Az orosz-ukrán háború előző napi eseményeiről itt olvashat.
„Ukrajna sok mindent elért az Oroszország elleni kurszki offenzívában, de nehéz megmondani, hogyan alakul a helyzet a továbbiakban” – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Oslóban, kétnapos hivatalos norvégiai látogatása során.
Mint ismert, az ukrán hadsereg augusztus 6-án orosz területre lépett csapataival. A kurszki betörés a II. világháború óta példátlan mértékű katonai támadást jelent Oroszországgal szemben, ám az orosz hadsereg eközben is töretlenül nyomul előre Ukrajna keleti területein.
Csak az ukránok tudják meghozni a szükséges nehéz döntéseket, például azt, hogy hová telepítsék erőiket, és milyen típusú hadviselés a megfelelő ebben a helyzetben
– idézte a Reuters a NATO-főtitkár szavait. Stoltenberg hangsúlyozta, Ukrajnának joga van az önvédelemhez, többek között olyan nagy hatótávolságú rakétákkal is, amelyek orosz területen lévő katonai célpontokat is elérhetnek.
Örülök, hogy hogy ennek lehetőségét több NATO-ország megadta, azok pedig, amelyekben még vannak korlátozások, enyhítettek a korlátozásokon, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát
– fogalmazott a NATO-főtitkár csütörtökön.
Volodimir Zelenszkij pénteken várhatóan részt vesz a Ramstein-csoport ülésén A Spiegel című német lap szerint itt további fegyverszállítmányokat, különösen pedig nagy hatótávolságú rakétákat készül igényelni az Ukrajnát fegyverekkel támogató országoktól. Az ukrán elnök már korábban felszólította a szövetségeseket, hogy segítsenek a légvédelemben, és oldják fel azokat a korlátozásokat, amelyek megakadályozzák, hogy az adományozott fegyvereket orosz területek elleni vagy nagy hatótávolságú csapásokban használják fel.
Stoltenberg korábban egy konferencián azt is elmondta, hogy nem lát közvetlen katonai fenyegetést a NATO-országok ellen. Állandó veszélyforrásként a terrorizmust, a kibertámadásokat és a szabotázsakciókat azonosította.
A Telegram-alapító Pavel Durov franciaországi letartóztatásával kapcsolatban is nyilatkozott Putyin elnök Vlagyivosztoban. Párizs döntését az üzletember letartóztatásáról „szelektívnek”, és „nem túlságosan érthetőnek” nevezte, mivel, mint mondta, más platformok is a Telegramhoz hasonló módon „vétkeznek”. „Ha ezt teszik Durovval, akkor másokat is le kellene csukni” – vélekedett.
Elmondta, hogy korábban egyszer találkozott Durovval egy, a Kremlben megtartott eseményen. Nem tartott fenn kapcsolatot vele,
Kitérve az amerikai elnökválasztásra felidézte, hogy korábban a hivatalban lévő államfőt, Joe Bident nevezte meg favoritjaként. „Ő visszalépett a versenytől, de minden támogatójának azt ajánlotta, hogy támogassák (Kamala) Harris asszonyt. Mi is ezt fogjuk tenni – támogatni fogjuk őt” – nyilatkozott az orosz elnök. Kifejezte reményét, hogy Harris nem vezet majd be annyi szankciót és korlátozást Oroszország ellen, mint amennyit elnökként korábban a vetélytársa, Donald Trump foganatosított.
Oroszország soha nem zárkózik el az Ukrajnával folytatandó tárgyalásoktól, de erre csakis a 2022-ben Isztambulban elért megállapodások alapján hajlandó – mondta Vlagyimir Putyin Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórum csütörtöki plenáris ülésén. Szerinte akkor az ukrán féllel a lehetséges békemegállapodás szinte minden paraméterében sikerült megállapodni, de Nagy-Britannia beavatkozott a folyamatba, és az ukrán hatóságok „más utat választottak”, mert az Egyesült Államok és egyes európai államok elitje megkísérelt stratégiai vereséget mérni Oroszországra. „Ez nem sikerül” – jegyezte meg.
Putyin szerint az ukrán vezetés „az utolsó ukránig” kész harcolni, úgy, ahogy annak idején Boris Johnson akkori brit miniszterelnök meghagyta neki. Rámutatott, hogy Kijev a hadkötelesség korhatárának további csökkentésére készül.
„Néha az a benyomásom, hogy azok, akik Ukrajnát irányítják, mintha idegen bolygóról érkeztek volna, vagy külföldiek lennének. Egyszerűen nem gondolkodnak.
Olyan kolosszálisak a veszteségeik, hogy nem is értem, mit fognak tenni a továbbiakban
– mondta.
Kérdésre válaszolva Putyin Kínát, Brazíliát és Indiát nevezte meg lehetséges közvetítőként. Elismeréssel szólt Sarif Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek az orosz-ukrán fogolycserében játszott szerepéről.
Ismételten leszögezte, hogy Oroszország Ukrajnában meg fogja védeni a saját érdekeit és mindazokét, akik az orosz nyelv és hagyományok hordozói.
parlament felmentette Dmitro Kulebát a külügyminiszteri tisztségből – írta Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon. A 450 fős törvényhozásban 240 képviselő támogatta Kuleba távozását. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a külügyminiszter eddigi első helyettesét, Andrij Szibihát (képünkön) jelöli a tárca élére. A 43 éves Kuleba nagyszabású kormányátalakítás részeként szerdán nyújtotta be lemondását. Korábban öt másik miniszter és miniszterelnök-helyettes, valamint az állami vagyonkezelő vezetője felmentését kérte a parlamenttől. Zelenszkij szerint a személycserékre Ukrajna kormányának megerősítése érdekében van szükség. „Az ősz rendkívül fontos lesz. Állami intézményeinket meg kell erősíteni olyan módon, hogy Ukrajna el tudjon érni minden szükséges eredményt” – hangoztatta korábban az államfő.
Oroszország nem utasítja el a gáz tranzitját Ukrajnán keresztül, ám ha Kijev ezt megtagadja, Moszkva nem kényszerítheti rá – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum csütörtöki plenáris ülésén.
Putyin leszögezte, hogy Oroszországnak és a Gazpromnak szándékában áll, hogy teljesítse minden kötelezettségét a vevőkkel szemben, akikkel hosszú távú szerződéseket kötöttek. Rámutatott, hogy az ukrajnai tranzitszerződés 2024. december 31-én lejár, és ha Ukrajna megtagadja ennek meghosszabbítását, az orosz fél nem kényszerítheti a tranzit folytatására. Megerősítette, hogy Oroszország továbbra is kész gázt szállítani Európába, amelynek magának kellene belső megállapodásra jutnia ebben a kérdésben.
Mind élőerőben, mind haditechnikában nagy veszteségeket szenvednek el az ukrán fegyveres erők, ami a harcképességük elvesztéséhez és fontos frontszakaszok összeomlásához vezethet – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórum csütörtöki plenáris ülésén.
Putyin szerint Kijev nem érte el a Kurszk megyei betöréssel azt a célját, hogy az orosz hadsereg erőket csoportosítson át más frontszakaszokról, sőt meggyengítette saját állásait a „különleges hadművelet” kulcsirányaiban, az orosz előrenyomulás pedig felgyorsult. Az orosz elnök „nagyon veszélyes terrorcselekménynek” nevezte a kurszki és a zaporizzsjai atomerőmű elleni ukrán támadásokat.
