Kultúra koronavírus

Életmentő csomagra lenne szüksége a magyar könyviparnak

Úgy tűnik, a magyar olvasókat a járvány idején is ugyanazok a könyvek érdeklik, mint korábban. Az áprilisi könyvfesztivál elhalasztása és a boltok bezárása viszont komoly érvágás a szakmának, amit az online vásárlás enyhe növekedése nem képes ellensúlyozni. Különösen a kisebb kiadók túléléséhez lenne szükség egy drasztikusabb állami mentőcsomagra. Mindemellett van olyan cég, amelyik jótékonysági akcióba kezdett: a Libri tízezer könyvet ajánlott fel a karanténba került betegeknek és az egészségügyi dolgozóknak.

A küszöbön álló gazdasági válság mértékét még a közgazdászok is csak találgatják, de abban mindenki egyetért, hogy rég nem látott mélyrepülésre kell felkészülni. A vendéglátás és a turizmus mellett a járvány első nagy vesztesei között szerepelnek a kulturális ágazatok is: a színházak, koncerttermek és mozik egyik napról a másikra bezártak, a filmforgatások leálltak, a megsemmisülés szélére sodródott magyar szinkront pedig új technológia bevezetésével, home office-ból igyekeznek életben tartani, hogy a feliratok ne vegyék át végleg a hatalmat a filmnézésben.

A könyvpiacon is elég borúsak a kilátások: nemcsak a szakma legnagyobb eseményének számító, április végére tervezett Nemzetközi Könyvfesztivált kellett elhalasztani (elvileg szeptemberre tolták a szintén halasztott júniusi könyvhéttel összevonva), de a kijárási korlátozás miatt a könyvesboltok is ideiglenesen bezártak.

Ez hatalmas érvágást jelent, pedig az Egyesült Királyságból érkező hírek arra a különleges lehetőségre is rámutattak, hogy a társasági távolságtartás első körben akár lökést is adhat a könyvpiacnak. Az otthonukba kényszerült embereknek ugyanis több idejük van olvasni, így alaposan betáraznak könyvekből.

Az embereknek hirtelen lett idejük klasszikusokat és vaskos könyveket olvasni
A járvány miatt megnőtt a kereslet a nagyregényekre Nagy-Britanniában.

A legnagyobb brit könyvesbolthálózat bezárása után például 400 százalékkal ugrott meg náluk az online vásárlások aránya, és a Nielsen adatai szerint összességében is hét százalékkal növekedett a könyvek iránti kereslet március utolsó előtti hetében. A piackutató cég szerint ez arra utal, hogy az emberek hosszú távú izolációra rendezkednek be a szigetországban. Nemcsak az önfejlesztő és különféle tankönyveket vitték hihetetlen mértékben, de az irodalmi klasszikusok és a vaskos nagyregények is nagyon népszerűek lettek, köztük számos olyan cím, ami általában sokak bakancslistáján szerepel, de akár egy életen át halogatjuk az elolvasásukat. Az évek óta egyre keresettebb nonfiction kategória viszont zsugorodni kezdett, ami arra utal, hogy a legtöbben inkább kimenekülni szeretnének a járványvalóságból.

Változatlan sikerlisták

Kíváncsiak voltunk, hogy vajon az Alexandra-csődből lassan talpra álló, az utóbbi években szolid, de állandó növekedést mutató magyar könyvpiacon is látszanak-e hasonló folyamatok? A szegmens legnagyobb szereplőitől kapott válaszok alapján itthon szó sincs semmiféle megugrásról.

Egyértelműen és jelentősen csökkent a vásárlások száma. Ugyan az online vásárlás mértéke kicsit nőtt, de ez messze nem pótolja a bolti vásárlások kiesését

– nyilatkozta a 24.hu-nak Kovács Péter, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója. Mint írja, a bolti forgalom már jóval a kijárási korlátozás bevezetése előtt, a járvány első hírére csökkenni kezdett. Március második hetétől érzékelhetően kevesebben mentek be az üzleteikbe, ami így az összforgalomban is csökkenést hozott. Az olvasói érdeklődés trendjében ugyanakkor nem tapasztaltak érdemi változást, ami arra utal, hogy a magyarok nem kezdtek a karanténra készülve eddig parlagon heverő nagyregényeket hirtelen felvásárolni:

Növekvő szegmensről nem számolhatunk be, érdekes módon az olvasók ugyanazokat a könyveket vásárolják, mint eddig, a sikerlistán ugyanazok a művek szerepelnek, mint a járvány kirobbanása előtt. Elképzelhető, hogy később érzékelteti hatását az otthonolvasás, és idővel nálunk is átalakulnak valamelyest az olvasási szokások.

