Kultúra

Könnyebb lenne életben tartani a fuldokló könyvpiacot, mint később újraéleszteni

Egy járvány nélküli világban április 23-án, vagyis épp a mai napon nyitná meg kapuit a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, de a színházakhoz, mozikhoz és koncerttermekhez hasonlóan természetesen a Millenáris is üresen áll, a roskadásig rakott könyves standok és a dedikálásért kígyózó hosszú sorok csak távoli, valószínűtlen emléknek tűnnek. A kiadóknak így nem a tömegrohamra kell felkészülniük, hanem arra, miként éljék túl a válságot.

Életmentő csomagra lenne szüksége a magyar könyviparnak – írtuk április elején, amikor annak jártunk utána, mennyi és milyen olvasnivalót vesznek a magyarok a könyvesboltok bezárása után.

Életmentő csomagra lenne szüksége a magyar könyviparnak
Az áprilisi könyvfesztivál elhalasztása és a boltok bezárása komoly érvágás a szakmának, amit az online vásárlás növekedése sem pótol. Közben van olyan cég, amelyik tízezer könyvet ajánlott fel a kórházaknak.

A szakma által javasolt intézkedésekből az elmúlt hetekben gyakorlatilag semmi nem valósult meg, de azért vannak remények, hogy a Kurzarbeit-rendelet eheti módosítása nyomán a könyvszakmai foglalkoztatottak is jogosulttá válhatnak a munkahelyvédelmi bértámogatásra. Legalábbis Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és miniszteri biztos erről tájékoztatta lapunkat. Minden szereplő azt reméli, hogy legkésőbb őszre visszatérhetünk a normális kerékvágásba. A karácsonyi könyvszezon kiesése ugyanis végképp összeomlással fenyegetné a könyvpiacot, ami amúgy is éppen csak kilábalt egy jókora válságból. A szakmai szervezetek mellett ezúttal a különböző méretű és profilú kiadókat kérdeztük arról, mennyire borította fel stratégiájukat a koronavírus-járvány, és mivel jár az elmélyülő válság számukra, valamint az olvasóik számára.

Borultak a tervek

A stratégia nem ilyen helyzetre készült, tehát alapvetően felborultak a terveink. A könyvesbolti eladások drasztikus visszaesése mindent átír. Ezt a kiesést a kiadók nem tudják csak úgy átlépni, hanem rendszer szintű külső segítségre van szükségük. Feladni ugyanakkor nem adtunk fel semmi már eltervezettet, legfeljebb halasztottunk. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az idei megjelenések száma biztosan csökkenni fog, másrészt viszont azt is, hogy amit ezekben a hónapokban találtunk volna ki, döntöttünk volna el, azokba (vagy olyasmikbe) majd csak később tudunk belefogni. Tehát még az olvasók szempontjából is érzékelhetően esik ki valahonnan néhány hónap

– nyilatkozták a 24.hu-nak a főleg tudományos könyveket megjelentető Typotex Kiadó vezetői, Németh Kinga és Horváth Balázs.

A korlátozások miatt gyakorlatilag minden megkérdezett kiadónál nagy fokú átütemezésre kényszerülnek, amit nemcsak a boltok bezárása indokol, de az is, hogy az összes nagy tavaszi könyves eseményt el kellett halasztani, az április végére tervezett könyvfesztiváltól a könyvhétig (fizikai formában pedig a nyári Margó sem lesz megtartva). A kiadók ugyanis jellemzően ezekre a kiemelt alkalmakra időzítik új megjelenéseiket.

XXVI. Budapesti Nemzetközi Fesztivál 2019. április 27-én. Fotó: Marjai János /24.hu

A kilenc kiadót tömörítő Líra csoportnak például több kiadványa is „nyomdakész” állapotban várakozik, de hogy mikor lehet belőlük kézzel fogható könyv, az függ attól is, hogy mikor ér véget a veszélyhelyzet, és normalizálódik a könyvkereslet. A csoport egyik legismertebb brandje, a Magvető például a tavaszi és könyvheti kiadványai közül halasztotta el azokat, amelyek nagyobb PR- és marketingkampányt és könyvesbolti kampányokat igényeltek volna.

