A várostól a horvát határ 10, Pécs 40, Budapest 190 km-re fekszik. A soknemzetiségű város ismertségét a történelmi jelentőségű, 1526-os csatának köszönheti, amely után az ország három részre szakadt. A történelmi emlékhelyet a várostól délre, az 56-os úton kb. 6 km távolságra találjuk. 120 kopjafa állít emléket a csatának, a kapu 28 ezer bronz szegecse pedig szimbolikusan az elesettek számát jelzi.
Március első hétvégéje a magyarok, horvátok, németek, rácok (szerbek) lakta településen a féktelen jókedvé és mulatozásé. A „farsang farka” legnagyobb télbúcsúztató-tavaszköszöntő ünnepsége csütörtökön kezdődik és húshagyókeddig (március 8-ig) tart. A szájhagyomány szerint 1687-ben a Mohácsi-szigetről az éj leple alatt a Dunán ladikokkal átözönlő busóhad kergette ki a törököt a városból. Bár ez nem bizonyított tény, de elképzelhető, hogy a babonás törökök a rémisztő külsejű busókat pokolbéli ördögöknek vélték és hanyatt-homlok menekültek. A néprajztudósok szerint azonban a népszokás az őshazából hozott, termékenységvarázsló rítusokra vezethető vissza.
A busók öltözékének legfontosabb kelléke az általában vörös fűzfából faragott álarc, amelyet kosszarvakkal tesznek még ijesztőbbé. Kiegészítőik az övön lógó kolomp, valamint a busó „fegyverei” – a kereplő és a fából összeállított buzogány. Egy igazi busó a kilétét soha nem fedi fel, maszkját soha nem veszi le, járását elváltoztatja, nehogy valaki felismerje. Éktelenül kerepel, kolompot ráz, tambura kíséretével járja az utcákat, megölel minden jóravaló fehérnépet, aki az útjába kerül, meghúzogatja a pöndöly alattit, s ezzel termékenységet varázsol. Közben pedig szól a zene, jár a kancsó húshagyó kedd éjfélig, hiszen akkor kezdődik a nagyböjt hús és mulatság nélküli 40 napos időszaka.
Részletes program itt.
A Kossuth Lajos utca 54. szám alatt találjuk Mohácson a Busó Házat. Itt mindent megtudhatunk a népszokás eredetéről. Érdemes ellátogatnunk Rosta Endre, Baráth Gábor, Élő József busómaszk-faragó mesterek műhelyeibe, hogy pontos képet kapjunk arról, hogyan is készülnek ezek az ördögi figurák. Ha „kézműves mesterek-műhelyei kirándulás” mentén szeretnénk tovább haladni, akkor a szomszédos sváb településen, Bólyban mézeskalácsos, gyertyaöntő, kékfestőmesterek műhelyeibe nézhetünk be. És ha már itt vagyunk, keressük fel a bólyi pincesort is! Bár a Mohács-Bólyi Fehérborút hazánk egyik legkisebb történelmi borvidéke, de olyan illatban, zamatban gazdag, testes fehérborokat fogyaszthatunk itt, mint a chardonnay, a rajnai rizling, a királyleányka és a sort még folytathatnánk. Ha szerencsénk van, kaphatunk a borvidék ritkaságának számító csomorika-juhfark termésből is.
Egy ilyen fajta – busójárással egybekötött – túra végén adjunk teret a regenerálódásnak! Látogassuk meg a Mohácsi Uszoda és Termálfürdőt, amelynek wellness- szolgáltatásai között finn szauna, infraszaunák, gőzfürdő és masszázsszolgáltatások találhatók – hétvégi családi kedvezménnyel. Ha pedig ez nem lenne elég, akkor Mohácstól 50 km-re fekszik Harkány, amelynek kénes gyógyhatású vize biztos felüdüléssel szolgál.
Gyerekekkel kiváló program lehet a Mohácstól 5 km-re, Kölkeden található Fehér Gólya Múzeum, vagy a Csele-pataki vízimalom meglátogatása, amelynek érdekessége, hogy zárt kerékházának köszönhetően patakja bent a házban folyik.