Tízezer könyv a kórházakba

A csökkenő forgalom mellett is látszik azonban tömeges érdeklődés az iparág helyzete iránt, csak ez most elsősorban a netes platformokon nyilvánul meg. „A közösségimédia-felületeinken nagyon aktívak a követők, akár a munkatársainkat ért óvintézkedésről szólunk, akár a Libri irodalmi díj döntőseit jelentjük be, akár egyéb kulturális tartalmat osztunk meg” – írta Kovács.

Fotó: Ivándi- Szabó Balázs /24.hu

Különleges akciókból pedig nincs hiány, a Librinél láthatóan igyekeznek alkalmazkodni a válsághelyzethez, mind házon belül, mind azon kívül segítséget nyújtva. A cég még március közepén jelentette be, hogy 300 ezer forintos fizetéselőleget ad dolgozóinak, most pedig arról tájékoztatták lapunkat, hogy egy felajánlással szeretnének kicsit segíteni a vírus közvetlen érintettjeinek is, akik karanténba szorultak. A Scolar és Jaffa Kiadóval, illetve a Libri Kiadói Csoporttal együttműködve tízezer könyvet ajánlottak fel, hogy segítsék azokat „a nehéz helyzetbe került betegeket és kórházi dolgozókat, akik a rendkívüli napokban a kórházban betegeskednek, illetve éjt nappallá téve dolgoznak.”

A csomag összeállításánál külön figyelmet szenteltek a gyerekeknek, akiket ugyan kevésbé érint a koronavírus-fertőzés kockázata, de a látogatási tilalom miatt sok, egyéb okokból kórházban fekvő gyereknek elkél az olvasnivaló, akárcsak a leterhelt egészségügyi dolgozók gyerekeinél otthon. Őket olyan könyvekkel ajándékozzák meg, mint a Harry Potter történetek, Varró Dániel verseskötete, Bear Grylls kalandregényei, vagy a Geronimo Stilton mesék. Persze gondoltak a felnőttekre is, akik többek között olyan sikerkönyvekben merülhetnek el, mint Fa Nándor önéletírása vagy Kimi Raikkönen önvallomása. A könyveket a Kórházszövetségnek juttatják el, ők gondoskodnak majd a könyvek szétosztásáról tizenhárom budapesti kórház között. A Libri a könyvadományon túl is szeretné támogatni a kórházakat és azok dolgozóit, ezért weboldalán keresztül áprilisban adományt is gyűjt a szövetségnek.

A „karanténolvasók” négy típusa

A másik nagy bolthálózat, a Líra Könyv Zrt. is hasonlóan borús tapasztalatokról számolt be a könyvpiac alakulásával kapcsolatban:

„A hosszútávú hatásokat még nem látjuk. Az április végi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál elmaradása azonban jelentős hatással bír, és nem csak gazdasági értelemben. Az emberek várni szokták az eseményt, és sok könyvmegjelenés erre az alkalomra van időzítve. A Líra Csoporthoz nem csak könyvesbolthálózat, de kilenc könyvkiadó is tartozik, így első kézből van most tapasztalatunk, hogy kiadói oldalon is nagy feladat most a megjelenések átütemezése” – írták megkeresésünkre. Szerintük ilyen rövid idő alatt még nem lehet következtetéseket levonni, de az biztos, hogy a boltok ideiglenes bezárása drasztikus lépés volt, és az online forgalom a bolti vásárlások kiesését egyáltalán nem képes pótolni.