Ugyanígy elhalasztottunk néhány utánnyomást, amelyeket a kereskedelem most nem tudna országosan teríteni. Szándékaink szerint az év végéig a halasztott könyvek megjelennek, és persze az őszre-télre tervezett könyvek legnagyobb része is

– írta kérdésünkre Dávid Anna, a Magvető igazgatója.

Van, aki számszerűsítette is a kiesést: a Scolar kiadó 20 százalékra becsüli az idei évről 2021-re áttolódó könyvei mennyiségét, a gazdasági profilú Alinea pedig már nem is pusztán halasztásokról ír, hanem arról, hogy „a tervek egy része tolódik, más része elhal, új tervek kevésbé születnek.”

Óvatosságra lesz szükség

A Líra mellett a piac másik meghatározó szereplője, a Libri kiadói csoport is nagyon erősen csökkentette a tavaszi hónapokra megjelenő könyvek címszámát – nemcsak a korábbi évekhez, de a tervezetthez képest is. Az öt kiadót (Libri, Jelenkor, Park, Helikon, Kolibri) tömörítő csoportnak van már az egész évre szóló kiadási terve is, Sárközy Bence igazgató szerint ugyanis felelőtlenség volna úgy kalkulálniuk, hogy amit most nem tudtak megjelentetni, majd kiadják ősszel. Szerinte az év hátralévő részében is józan önmérsékletre és óvatosságra lesz szükség, ami így a késő őszi/karácsonyi könyvfelhozatalon is érezteti majd hatásait.

A Typotex vezetői is úgy fogalmaztak, hogy az őszi normalizálódás az egész szakma, de talán az egész ország reménye is.

Ha addigra visszatér minden a normál kerékvágásba, a könyvkiadási szektor egy idő után képes lesz visszatérni a korábbi szintre, de ez a maximális időtáv, amit elbír, hiszen nem szabad elfelejtenünk, az Alexandra-válságot is éppen csak magunk mögött hagytuk.

A karácsonyi szezon azért kiemelt, mert az éves könyvforgalom jelentős része erre az időszakra koncentrálódik. A piac szempontjából így végzetes lenne, ha a járványügyi korlátozások annyira elhúzódnának, hogy még ezt is elsöpörnék. Ám a megkérdezettek jelentős része szerint már az is késő lenne, ha csak év végére indulna újra az élet. A Líránál például biztosak abban, hogy hiába kiemelt időszak az év vége, a most kieső forgalmat képtelenség behozni karácsonykor. Ahogy korábban is írtuk, az online könyvvásárlás ugyan növekedésnek indult, de Magyarországon ez eleve csak egy apró töredékét teszi ki a hagyományos bolti forgalomnak, tehát egyelőre nagyon messze van attól, hogy annak helyébe léphessen. Így sok múlik azon, hogy lesz-e a veszélyhelyzetnek újabb hulláma vagy sem, mikor nyithatnak ki újra a könyvesboltok, és milyen lesz az olvasni vágyók fizetőképessége.

Ez utóbbi kardinális kérdés, merthogy sok más területhez hasonlóan a könyvpiac is kettős keresleti sokk előtt áll:

Rövidebb távon a zárva tartó boltok miatt zuhan a kereslet (ez ellen most nem lehet sokat tenni). Hosszabb távon pedig a vásárlóerő várható durva csökkenése miatt, ami gyakorlatilag minden ágazatot hátrányosan érint. Az utóbbin kellene segítenie a kormányzatnak, de az eddigi intézkedések nem tűnnek elegendőnek

