Kultúra

Túlméretezett óriás kerülhet a Gellérthegy oldalába

Matthias Corvinus Collegium
Matthias Corvinus Collegium
Kihirdették a kormány által hirtelen gazdaggá tett Mathias Corvinus Collegium új, Somlói úti épületére kiírt tervpályázat eredményeit.

Magyarországon a politikai réteg sokszor fontos szerepet tölt be a különböző épületekről való értékítéletek megszületésekor: az elmúlt években épp ennek köszönhetően tűntek el, vagy alakultak felismerhetetlenné a szocializmus évtizedeinek nívós építészeti munkái.

Nincs ez másként a Mathias Corvinus Collegium Somlói út mentén álló épületeivel sem, hiszen a 2001 óta általuk használt kollégium (Spiró Éva, 1969-1971), illetve a 2020-ban a Balassi Intézettől az MCC-t akkor még fenntartó alapítványhoz került az irodaépület (a kétszeres Ybl-díjas Pázmándi Margit 1985-re megszületett munkája) átadása után

a Munkásőrség országos parancsnokságának, illetve tisztképzőjének adott otthont.

Kovács Zoltán, Kollektív Műterem / Wikimedia Commons

Sulyok Miklós művészettörténész egyenesen így jellemezte az együttest:

a Munkásőrség egykori székháza negatív szereplője a magyar történelemnek. Annak az elnyomó rendszernek volt a része, amely szovjet helytartóként uralkodott itt Magyarországon 1948-tól 1989-ig. Emiatt kézenfekvő, hogy az épület sorsának rendezése visszabontásban vagy teljes elbontásban valósuljon meg.

Az Építészfórum híre szerint nem csak ez a viszolygás hívta életre az MCC vezetőiben a bontás álmát, hanem az is, hogy az épületeknek rosszul kihasználhatóak a belső terei, beáznak, szigetelésük nem megoldható, a felújítás pedig túl sokba kerülne.

Az MCC Kommunikációs Igazgatósága 2020 augusztusában néhány részletet is elárult a lapnak – az akkori nyilatkozatban így fogalmaztak:

A konkrét beépítettség kérdése egyelőre nincs napirenden, de célunk, hogy az épített és a természeti környezetet a jelenleginél kevésbé terhelő épületben tanulhassanak diákjaink. Elképzeléseink szerint az új centrum legkorábban 2025-re készülhet el, a megvalósítást várhatóan tervpályázat előzi majd meg.

Az Építészfórum már ekkor felhívta a figyelmet a 370/2020. számú kormányrendeletre, ami nemzetgazdasági szempontból kiemeltté tette a projektet, így

akár egy tízemeletes panelház magasságával vetekedő, 32 méter magas épület is kerülhet a telekre, aminek a felszín felett 65, az alatt pedig 70 százalékát építhetik majd be.

Az elmúlt években egyre gyakrabban használt kiemelés emellett számos könnyítéssel jár, hiszen

a tervekkel kapcsolatban építészeti-műszaki tervpályázati eljárásra, tervtanácsi véleményre, sőt, településképi véleményezési és bejelentési eljárásra sincs szükség,

így az építési jogaik jó részétől már egy 2020. március 1-jén életbe lépett változással megfosztott kerületi önkormányzatnak nincs beleszólása a tervek alakulásába.

Google Street View Balra az egykori kollégiumi épület, jobbra az egykori irodaház – rövidesen mindkettő eltűnik majd.

A pályázatot – a hozzá csatolt részletes tervezési programmal együtt – 2021 januárjában írták ki,

március utolsó napján pedig az eredmény is megszületett.

Az MCC saját oldalán olvasható hír szerint két első díjat is kiosztottak: az egyiket a Napur Architect Kft. (az új Néprajzi Múzeum, a Duna Aréna, illetve az Atlétikai Stadion tervezői), a másikat a Hello Wood Zrt. és a ZDA-Zoboki Építésziroda (nevükhöz a Művészetek Palotája, a Nemzeti Táncszínház, illetve az Operaház és a Karmelita kolostor felújítása kötődik) közös pályázata kapta, három másik tervet – a ZIP Architects, a Studio In-Ex, és az Archikon munkáit – pedig szintén megvásároltak.