Sok ember joggal ragaszkodik a személyes vásárláshoz, a Líra könyvesboltok – ugyanúgy, ahogy a lira.hu könyváruház is – nagyon széles választékot nyújtanak az olvasók felé. Az olvasni vágyók szeretnek válogatni, nézelődni a könyvek között, ezt most sokan online is megtehetik, de vannak, akik inkább a hagyományos vásárlást részesítik előnyben.

Úgy látják, hogy a magyar olvasóközönség másként választ könyvet, mint az angolszász országok olvasói. Akik például eddig is várták Nádasdy Ádám Milyen nyelv a magyar? című könyvét, azok ezután is ezt fogják keresni. A magyarországi „karanténolvasók” szerintük inkább négy nagy csoportba sorolhatók:

  • Vannak, akik szeretnék lefoglalni gyermeküket, és nekik keresnek könyveket vagy foglalkoztató füzeteket.
  • Egyesek valóban elterelnék a figyelmüket a hétköznapok problémáiról.
  • Mások viszont pont az izgalmakat keresik.
  • Ezzel együtt sokan még mindig a nonfiction könyveket választják.

Hangsúlyozzák, hogy a forgalom csökkenése a Líra Könyv Zrt. 400 munkatársának mindennapi megélhetését sodorta veszélybe. „Bízunk benne, hogy olyan kormányzati segítséget kap a kereskedelem és a könyves szakma is, ami segít átvészelni ezt az időszakot. Addig minden nap az újratervezésről szól” – írták.

A túlélésért küzdenek

A mentőcsomag fontosságát hangsúlyozza Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke is, aki a Könyvhét folyóiratnak adott interjút. Mivel a könyves szektorból az utóbbi években az állam majdnem teljes egészében kivonult, a könyvtámogatási módok pedig eljelentéktelenedtek, ezért ő úgy látja: ha nem lesz állami támogatás, visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak meg az iparágban.

A járulékfizetési moratórium önmagában nem lesz elég, hiszen a kis kiadók napról napra élnek, nincsenek tartalékaik, vagy ha vannak, azt könyvekbe fektették. A kis kiadók kevés emberrel, gyakran családi vállalkozásban tevékenykednek, és nem bírják el a több hónapos kiesést. Más ágazatokhoz képest aránytalanul kis összeggel életben lehetne tartani a könyvipart, viszont elengedhetetlen szükségünk van egy mentőcsomagra

– mondja Gál, aki már egy évvel ezelőtti könyvpiaci körképünkben is hangsúlyozta, hogy egyre nehezebb helyzetben vannak a kis kiadók a nagyokkal szemben.

Pezseg a könyvpiac, de még nem heverte ki az Alexandra-csődöt
A kis kiadók tovább csökkennek, a nagyok tovább nőnek – ez a fő trend a hazai könyvpiacon, ami évek óta szolídan növekedik. Vannak biztató jelek is, a digitalizáció nem veszélyezteti a könyvolvasást.

Szerinte a könyvszakma megmentését pontosan ugyanazzal a módszerrel lehetne segíteni, mint a többi iparágat. A járulékfizetési kötelezettségek felfüggesztésén túl meg kellene kapniuk az államtól a megtartott dolgozók után járó nettó bér jelentős részét is, emellett szükség lenne kedvező hitelekre is állami garanciavállalással, kamatmentesen. A létfontosságú intézkedésekről össze is állítottak egy tételes listát a kiadók javaslatai alapján, amelyet aztán elküldtek Demeter Szilárd miniszteri biztosnak, és Fekete Péter kulturális államtitkárnak is.

Magyarországon a könyvkiadás- és kereskedelem és a hozzáfűződő egyéb tevékenységegyüttes a nemzeti kreatív ipar egyik legjelentősebb zászlóshajója. A szakma által kitermelt áru, a könyv eszmei értéke messze meghaladja a pénzben kifejezhető értékét. Így is, a közoktatási tankönyvek nélkül 50 milliárd forint évi könyvforgalmat realizál

– írják a lapunkhoz is eljuttatott levélben, amelyben tíz pontban összegzik legfontosabb javaslataikat a szakma megmentésére.

Kiemelt kép: Marjai János /24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.