– írta lapunknak az Alinea kiadó még a bértámogatási program kibővítése előtt. A kisebb szereplők közül többen szóvá tették, hogy hosszú távú tervekről nem is érdemes beszélni, ha nem indul el belátható időn belül a visszarendeződés, illetve nem érkezik komolyabb segítség a kormány részéről. Sárközy Bence pedig azt írta: „Tisztában vagyunk vele, hogy az államkassza sem káptalan, de reménykedünk és bízunk a társadalmi küldetésünk, kulturális és munkaerő-piaci szerepünk jelentőségében. Ezen felül pedig a saját erőnkből meg kell ragadnunk minden értékesítési csatorna lehetőségét, hogy ha nem is gyártunk olyan intenzitással, mint korábban, eladhassuk az értékes felhalmozott készleteink bizonyos részét, ezzel is biztosítva a fedezetet a kiadásainkra”

Életben tartani, nem újraéleszteni

A szakma hamar előállt a javaslataival. Ahogy megírtuk, Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) április elsején tett le a kormány és a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport asztalára egy javaslatcsomagot, ami tíz pontban összegezte, milyen lépések segítenének leghatékonyabban. Gál Kati, a szervezet elnöke már akkor hangsúlyozta, hogy más ágazatokhoz képest aránytalanul kis összeggel életben lehetne tartani a könyvipart, viszont elengedhetetlen szükség lenne egy gyors mentőcsomagra.

Fotó: Mohai Balázs /MTI

A listán szerepeltek általános gazdaságélénkítő megoldások, mint például az adófelfüggesztés, a bértámogatás, a kedvezményes hitelek, a vissza nem térítendő támogatás, a raktárban lévő könyvkészletek egy részének állami felvásárlása, illetve olyan specifikus lépés is, mint az e-könyvek adójának áfacsökkentése. Ebből eddig az általános hiteltörlesztési moratórium valósult meg, illetve úgy tűnik, a bértámogatás is lehívható lesz számukra, bár e körül még sok a tisztázatlan kérdés. Az eddigi megfogalmazás kissé homályos, de információink szerint a Kurzarbeit-rendelet eheti módosítása magában foglalja, hogy a könyvszakmai dolgozók is jogosultak a kedvezményre. Legalábbis ezt nyilatkozta a 24.hu-nak Demeter Szilárd:

Tudomásom szerint mindenki, aki a munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott, jogosult a munkahelyvédelmi bértámogatásra. Következésképpen a könyvszakmai foglalkoztatottak is

– felelte kérdésünkre a könyvszakmáért is felelős miniszteri biztos.

Gál Kati a 24.hu-nak elmondta, hogy ez alapvetően jó irány, csak a részletek még homályosak, és kiderülhet, hogy vannak benne buktatók. Jelenleg ugyanis nem világos, pontosan kik és milyen feltételek mentén tudják majd igénybe venni, hogy mi lesz a könyvszakmában a katás dolgozókkal, illetve miért pont három hónapra szól a támogatás, mikor a veszélyhelyzet és a nyomában járó válság végét még senki nem tudja megbecsülni. Az MKKE elnöke szerint az lenne a jó, ha év végéig kiterjesztenék a programot, és ha esetleg mégis hamarabb újraindul a piac, akkor a pár hónapnyi plusz támogatás legalább némi segítséget nyújthatna a lábra álláshoz és a most keletkező veszteségek enyhítéséhez a kiadóknak és a kereskedőknek. Szerinte a gyorsaság itt is kiemelt szempont, mert hosszú távon sokkal kevesebbe kerül egy még fuldokló szakmát megmenteni, mint újraéleszteni, amikor már percek óta beállt az agyhalál. Ezért az jelentené a legnagyobb segítséget, ha egymásra épülnének egy azonnali mentőcsomag elemei és a hosszabb távú gazdaságélénkítő intézkedések.

Gál Kati szerint az is sokat számítana, ha az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) átláthatóbban és hatékonyabban működne, mint jelenleg. A meghívásos és miniszteri pályázatok helyett több nyílt pályázatot kellene kiírnia, a döntéseket pedig nem elhúznia, hogy valódi segítséget nyújthasson a kultúra szereplőinek.

