumokat digitális másolatban küldték el.
A borjúbőrből készült pergamenre arany tintával írott Codex Aureus a gyulafehérvári érsekség honlapján fellelhető leírás szerint Batthyány Ignác erdélyi püspök végrendelete alapján a Batthyáneum könyvtárral együtt a mindenkori erdélyi püspök tulajdona.
A gyulafehérvári szövegrészt Migazzi Kristóf (1714-1803) bécsi érsek és váci püspök 1781-1782-ben adta el könyvtárával együtt Batthyány Ignácnak, aki a volt fogolykiváltó trinitárius templomból a következő évtizedben kialakított nyilvános könyvtárban helyezte azt el.
A Batthyáneumot 1949-ben elvette az egyháztól a román kommunista állam, hivatalosan azonban csak 1961-ben államosították. Az egyház a szocializmus bukása után azt azonnal visszaigényelte, de a folyamat azóta sem zárult le:
a visszaadást jogi úton megtámadták, a per azzal zárult, hogy fogadjuk el: a román állam és az érsekség társtulajdonos. Mivel elutasítottuk ezt a megoldást, Strasbourghoz fordulhattunk. A per azóta is folyik. A Batthyáneum és benne az Arany Kódex most is a román állam tulajdona, és mi is csak bukaresti írásbeli engedéllyel mehetünk be a Batthyáneumba, saját tulajdonunkba. Az igazság kedvéért azt is megmondom, hogy ezt az engedélyt mindig azonnal megadják
– idézte az ersekseg.ro Jakubinyi György nyugalmazott gyulafehérvári érseket.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét.
Az egyedülálló kulturális és természeti értékeket listázó világörökséghez hasonló Világemlékezet Programot (Memory of the World Programme) 1992-ben indította az UNESCO azzal a céllal, hogy a tagországokban fellelhető, egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítását, megőrzését és a széles körű megismertetését elősegítse.
