A soproni Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban (Liszt Ferenc u. 1.) március utolsó hétvégéjén minden ínyenc talál kedvére valót. Zöldség-, gyümölcs-, tészta- és karamellszobrok, csokiszökőkút mellett reformédességek, fagylaltok és sok ennivaló finomság várja az érdeklődőket. Lesz méz- és pálinkakóstoló, megismerkedhetünk a sörcsapolás művészetével és a világ bortrendjeivel is.
Sopron életére és történetére mindig is pezsdítően hatott Bécs közelsége, de a fele részben német ajkú lakosság mégsem akart a trianoni békeszerződés értelmében Ausztriához tartozni. 1921-ben a terület birtokbavétele során az osztrákok spontán fegyveres ellenállásba ütköztek, így Ausztria kénytelen volt elismerni, hogy népszavazás döntsön Sopron hovatartozásáról. A december 14-én megtartott népszavazáson Magyarország mellett a lakosok 73 százaléka voksolt, így lett Sopron a „Hűség városa”.
A belváros szűk utcákból álló középkori szerkezete, barokk stílusú, ódon épületei szinte sértetlenül vészelték át az évszázadok pusztításait. Északi irányból a Tűztornyon keresztül jutunk a város Fő terére. A barokk stílusú, hatvanegy méter magas építmény neve arra utal, hogy régen innen figyelmeztették a város lakóit, ha tüzet észleltek valahol a városban. Körerkélyéről páratlan kilátás nyílik a városra. A gótikus stílusú Kecske-templom neve őrzi a legendát, hogy a templom építéséhez szükséges kincset egy kecske kaparta ki a föld alól.
A belvárosi séta során érintsük a már nevükben is patinás épületeket: a Bezerédj-kúriát, az Eggenberg-házat vagy az Erdődy-palotát. Sopron leghíresebb lakójának, a Svájcból származó Storno Ferencnek egykori otthona a Fő téren található. Itt Magyarország egyik leggazdagabb bútor- és dísztárgy-gyűjteményét tekinthetjük meg (képünkön). A ház – bár akkor még nem a Storno család tulajdonaként – a középkori magyar történelemben is szerepet játszott. Mátyás király ebben a házban lakott két hónapon át, amikor Fekete seregével Bécset ostromolta. A közeli Fabricius-házban az egykori soproni nagypolgári családok életének emlékeit gyűjtötték össze a Polgári lakások címet viselő kiállításon. A Bányászati Múzeumot azoknak is érdemes megnézni, akiket nem érdekel igazán a bányászat. Az egykori Esterházy-palotában berendezett kiállításon a történelmi Magyarország bányáiból származó ásványokat láthatunk. A Patika Múzeum egy 18. század óta gyógyszertárként működő helyiség kétszáz éves berendezési tárgyait mutatja be.
Ha már sokat láttunk, pihenésként üljünk be a Tűztorony melletti Harrer Cukrászdába, aztán keressünk egy megfelelő helyet, ahol a soproni kékfrankost is megkóstolhatjuk. A német ajkú borosgazdák, a poncichterek a 19. század végétől messze földön híressé tették a soproni bort, amelyet más borvidékekkel ellentétben a városban, saját házaik alatt épített pincéikben tároltak.
Ha kirándulni szeretnénk Sopron környékén, akkor a várostól délre fekvő Lővérek felé vegyük az irányt. Az egyik legszebb kilátót: a Károly-magaslaton álló Károly-kilátót a Lővér Hotel elől induló kék háromszögjelzés mentén félórás gyaloglással érhetjük el.
Ha Magyarország legnyugatibb városában járunk, akkor érdemes fejben tartani azt is, hogy a város 30 km-es körzetében Nyugat-Magyarország és Burgenland legszebb főúri rezidenciáit csodálhatjuk meg. Nagycenken a Széchenyi-család, Fertődön az Esterházyak kastélyát találjuk. A határ másik oldalán az Esterházy család kismartoni (Eisentadt) kastélya és fraknói vára is elérhető távolságban van!
AJÁNLOTT LINK:
A II. Soproni Ízutazás programja