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója az eredményhirdetés során arról beszélt, hogy

hangúslyos szempont volt a telken lévő zöldfelület növelése, illetve az is, hogy a környék lakosai is használhassák a tervezett épület környezetét.

Az elődöknek nem volt esélyük a túlélésre

A terveket bíráló bizottság társelnöke, az Ybl-díjas Kálmán Ernő még messzebbre ment, mint a korábban már említett, a döntéshozatalban nem szavazó tagként is részt vett Sulyok, hiszen egy, az MCC oldalán megjelent februári interjúban így fogalmazott:

 

„A Balassi Intézet kockatömbje egy félkatonai, önkényuralmi épület, befelé forduló, erődítményszerű építmény. Zártságával, lőrésszerű ablakaival távol tartja az érdeklődőket s igyekszik kizárni a külvilágot. Egy ilyen belső térben megváltozik az emberek viselkedése, és kapcsolattartásuk formája is. A lapos tetős, jelenleg kollégiumként funkcionáló épület lényegesen gyengébb minőségű anyagokból készült és építészetileg is elüt a Pázmándi Margit által tervezett, nagyon feszes, a kor szimbólumrendszerét teljesen lekövető építészeti megfogalmazástól. Ráadásul ez a kollégiumi épület szerkezetileg is elavult. A lebontásra váró két épület semmiképpen sem azt a filozófiát sugallja, amire a hely predesztinálná. Az új épületegyüttesnek az építészet 21. századi nyelvén és jelrendszerén keresztül a nyitottságot és a befogadást kell hirdetnie.”

Kálmánnak a Várnegyedben állt, a hazai és nemzetközi építészeti szcéna számtalan tagjának ellenkezése ellenére lebontott Országos Villamos Teherelosztó esetével is sikerült párhuzamot állítania, hiszen arra a kérdésre, miszerint nem tartanak-e attól, hogy szakmai hadjárat indul a Spiró és Pázmándi által tervezett épületek megmentése érdekében, így válaszolt:

 

„A Budai Vár esetében is láttunk már ilyen hecckampányt. S bár mindegyik oldal szinte vég nélkül tudja sorolni az álláspontját alátámasztó szakmai indokokat, be kell látni, hogy a fennmaradás melletti érvek ebben az esetben megalapozatlanok. A Svábhegy felől ez az óriási kockatömb nagyon kirí a térből. A Gellérthegy városrészt és a Citadellát – ami az osztrák önkényuralom máig fájdalmas jelképe – ideje lenne egyszer és mindenkorra rendbe tenni. […] A hely adja magát, hogy a hatalom építészeti megfogalmazása helyett a tudás jelképe legyen.”

A pályamunkákat többek közt az I. kerület főépítésze, Csány Éva is méltatta – utóbbi kiemelte:

az eredmény teljesíti azt a feltételt, miszerint az épület nem csak az MCC-é, hanem az egész városé lesz, sőt, annak távolnézetből keltett hatása egy új, „jellegzetes városi pontot hoz létre, amely a városlakók örömét is szolgálja”.

A két győztes tervet látva ez az állítás minimum megkérdőjelezhető, hiszen a Pázmándi és Spiró alacsonyabb, a környezetéből kiemelkedni nem kívánó, lépcsőzetes beépítése helyett a jövőben egy jóval nagyobb épület kerül majd arra a földdarabra, amit elhelyezkedése miatt a budai oldalon élők és közlekedők jókora szelete lát majd.

