Ady Endre: A bűnök kertjében – elmondja Ambrus Attila

A bűnök kertjében  

Bűneit egy csupa-vágyás vén csontnak, 
Szeresd, sajnáld a bűneimet, 
Csak azt szeretem s annak hiszek, 
Ki a bűnöket sírva szereti. 
 
Nagy bűnökben virágzik el az Élet 
És Jézus is szerette, szegény, 
Kezét tartni a bűnös fején, 
Mert illatos a bűn, mint a virág. 
Hiszen a bűn mindig egy jajkiáltás 
A Sors felé, hogy mért nem marad 
Az ember mindig tiszta s szabad, 
Vadba beoltott, nemes rózsa-szem. 
 
Óh, bűneim, bár csak megtartanátok 
Annak, aki megbocsátni tud, 
Ki csöndesen bízó, nem hazug 
S bűneim kertjét mélán járja be.

A sorozat további részeit erre találja.

Kiemelt videók
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.