Fontos azonban leszögezni, hogy a tudományos fantasztikus irodalom és filmművészet nem megjósolja a jövőt, hanem inkább inspirálja a jelent. Jules Verne és H.G. Wells sok mindent előrevetítettek, de a 21. század technológiai robbanása miatt idővel valószínűleg ugyanezt fogjuk elmondani Philip K. Dickre és Isaac Asimovra is.
Totális megfigyelés
Az 1984 mellett Philip K. Dick szinte teljes életműve a Nagy Testvér általi teljes megfigyeléssel foglalkozik, amitől a nyugati társadalmak nem is állnak messze, hiszen a közösségi médiahasználattal szinte önként dalolva megteszünk mindent, hogy a legfontosabb információk kiderüljenek rólunk. A Snapchat, Instagram, Tumblr, Facebook, Twitter által csak pár gombnyomásra van minden információ.
Bábel-hal
A Bábel-hal […] kicsi, sárga és piócaalkatú, s valószínűleg a legfurcsább lény a világegyetemben. Agyhullám-energián él, mégpedig nem a hordozójáén, hanem azokon, amelyek kívülről érik a hordozóját. […] Aki Bábel-halat dug a fülébe, az azonnal megért bárkit bármilyen nyelven. A ténylegesen hallott beszédelemek dekódolják azt az agyhullámmátrixot, amelyet a Bábel-hal táplál a hordozója agyába.
Douglas Adams e furcsa állat megteremtésével próbálta áthidalni a különböző galaktikus fajok kommunikációját, és úgy tűnik, a Google meg is tesz mindent, hogy elkészüljön egy eszköz, amely idegen lényeket ugyan nem értet meg egymással, de a földi nyelveket viszonylag jól kezeli. A cégóriás múlt héten jelentette be a Bluetooth-os Pixel Buds nevű fülhallgatót, amely 40 különböző nyelven „ért”, illetve „beszél”, és közel valós időben fordítja, amit a felhasználó mond – a Google ezzel gyakorlatilag megvalósítja azt a fülünkbe dugható Bábel-halat, amit eddig csak ígérgettek a különféle elhasalt kickstarteres projektek.
A kiegészítő novembertől vásárolható 159 dollárért (42 ezer forint), vagyis végre valóra válhat azok álma, akik szenvednek az idegen nyelvekkel.
Ránk telepedő mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia tanul, alkalmazkodik, füllent, és emellett, ha úgy tetszik neki, elhallgat információkat, sőt már a művészet területére is beszivárgott. Emellett egyébként valós veszély az is, amit a Terminator-filmek sugallnak, hogy az intelligens gépek fellázadhatnak és az emberiség ellen fordulhatnak, pusztán racionális okokból. Emiatt a mesterséges intelligencia 116 mestere, köztük Elon Musk felszólította az ENSZ-t, hogy tegyen valamit a háborúkban bevetendő robotok ellen. Szerintük ez a hadviselés harmadik forradalma lehet, és ezekre a gépekre Pandora szelencéjeként kell tekinteni.
Musk szerint az olyan botokat, mint az OpenAI szoftvere, meg kell zabolázni az emberek biztonságának érdekében.
Senki sem szeret szabályozva lenni, de minden (beleértve az autókat, repülőket, ételeket, drogokat) ami veszélyt jelenthet a közösségre, szabályozva van. A mesterséges intelligenciával is ezt kell tenni
– mondta Musk egy tweetben.
Nobody likes being regulated, but everything (cars, planes, food, drugs, etc) that's a danger to the public is regulated. AI should be too.
— Elon Musk (@elonmusk) August 12, 2017
Musk mélyen pesszimista állítását azonban nem minden jövőkutató osztja, mert valójában fogalmunk sincs, mi lesz a technológiai szingularitásnak nevezett esemény után. Arról sincs sejtésünk, mi lesz, ha az MI átveszi az uralmat, de arról sem, hogy ez körülbelül mikor következhet be.
A Szárnyas fejvadász válasza az, hogy az embernél intelligensebb és erősebb androidokat egy távoli bolygóra deportálják, hogy azok ne tudjanak az őket létrehozó emberek felett uralkodni, viszont elvégezzék a kulimunkát helyettünk. A pozitivista jövőkutatók szerint pont az ehhez hasonló sci-fik segítenek minket abban, hogy ez ne történjen meg.
Légdeszka
Tavaly tavasszal érkezett a hír, hogy bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe a Flyboard Air, mint az első közlekedési eszköz, amellyel a leghosszabb légdeszkás utat tették meg eddig. Ez a táv 2252 méter volt, az eszköz repülési magassága 50 méter, legnagyobb elérhető repülési sebessége pedig 150 km/h. Ez mind szép és jó, viszont az eszköz repülési ideje mindössze csak 10 perc, és egyáltalán nem hasonlít arra, amit a Vissza a jövőbe 2. részében láttunk.
A filmbeli látványhoz a Hendo 2 nevű modell jutott a legközelebb, amely tényleg lebeg a felszín felett, viszont van egy apró szépséghibája: nem használható akárhol. Az eszköz ugyanis a mágneses mezőket használva lebeg (ahogy egyébként a gyorsvasutak is teszik), vagyis csak megfelelő, fémmel bevont felületek fölött alkalmazható.