Galéria
Matthias Corvinus Collegium
A Hello Wood Zrt. és a ZDA-Zoboki Építésziroda közös pályaműve

A látványtervek még nem a végleges állapotot mutatják, hiszen az MCC

a következő időszakban diákokkal, oktatókkal és a szakmai közönséggel szoros együttgondolkodásban fogja a terveket pontosítani, a pályázat kiírása óta jelentkezett megrendelői igényeket az épület tervezési folyamatába illeszteni,

a két győztes pályaműről közölt képek azonban jól mutatják az irányt, amerre a projekt tart.

Hirtelen nőtt nagyra

A Kárpát-medence szerte, az általános iskola felső tagozatától az egyetemig tartó diákévekben oktatást kiegészítő képzéseket nyújtó Mathias Corvinus Collegium – ami csak neve köt össze a Corvinus Egyetemmel – az elmúlt hónapokban elképesztő méretű ingatlan- és cégbirodalom birtokába jutott.

Februárban hosszú cikkben mutattuk be a Habony Árpád hitelezőjeként is elhíresült, Mészáros Lőrinccel közös cégével, az Atmediával a közmédia, a TV2, és az ATV reklámidejét is értékesítő Tombor András szerelemprojektjeként indult intézményt, ami a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után évi menetrend szerint kapott százmiliókat, 2020-ban azonban hirtelen pénzmágnessé változott: egy kormányrendeletnek köszönhetően előbb a Mol és a Richter részvényeinek tíz-tíz százalékát – a 280 milliárd forintot érő csomag évi 7-7,5 milliárdnyi osztalékot termel – kapták meg, később pedig az ország több pontján álló ingatlanok – köztük az egykori Balassi Intézet, egy révfülöpi vitorláskikötő és tábor, illetve a korábbi zalaegerszegi városháza – kerültek a birtokukba. És ez még nem volt minden: a kormány augusztusban a Gazdaságvédelmi Alapból 36 milliárdos, decemberben pedig 94,5 milliárdos támogatást ítélt meg nekik.

Kapcsolódó
Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt
A Mathias Corvinus Collegium a Habony Árpád hitelezőjeként is elhíresült Tombor András szerelemprojektjének indult, majd negyed századdal később rengeteg pénzzel szállt be a kormány, és kiszorította a Fidesz-közeli üzletembert. Volt és jelenlegi diákokkal, oktatókkal és a főigazgatóval beszélgettünk, hogy megmutassuk, mi az az MCC, és hová tart.

Az év végére öt, a megkapott ingatlanok üzemeltetésére, illetve újak vásárlására szolgáló céget hoztak létre, augusztusban pedig eldöntötték: beszállnak a Libri-Bookline Csoportba. Az elhatározást egy héttel ezelőtt siker koronázta, hiszen az MCC Alapítvány március 24-től 30,94 százalékos közvetett részesedéssel rendelkezik a cégben.

Matthias Corvinus Collegium A Hello Wood Zrt. és a ZDA-Zoboki Építésziroda közös pályaműve madártávlatból

A hirtelen vagyonnövekedést az alapító Tombor 2020 tavaszán írt belső levele már előre jelezte, hiszen abban így fogalmazott:

Eljött az idő, hogy az MCC jelentős lépést téve előre olyan kiemelt nemzeti intézménnyé váljon, alapítványi kereteit megtartva, mint a Tudományos Akadémia, a Nemzeti Múzeum vagy a Nemzeti Színház.

A néhány hónap alatt összegyűjtött közel 500 milliárdos vagyon egyébként alig százmilliárddal kevesebb az ország éves felsőoktatási büdzséjénél, sőt, a részvénycsomag éves osztaléka egyedül akkora összeget jelent, mint az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem éves állami támogatása.

Az MCC-nek az idei év is jól indult: nemrégiben kiderült, hogy a Feneketlen-tóhoz közeli, négycsillagos Hotel Flamenco 355 szobája legalább négy évig hallgatói kollégiumként, közösségi térként, rendezvényhelyszínként, illetve irodaként működik majd – vélhetően addig, míg a Somlói út menti óriás építése véget ér.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik