Élő Nagyvilág

Eldőlt a magyar-ukrán külügyminiszteri találkozó időpontja

Ukranian Foreign Ministry / Handou / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP
Dmitro Kuleba (b) és Szijjártó Péter 2021-ben Kijevben.
Ukranian Foreign Ministry / Handou / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP
Dmitro Kuleba (b) és Szijjártó Péter 2021-ben Kijevben.

A csütörtöki nap történéseiről itt olvashat.

Megint körbeaknázták a zaporizzsjai atomerőművet

Az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőművet ismét körbeaknázták – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) péntek este bécsi székhelyén kiadott helyzetjelentésében.

A beszámoló szerint az aknákat a nukleáris létesítmény belső és külső kerítései között helyezték el, miután tavaly novemberben egyszer már eltávolították ezeket a harceszközöket.

Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója kijelentette, hogy az újbóli elaknásítás összeegyeztethetetlen a biztonsági előírásokkal.
Grossi figyelmeztetett, hogy az atomerőmű orosz vezetése az idén nem fogja tudni teljes körűen karbantartani a létesítményt. Mint mondta, a NAÜ helyszíni állandó megfigyelői a múlt héten kézhez kaptak egy munkatervet, amely azonban az ügynökség megítélése szerint hiányos.

Ezt a karbantartást el kell végezni a nukleáris biztonság szavatolása érdekében

– szögezte le a főigazgató.

A NAÜ szerint csütörtökön nyolc órára kiesett az atomerőmű vészhelyzeti áramszolgáltatásának egy része. A sugárzó anyagok hűtéséért felelős áramszolgáltatás ezen idő alatt ugyan nem szakadt meg, de Grossi ismét kifejezte amiatti aggodalmát, hogy nem eléggé megbízható a nukleáris balesetek elkerülését szolgáló biztonsági rendszer.

(MTI)

Zelenszkij meghívta Trumpot Kijevbe, de csak egy feltétellel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívta Donald Trump volt amerikai elnököt, a republikánusok elnökjelöltjét, hogy ellátogathat kijevbe. Zelenszkij szabott viszont egy feltételt is: Trump korábban arról beszélt, hogy egy nap alatt le tudná zárni a háborút.

Igen, kedves Donald Trump, meghívlak Ukrajnába, Kijevbe. Ha tényleg 24 óra alatt meg tudod állítani a háborút, akkor ez szerintem elég lesz ahhoz, hogy Kijevbe gyere. Minden nap itt vagyok.

– mondta Zelenszkij a brit Channel 4 News-nak. Hozzátette, hogy ha Trumpnak van formulája a háború lezárására, akkor arról ő is szeretne tudni.

A balti államok Fehéroroszországgal és Oroszországgal közös határaik megerősítését tervezik

Litvánia, Lettország és Észtország Fehéroroszországgal és Oroszországgal közös határa megerősítését és bunkerek százainak megépítését tervezi az esetleges támadások ellen – közölték pénteken a három balti állam védelmi miniszterei. Az erről szóló megállapodást pénteken Rigában írták alá a felek.

Oroszország ukrajnai háborúja alátámasztotta, hogy a szükséges felszerelés, lőszer és személyi állomány mellett védelmi létesítmények is kellenek ahhoz, hogy Észtország biztonságban legyen

hangoztatta Hanno Pevkur észt védelmi tárcavezető. A tájékoztatása szerint a cél „az elrettentés, és szükség esetén a katonai fenyegetések elleni védekezés”.

A három balti állam különösen veszélyeztetve látja magát az esetleges orosz támadásokkal szemben, mert földrajzi elhelyezkedésük miatt a NATO csak nehezen tudná megvédeni területüket.

A Postimees című észt napilap Kaido Tiitus védelmi minisztériumi tanácsadóra hivatkozva azt írta, hogy Észtország területén mintegy 600 bunkerről lenne szó, amelyeknek a megépítését 2025-ben kezdenék el. A projekt megvalósítása mintegy 60 millió euróba (23 milliárd forint) kerül.

Oroszország volt és lesz a legnagyobb fenyegetés Észtország számára

jelentette ki Tiitus.

Az észt védelmi minisztérium szerint a bunkerek hálózatát ellátási útvonalakkal kötnék össze, békeidőben azonban a határ mentén nem lenne sem szögesdrótkerítés, sem aknák, sem betonakadályok. Ezeket az eszközöket azonban a közelben készenlétben tartanák.

