Nagyvilág

Uniós ügynökség: a növekvő megélhetési költségek miatt minden ötödik ember szegénységbe süllyedt Európában

Wolfram STEINBERG / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
2024. január 15., Berlin: Hajléktalanok a téli hőmérséklet ellenére műanyag fóliából, szemétből és egy régi házsátor maradványaiból rögtönzött menedéket építettek maguknak a Landwehr-csatorna partján.
Wolfram STEINBERG / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
2024. január 15., Berlin: Hajléktalanok a téli hőmérséklet ellenére műanyag fóliából, szemétből és egy régi házsátor maradványaiból rögtönzött menedéket építettek maguknak a Landwehr-csatorna partján.

A növekvő megélhetési költségek miatt terjedő szegénység, a demokrácia elleni tartós fenyegetések, továbbá a széles körben elterjedt rasszizmus és a migrációval összefüggő kihívások veszélyeztetik az alapvető jogok védelmét Európában, írta az Európai Unió bécsi székhelyű Alapjogi Ügynöksége (FRA) szerdán megjelent éves jelentésében.

Azt állapították meg, hogy

az emelkedő energia- és megélhetési költségek miatt minden ötödik ember szegénységbe süllyedt az Európai Unióban.

A szegénység csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések ellenére a gyermekek és a kiszolgáltatott háztartások, például az egyszülős, roma és migránscsaládok gyermekei vannak a legnagyobb veszélyben.

Az MTI szemléje szerint az uniós ügynökség a kihívások azonosítása után arra szólította fel az uniós tagországokat, hogy biztosítsák:

  • a szegénység mérséklésére hozott, valamint az energiacsökkentést célzó intézkedések, beleértve a szociális és lakhatási támogatást is, segítsék a hátrányos helyzetű csoportokat;
  • erősítsék meg az alapvető jogok biztosítékait a határokon, valamint javítsák a kutatás és mentés hatékonyságát a tengereken;
  • biztosítsanak továbbá jobb feltételeket az újonnan érkező migránsok kérelmeinek feldolgozásához, valamint független jogi szolgáltatást az EU külső határainál.

Megjegyzik, a nemrégiben elfogadott uniós migrációs és menekültügyi paktum rögzítette szabályok erősebb jogvédelmet biztosítanak az EU határaira érkezettek számára. Az ezzel az alapvető jogok betartásának nyomon követésére és a gyermekvédelemre vonatkozó új szabályok, illetve a jogsértésekről szóló bejelentések kivizsgálására bevezetett kötelezettség lehetőséget kínál ahhoz, hogy jobban érvényesüljön az alapvető jogok tiszteletben tartása.

A demokratikus fenyegetésekkel kapcsolatban az ügynökség arra hívta fel a figyelmet, hogy a

túlzott állami beavatkozások, különösen a békés gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága elleni fellépések veszélyeztetik a civil társadalom mozgásterét.

Ez a közügyekben való érdemi részvétel hiányával, valamint a félretájékoztatással együtt aláássa a demokráciát Európa-szerte.

Növekvő antiszemitizmusra is figyelmeztettek, szerintük a Hamász palesztin iszlamista szervezet által október 7-én Izrael területén elkövetett terrortámadás, majd Izrael katonai válasza a Gázai övezetben a “zsidók elleni fenyegetések és erőszak riasztó növekedését váltotta ki az Európai Unióban”.

Az uniós ügynökség szerint az EU-ban egyre növekvő intolerancia számos társadalmi csoportot, köztük a muszlimokat, az afrikai származásúakat, a romákat és a migránsokat is érinti. Az online platformokon terjesztett félrevezető információk csak súlyosbították a rasszista és megosztó hozzáállást a lakosság körében – írják.

A Fra jelentése szerint a mesterséges intelligencia (MI) nagyobb mértékű használata és a közszolgáltatások digitalizálása azzal a kockázattal jár, hogy kirekeszt bizonyos társadalmi csoportokat, köztük az időseket, a fogyatékossággal élőket, a hajléktalanokat és a romákat. A mesterséges intelligenciáról és a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály, valamint a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács mesterséges intelligenciáról szóló egyezménye e kihívások némelyikét kezelné.

Az ügynökség jelentése arra is kitér, hogy az uniós tagállamoknak lépéseket kell tenniük a civil társadalom védelme, a civil mozgástér korlátozásainak csökkentése, valamint az emberijog-védők és a médiaszabadság védelme érdekében.

A tagállamoknak igénybe kell venniük a civil társadalom szakértelmét, érdemi időt hagyva a hatékony konzultációra.A tagállami kormányoknak határozottan fel kell lépniük a rasszizmus és az ahhoz kapcsolódó intolerancia minden formája ellen, valamint biztonságosabb online teret kell szavatolniuk mindenki számára, és fel kell lépniük az online térben terjesztett gyűlölet ellen, írták.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik