A Magyar Nemzeti Múzeum új, 2022. március 15-ig látogatható kiállítása, az Ars et virtus a magyar és horvát történelem nyolc évszázados kulturális és művelődéstörténeti összefonódását tárja fel – olvasható az MTI közleményében.
A megnyitón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy a két nép történelme nagyon korán találkozott, hiszen Zvonimir horvát király 1089-es halálakor I. Lászlónak ajánlották fel a koronát, ennek köszönhetően pedig Horvátország tagországgá vált.
Kásler hozzátette: mindez nem rablással és fosztogatással járt, sőt, Horvátország fontossága számos esetben megmutatkozott – köztük a tatárjárás idején, hiszen IV. Béla ide menekült, de itt, Klissza várában született lánya, Szent Margit is.
A Nemzeti Múzeum kiállítása a középkortól a nagy horvát-magyar családok, a Subicsok, Zrínyiek, Frangepánok és Festeticsek történetén át egészen a XX. századig tekinti át a két nemzet kapcsolatát, bemutatva azt a gondolkodást, amely a két nemzetet évszázadokon át összekötötte.
A tárlat társrendezője, a zágrábi Galeria Klovicevi dvori igazgatója felidézte, hogy a budapesti kiállítás több mint három év intenzív előkészítő munka után nyílhatott meg, több tucat magyar és horvát szakember közös vállalkozásaként, sőt, kiemelte:
vannak kis és nagy nemzetek, de nincsenek kis és nagy történelmek. A magyar és a horvát nemzet például 1102 és 1918 között egy államközösségben élt, amely létezésének legnagyobb részében mindkét nép számára hasznos volt.
A kiállítás 308 műtárgya közül 106 magyar gyűjteményekből származik. A látogatók olyan kiemelt jelentőségű műtárgyakkal találkozhatnak, mint Szent Simeon ereklyetartó szarkofágjának másolata, Könyves Kálmán XII. századi gyűrűje, Zrínyi Miklós a XVI. század derekán született szablyája és sisakja, Majláth Györgyné Ferenc József és Erzsébet 1867-es koronázására készült díszruhája, Munkácsy Mihály képei, vagy épp Szent István 1635-ben született, zágrábi hermaként emlegetett ereklyetartó mellszobra, amit az elmúlt hónapokban annak otthont adó Budavári Palota Szent István-terméből (helyére a kalocsai hermát helyezték) szállítottak át a pesti oldalra.