(MTI)

Előrenyomulást jelentett be az orosz haderő

Egyes területeken tovább javította helyzetét a kupjanszki frontszakaszon az orosz hadsereg, amely az elmúlt hét folyamán 17 csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal rakétarendszerekkel ukrán katonai célpontokra – közölte a pénteken kiadott, a január 13. és 19. közötti időszakra vonatkozó hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tárca heti összefoglalója szerint az orosz haderő négy frontszakaszon 58 rohamot vert vissza, közülük 25-öt Kupjanszk térségében. Az ukrán fél vesztesége az érintett frontszakaszokon mintegy 5250 katona volt, akik közül a legtöbben, körülbelül 1880-an Donyeck körzetében estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Az említett időszakban 21 ukrán katona adta meg magát, közülük 14 a dél-donyecki frontszakaszon.

Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három Sztrela-10-es légvédelmi rendszert, 34 harckocsit, 71 páncélozott harcjárművet, tíz Tocska-U harcászati rakétát, egy amerikai JDAM irányított légibombát, 11 Vilha-, valamint 62 HIMARS- és Uragan-rakétát, továbbá 274 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Brjanszk megyei Klinci településen 1800 négyzetméteren ütött ki tűz, a környékről 40 embert áttelepítettek, a mentéshez 13 tűzoltóautó mellett a helyszínre küldtek egy tűzoltóvonatot is.

A védelmi minisztérium szerint a tüzet egy, az elektronikai harc eszközeivel elfojtott pilóta nélküli repülőszerkezet okozta, amely megsemmisülésekor kioldott egy robbanótöltetet.

Belgorod megyében az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) elfogott egy ukrán állampolgárt, aki Gvozgyika típusú önjáró löveghez való alkatrészeket próbált meg Ukrajnába csempészni. A gyanúsítottat hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.

Az FSZB közölte, hogy őrizetbe vette a távol-keleti Habarovszk egyik lakosát, aki az ukrán katonai hírszerzés (GUR) utasítására információkat gyűjtött a “különleges hadműveletben” rész vevő katonákról és az orosz védelmi minisztérium által használt rádiófrekvenciákról. A hazárulással megvádolt férfi a szolgálat szerint katonák fizikai megsemmisítésére készült.

Az ügyészség pénteken 28 év fegyházbüntetés kiszabását kérte Darja Trepovára, aki ukrán megbízásból tavaly áprilisban egy szoborba rejtett pokolgéppel megölte Vladlen Tatarszkij (valódi nevén: Makszim Fomin) orosz bloggert és tudósítót egy szentpétervári kávézóban. Tatarszkijt azonnal megölte a robbanás, félszáznál több embert pedig megsebesített.

(MTI)

Megvan, hogy mikor találkozik Szijjártó Péter ukrán kollégájával

Véglegessé vált az ungvári magyar-ukrán külügyminiszteri találkozó időpontja – tudatta Facebook-oldalán pénteken Szijjártó Péter. E szerint a magyar külügyminiszter január 29-én találkozik ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter beszámolt arról, hogy Athénból hazafelé ismét telefonon egyeztetett Andrij Jermakkal, az ukrán Elnöki Hivatal vezetőjével a két ország közötti kapcsolatok legfontosabb kérdéseiről, és ez az egyeztetés az immár január 29-ére véglegesített ungvári személyes találkozó előkészítésének jegyében telt.

A másfél hét múlva hétfőn tartandó tárgyalásra „az ukránok erős delegációval érkeznek”, fogalmazott Szijjártó, hiszen az Elnöki Hivatal vezetője mellett az ukrán külügyminiszter is ott lesz. A magyar miniszter reményét fejezte ki, hogy a találkozón sikeresen végig tudják venni a legfontosabb kétoldalú kérdéseket, elsősorban a kárpátaljai magyar nemzeti közösség korábban elvett jogainak ügyét és a két ország közötti kapcsolatok hosszú távú jövőjét.

Németh Zsolt: Ukrajnán múlik, hogy kiveszi-e a „nyelvi önvédelem” fegyverét Putyin kezéből

Határozottan elítéljük az orosz katonai agressziót, ami Ukrajna ellen zajlik, de ha Ukrajna nem veszi ki a nyelvi önvédelem fegyverét az orosz elnök kezéből, akkor a legerősebb, mondhatni „nukleáris eszköz” nála marad – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke pénteken Budapesten, a Kárpátalja 1944-től 2022-ig tartó időszakáról szóló tanulmánykötet bemutatóján.