Bolygóközi utazás
A 2001: Űrodüsszeia nem meglepő módon egy 2001-ben játszódó történetet mesél el. A filmnek inspirációul szolgáló regényt Arthur C. Clarke 1964 és 1968 között, vagyis az űrkutatás hajnalán írta, amikor az emberek okkal bíztak abban, 40 év múlva akkorát fejlődik a technika, hogy valóság lehet egy pikk-pakk összedobott Jupiter-expedíció, sőt lesz kutatóbázis a Holdon, de minimum a Kék Duna keringőre fognak majd táncot ropni az űrbázisok és a menetrend szerinti Hold-járatok.
Sajnos azonban még ott sem tartunk, hogy elérhető legyen egy Mars-utazás, bár korunk Vasembere, Elon Musk nagyon azon van, hogy ez teljesüljön 2020-ig. Annyi legalább már megvalósult a clarke-i elképzelésekből, hogy vannak űrszondáink, amik valóban messze jutottak, az 1977-ben fellőtt Voyager I például 1979-ben tényleg el is haladt a Jupiter mellett, manapság pedig 21 milliárd kilométerre a Naprendszert elhagyva repül a kozmoszban, nagyjából 2025-ig, amíg teljesen le nem merül.
Kőolajválság
A sci-fi már legalább 40 éve felhívta a figyelmet arra, hogy hamarosan égető problémákat fog okozni az olaj, pontosabban annak hiánya. Az 1979-ben készült Mad Max története a szinopszis szerint „a legközelebbi jövőben” játszódik, ahol az általános üzemanyaghiány miatt egyre inkább az anarchia és az ököljog váltja fel a törvényt. Egyelőre nem tartunk ott, hogy egyik pillanatról a másikra valóban elfogyjon a kőolaj, bár tegyük hozzá, sokaknak a 350 forintos benzinár már így is a világ végét jelenti. Ettől még érdemes végiggondolni, mi történhetne társadalmunkkal, ha a közlekedéshez használatos nyersanyag nem állna többé rendelkezésre, ezért is baromi fontos a megújuló energiaforrások használata.
Szervek rendelésre
A Vissza a jövőbe 2-ben Doki azzal büszkélkedik, hogy szerveit kicserélték, teljes bőrtranszplantáción esett át, így 20-25 évvel meghosszabbították az életét, Michael Bay A sziget című sci-fijében pedig olyan klónokat mutogat, amelyek egyfajta szervbankként funkcionálnak. Egyelőre egyik megoldás sem járható, ugyan kísérletek már folynak, hogy emberi szerveket tenyésszenek disznókban, de a technológia gyerekcipőben jár. Ráadásul ott a morális és jogi bökkenő: az emberek klónozása minden országban tilos, még ha az elvi lehetősége meg is lenne (1996-ban a mesterségesen előállított juh, Dolly megszületése azt bizonyította, a klónozás kivitelezhető magasabb szerveződési szinten is).
Hibernáció
Ez számos filmben megjelenő fordulat, ott van a 2001 Űrodüsszeiában, az Alien-filmekben, Star Trek II: Khan haragjában, a Csillagok közöttben és az Utazókban is, nem véletlenül, hiszen egy hosszú utazással járó időszak átvészelésére nincs jobb mód a mélyalvásnál, ami alatt néhány testi funkció pihentetésével még energiát is megtakarítunk. A medvék is így élik túl a hideg teleket, de több kisebb emlős, a mókusok és a sünök is alkalmazzák ezt a módszert. Ugyan a NASA már finanszírozott egy olyan előzetes kutatást, amely azt vizsgálta, hogyan lehetne az űrhajósokat hetekig mélyálomba vagy hibernált állapotba helyezni, egyelőre a legelfogadottabb álláspont szerint ha lehetséges is lenne hűtéssel mélyalvásba juttatni az embereket, a hónapokig tartó űrutazás körülményeit figyelembe véve túlságosan nagy károkat okozna az emberi testben.
Antigravitációs járművek
A sci-fik többségében futurisztikus járművek szerepelnek, amik korunkat meghaladó mivoltukat azzal érik el, hogy levitálnak (Vissza a jövőbe, Az ötödik elem stb.), rendszerint valamilyen antigravitációs hajtómű segítségével. Ugyan Széles Gábor tudni véli, miként is kapcsolható ki a gravitáció, valójában ez a technika elérhetetlen. Az amerikaiak és a szovjetek is próbálkoztak titkos kísérletek során a megalkotásával, és kétségtelenül meg is reformálná a közlekedést, meg úgy en bloc az űrutazást, ha sikerülne, de ne mostanában számítsunk erre.
Agyimplantátumok, az elme kitágítása
Sajnos az agy nem úgy működik, mint egy számítógép merevlemeze, vagyis amire rámásolhatók és letörölhetők az adatok, pedig milyen praktikus lenne, ha sokéves középiskolai és egyetemi tanulmányokat meg lehetne spórolni egy adatfeltöltéssel. De mivel az idegsejthálózatok kapcsolódásai határozzák meg az emlékeket, ez továbbra is tudományos fantasztikum marad. Ugyanez vonatkozik a közvetlenül az agyunkba vetített képekről, így bármennyire is kedvelt összeesküvés-elmélet, hogy a Mátrixban látott álvalóság akár valóság is lehet, erre nincs lehetőség.