Az e-könyvek áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentése is olyan intézkedés, amit a jelenlegi krízistől függetlenül is rég meg kellett volna lépnie a kormánynak. Ez természetesen önmagában nem oldaná meg a mostani válsághelyzetet, hiszen az e-könyvek piaca jelenleg mindössze pár százalékát teszi ki a hagyományos könyveladásnak, de legalább megnyithatná az utat végre a digitális növekedés előtt, így több lábon állhatnának a kiadók is egy következő krízis esetén. Az EU-n belül Magyarország gyakorlatilag egyedül maradt a szigorral, hiszen rajtunk kívül szinte már mindenhol meglépték az áfacsökkentést, a Pénzügyminisztérium azonban évek óta következetesen figyelmen kívül hagyja a szakma egybehangzó kérését ebben az ügyben.

Európa-szerte csökken az e-könyvek adója, a magyar kormány bünteti az olvasókat
Az EU tavalyi döntése nyomán 18 országban drasztikusan csökkentették az e-könyvek áfakulcsát, Magyarország ebből kimaradt.

Demeter Szilárdot megkérdeztük, tud-e valamit arról, hogy a bértámogatáson kívül várhatók-e egyéb intézkedések, de semmi konkrétumot nem tudott mondani:

A MKKE javaslatcsomagja a Bártfai miniszter asszony vezette munkacsoport asztalán van. Az ő döntésüket nem tisztem megelőlegezni. A könyvvásárlási akciót, amelyet kezdeményeztem, tolom, ahol csak tudom, de a jelentős forrásigény miatt ehhez kormányzati döntés kell, helyettük megint csak nem tudok és nem is akarok dönteni.

Előnyei is lehetnek a válságnak

Van, aki szerint a tagadhatatlan károk és veszélyek mellett azért lehetőségek is rejlenek a válságban. Galambos Ádám, a kisebb kiadókat tömörítő Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének (MKÉSZ) elnöke például lát arra utaló jeleket, hogy a mostani helyzetben tudatosabban kezdenek vásárolni az emberek, ami a kiadókat is felelősebb döntésekre kényszerítheti. Az Alexandra-válság utáni gazdasági fellendülés után szerinte sok kiadó ontani kezdte a könyveket.

Ezeknek a 60–70 százalékát soha senki nem kereste célirányosan, legfeljebb azért vették meg őket, mert az emberek bejöttek a boltba, és megláttak polcon valamit, ami olcsó volt.

A tudatosabb vásárlói szokások és megfontoltabb kiadói stratégiák által viszont akár tisztulhat is a piac. És akár az is hozhat pozitív fejleményt, hogy a boltok átmeneti kiesésével az olvasók nagyobb tömegben rátalálnak a kiadók webáruházaira, amelyeknek így nem kell minden esetben az 50 százalék körüli árrést megfizetniük a nagy kereskedőláncoknak. Ha ebből az attitűdből megmarad valami a válság után is, az hosszú távon segíthet a gyakran kiszolgáltatott helyzetben lévő független kiadóknak. Persze mindez csak akkor igaz, ha a válság belátható időn belül véget ér, különben a piactisztulás helyett sokkal inkább piacösszeomlásról kell beszélni.

Galambos amúgy alapvetően egyetért az MKKE által benyújtott javaslatcsomaggal, bár szerinte vannak benne homályos pontok. Például az állami könyvfelvásárlás ötlete, ami koncepciótlanul végrehajtva akár káros, piactorzító hatásokkal is járhat. Ő úgy látja, hogy vannak olyan szegmensek, amelyeket sokkal súlyosabban érint a járványhelyzet. „A turizmusban, vendéglátásban, előadó-művészeti ágakban napról napra veszítik el a megélhetésüket az emberek. Én azt mondom, hogy első körben nekik járjon a könnyítés. A könyvkiadók azért érdemelnék meg, hogy legalább a második körben ők is belekerüljenek a kedvezményezettek körébe, mert már nagyon régóta hátrányban vannak. Volt itt Alexandra-válság, 27 százalékos e-könyv áfa, satöbbi. Annyiszor nézték már levegőnek a szakmát, annyiszor söpörték le az előterjesztéseiket, hogy most már járna némi segítség.”

Kiemelt kép: Marjai János /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.