Kultúra

A Seuso-kincs nem kerül haza?

Sehol nem ismerik el külföldön a Seuso-kincsekre vonatkozó magyar jogigényt, így az értékes késő római kori ezüsttárgyak forgalomképesnek számítanak – hangsúlyozta Zelnik István műgyűjtő.

Zelnik István, a nevét viselő budapesti aranymúzeum tulajdonosa augusztus 1-jén jelentette be: megvásárolná a vélhetően Polgárdi közelében előkerült, majd máig ismeretlen módon külföldre juttatott kincsegyüttest. A sokmilliárdos befektetéshez a magyar állam hozzájárulása is szükséges lett volna, Magyarország ugyanis saját tulajdonának tartja a kincset, noha ezt az igényét az amerikai bíróságon nem sikerült érvényesítenie.

L. Simon László kultúráért felelős államtitkár válaszul közölte, hogy Zelnik István ajánlatát a kormányzat komolytalannak tartja, ehelyett abban bíznak, hogy a leletegyüttes az elmúlt években elvégzett jelentős tudományos háttérmunka révén kerülhet vissza Magyarországra.

„Őszinte sajnálattal vettem tudomásul, hogy a kulturális kormányzat részéről nem nyert kedvező fogadtatást a Seuso-kincsek kapcsán tett felajánlásom, s az ügy kapcsán méltatlan támadások érték a közjót szolgáló kulturális és tudományos projektjeimet, amelyeket saját vagyonból finanszírozok” – fogalmaz közleményében a műgyűjtő.

A New York-i bíróság döntése nyomán a tárgyak Magyarországon kívül a világban bárhol szabadon adhatók és vehetők, bár értékesíthetőségük a magyar állam jogigénye miatt nehezített – hívja fel a figyelmet a műgyűjtő, hozzátéve: a kincsekkel kapcsolatban Magyarország jogigényét az országon kívül sehol sem ismerik el.

Zelnik István emlékeztetett: kész lett volna a Seuso-kincseket magánvagyonából megvásárolni, és megérkezésük pillanatában az államnak adományozni. „Annyit kértem, hogy egy Andrássy úti palotában önálló múzeumot létesíthessek a kincseknek, kutathatóvá tehessem azokat, s vándorkiállításokat szervezhessek e felbecsülhetetlen értékű, a világ legnagyobb késő római kori ezüst műtárgyegyüttesének” – idézi fel, hozzáfűzve: mindehhez a kormányzatnak csak a megfelelő jogi formulát kellett volna megtalálnia, hogy az adományozót ne érhesse a bűnpártolás vagy az orgazdaság vádja.

„Az általam javasolt megoldás a Seuso-kincsek visszaszerzésére gyors és biztonságos, azzal a kormányzat által tervezett hosszú és költséges jogi úttal szemben, amelynek kimenetele nemzetközi szinten meglehetősen kétséges. Bár magyarként én magam is meg vagyok győződve róla, hogy a kincseket Magyarország területén találták, és rejtélyes körülmények között kerültek ki az országból, de ezt az álláspontot külföldön nem fogadják el, mivel megdönthetetlen bűnügyi, régészeti és művészettörténeti bizonyítékok azt nem támasztják alá” – hangsúlyozza a műgyűjtő.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.