Másfél évvel ezelőtt, 2020 szeptemberében vált biztossá, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hatvanas-hetvenes évekbeli, a kampuszt tizenegy új épülettel bővítő fejlesztése során létrejött, belső terében Hincz Gyula üvegmozaikját is rejtő V2 épület (1969), illetve a mellette álló Goldmann-menza (1975–1985) – ezek történetét hosszú cikkben korábban itt mutattuk be – rövidesen eltűnik a városképből, helyén pedig a BME 2023-ban már átadni tervezett Innovációs és Fejlesztési Központja kap majd helyet.
Erre az épületre korábban már született egy tervcsomag, az azonban nem jutott el az építési engedélyig, így a tervek szerint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, valamint a Bay Zoltán Nonprofit Kft.-t is befogadni készülő óriás esetében az idő múlásával egyre valószerűtlenebbé vált, hogy sikerül majd tartani a tervezett átadási évet.
A kiemelt kormányzati projektté minősített munkákról 2021 januárjában újabb részletek derültek ki: ekkor már arról volt szó, hogy a költségvetésből az állam 2023-ig évi 1,76 milliárdot szánna, a bontás előkészítésére pedig 106,3, míg a lényegi munkákra 959,7 milliót különített el.
A V2 és a menza az elmúlt fél évben nyomtalanul eltűnt, utódjára pedig már a munkagépek megjelenésével egyidőben, 2021 októberében kiírták a közbeszerzést.
A felhívás szerint a bruttó 30 ezer négyzetméternyi használható alapterülettel születő épületnek a fenntarthatóságot jelölő BREEAM-skálán „very good” minőséget kell majd elérnie, a tereken pedig kormányzati szervek és az egyetem a következők szerint osztoznának: a hivatalok által és a közösen használt területek 22 ezer, míg a BME 8 ezer négyzetmétert foglalnának el, utóbbi pedig fele-fele arányban tovább osztandó: 4000 négyzetméter jutna az egyetemi közvetlen alaptevékenységeknek (kutatás, fejlesztés, innováció, stb.), illetve a startup tevékenységeket támogató funkcióknak.
Az ajánlatokat a tervek szerint november 11-én bontották volna fel, a benyújtási határidőt azonban előbb november 25-re, majd december 10-re, végül pedig január 10-re módosították, így az eredményeket csak április 15-én tették közzé az európai közbeszerzési értesítőben: eszerint a közbeszerzési eljárás végén senkivel sem kötöttek szerződést, mivel
az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált, (…) ellenőrzési körén kívül eső és egy általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes.
Kérdés, hogy mindezt az építőipari árak hirtelen emelkedése vagy valamilyen finanszírozási nehézség indokolta-e, a lényegen mindez azonban nem változtat. Így nem tudni, mikor kezdődhetnek meg a tervezési, majd az építési munkák, az azonban biztosnak látszik, hogy a jövő év őszére tervezett átadáshoz a Goldmann György térre helyezett projektnek a következő hónapokban rohamtempóban kellene haladnia.
Kérdéseinkkel a BME sajtóosztályát is megkerestük, azonban cikkünk megjelenéséig nem reagáltak, így esetleges válaszukat egy új cikkben tesszük majd közzé.