Németh Zsolt a Nemzeti Emlékezet Bizottság székházában a Küzdelem a megmaradásért – a kárpátaljai magyar közösség (1944-2022) című kötetet bemutató rendezvényen a magyar nemzetpolitika foglalatának nevezte a kiadványt. Minden régiónak meg kellene írnia a maga történetét – tette hozzá a politikus, majd a kötet egyik tanulmányából idézve a nyelvi genocídium veszélyét emelte ki, amely olyan gyakorlat, melynek során a nyelv használatát tiltják a mindennapokban.

Rámutatott: amikor akadályozzák ennek a nyelvnek a megjelenését az iskolai oktatásban nyelvcsere, nyelvi asszimiláció, szélsőséges esetben pedig nyelvhalál következhet be. A lingvicizmus, a nyelvi diszkrimináció egyik típusa. Olyan ideológiák, cselekvési módok és struktúrák összefoglaló neve, amelyek a nyelvi alapon elkülönülő közösségek közötti egyenlőtlen hatalommegosztást és annak hosszú fenntartását segíti elő – ismertette Németh Zsolt.

„Azt gondolom, a lingvicizmus jelenségének elemzése, amit a könyvben szereplő egyik tanulmány szerzője megfogalmazott, rendkívül pontosan áll a jelenlegi ukrán helyzetre” – tette hozzá. Ebben a helyzetben „talán nem felesleges tisztáznunk”, hogy

változatlanul és határozottan elítéljük az orosz katonai agressziót, ami Ukrajna ellen zajlik.

De egyedül Ukrajnán múlik, hogy kiveszi-e a nyelvi önvédelem hangzatos fegyverét az orosz elnök, Putyin kezéből – hangoztatta Németh Zsolt.

Úgy fogalmazott:

ez a második aktualitás, hiszen Orbán Viktor és Zelenszkij elnök tárgyalásai előtt állunk. Ha Ukrajna egy demokratikus, nyelvi kisebbségi nagyvonalúságot biztosító ország lesz, annak nemcsak a kárpátaljai magyarok, hanem Ukrajna népe számára a legfontosabb hozadéka, az ország valódi európai jövője lehet.

A kisebbségi törvény néhány héttel ezelőtti módosításáról úgy vélekedett „jó kezdet, de tovább kell menni”. A Velencei Bizottság, az Európa Tanács, az Európai Unió, a kétoldali tárgyalások eddigi fordulói kijelölik ezt az utat, egyszerűen fogalmazva: „vissza kell térni a 2014-es állapotokhoz” – mondta Németh Zsolt.

Hozzátette, a jelenlegi ukrán kisebbségvédelemből hiányzik az, ami a korábbiakban megvolt: a kulturális autonómia, a kollektív jogok, a parlamenti képviselet garantálása, a hivatalos nyelvhasználat lehetősége. Továbbá a kisebbségi oktatásnak, mint jogintézménynek a léte, a nemzetiségi oktatás a szakiskolákban és a felsőoktatásban. Valamint a helységnevek és földrajzi nevek nemzetiségi nyelvű használata, a szabad szimbólumhasználat – sorolta a bizottsági elnök.

Kitért arra, hogy az Európa Tanács egyenlőségi és monitoringbizottsága napirendre tűzte annak megvitatását, hogy teljesítette-e már a kisebbségi törvény módosításával Ukrajna a nemzetközi kötelezettségeit.

A politikus úgy értékelt: „biztató, előremutató lépés”, ami történt, de messze van még, hogy teljesítse Ukrajna azokat az elvárásokat, amelyek végső soron nem a kárpátaljai magyarok érdekét szolgálják; ezzel lenne képes kivenni Ukrajna Putyin kezéből a még meglévő, leghatékonyabb fegyverét.

Azzal tudna Ukrajna a letöbbet tenni azért, hogy valódi európai országgá tudjon válni, ha biztosítaná a kisebbségeknek a nyelvi, kulturális jogegyenlőséget – szögezte le Németh Zsolt.

(MTI)

28 év börtönt kérnek az orosz katonai bloggert felrobbantó nőre

Egy orosz államügyész pénteken azt kérte a bíróságtól, hogy ítélje 28 év börtönbüntetésre azt a Darja Trepovát, akit azzal vádolnak, hogy Ukrajna megbízásából felrobbantott egy ismert orosz katonai bloggert – írja a RIA orosz állami hírügynökség alapján a Reuters.

A háborúpárti Vlagyimir Tatarszkijjal 2023 áprilisában egy szoborba rejtett bomba végzett, amelyet a 26 éves Trepova adott neki ajándékba, amikor Tatarszkij mintegy 100 ember előtt előadást tartott egy szentpétervári kávézóban. A figura Tatarszkijt ábrázolta, és szemtanúk elmondása szerint a férfi tréfásan „Arany Vladlennek” nevezte, és megfordította a kezében, mielőtt felrobbant a bomba. A detonáció a bloggert azonnal megölte, több tucatnyian pedig megsebesültek.

A legutóbbi, január 16-i bírósági tárgyaláson Trepova azt mondta a bíróságnak, hogy azt hitte, hogy a csomag, amelyet átadott neki, lehallgató készüléket tartalmazott, nem pedig bombát. Álltása szerint egy ukrajnai férfi utasítására cselekedett, akit „Gestalt” (németül „alak”) néven ismert, és aki a gyilkosságot megelőzően több hónapon keresztül pénzt és utasításokat küldött neki.

Közvetlenül a támadás után Oroszország Ukrajnát vádolta meg Tatarszkij meggyilkolásának megszervezésével. Magas rangú ukrán tisztviselők nem vállalták a felelősséget, de nem is tagadták a részvételt, míg Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó „belső terrorizmusnak” minősítette az esetet.

Kapcsolódó
„Az a bajom, hogy orosznak születtem, az orosz eszme pedig a háború” – mit lehet tudni a felrobbantott bloggerről?
A meggyilkolt orosz haditudósító blogger ugyanolyan lelkes támogatója volt az Ukrajna elleni inváziónak, mint amennyire kritikus az orosz hadsereg vezetőivel szemben. A Kremlnek kedves Vladlen Tatarszkij likvidálásával az elkövetők valószínűleg másokat akartak figyelmeztetni.

Ukrán dróntámadás miatt gyulladt ki egy olajraktár Oroszországban

Kigyulladt egy olajtároló raktár az oroszországi, Brjanszk megyei Klinci városában, miután egy orosz hadsereg által lelőtt ukrán drón roncsai az épületre zuhantak, közölte Alekszandr Bogomaz, a terület állami közigazgatási hivatalának vezetője pénteken.

Az előzetes információk szerint az incidens során senki nem sérült meg, a lángokat a helyszínre érkező tűzoltók eloltották.

A repülőgéphez hasonlító drónt a védelmi minisztérium térítette el kijelölt pályájáról rádióelektronikai felderítés során. A drón megsemmisülése után a lövedékek a klinci raktárra zuhantak

– írta Bogomaz a Telegramon.

A légvédelmi egységek további két ukrán drónt is lelőttek Brjanszk megye más részein – tette hozzá.

A közösségi oldalakra feltöltött, hitelesítésre váró felvételeken a sötétben lángoló raktárépület látható.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség tájékoztatása szerint a tűz egy nagyjából ezer négyzetméteres területet borított be. A RIA Novosztyi hírügynökség segélyszolgálatok információira hivatkozva azt közölte, hogy a tűz oltására egy speciális tűzoltóvonatot küldtek a helyszínre.

Az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megye hatóságai rendszeresen számolnak be Ukrajnából indított dróntámadásokról.

(MTI)

Gumicsónakkal próbáltak Magyarországra szökni

Kárpátaljáról négy ukrán próbált gumicsónakkal Magyarországra szökni. A négy férfit őrizetbe vette az ukrán határőrség, mivel a hadiállapot miatt a hadköteles korú férfiak csak engedéllyel hagyhatják el az országot.

Brit külügyminiszter: indokolt lenne a zárolt orosz pénzekből újjáépíteni Ukrajnát

David Cameron brit külügyminiszter szerint indokolt lenne a zárolt orosz pénzek egy részének felhasználása az ukrán újjáépítés költségeinek finanszírozásához, írja az MTI.

Cameron, aki a davosi Világgazdasági Fórumon nyilatkozott csütörtökön a BBC brit közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának, úgy fogalmazott: erkölcsileg, politikailag, jogilag és gazdaságilag is indokolható lenne azokból az orosz vagyoneszközökből fizetni Ukrajna újjáépítését, amelyeket az Ukrajna elleni orosz invázió után hozott nemzetközi szankciók keretében foglaltak le.

A brit külügyi tárca vezetője szerint a részleteken még dolgozni kell, egy nap Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie az Ukrajna elleni illegális inváziójáért, és a zárolt orosz vagyoneszközök egy részét előlegként lehetne felhasználni erre a célra.

Cameron kijelentette:

a nyugati adófizetők pénzével is takarékoskodni lehetne, ha sikerülne konszenzusra jutni arról, hogy a befagyasztott orosz vagyonok egy részét felhasználják az ukrán nép javára.

Ezt a lehetőséget a brit kormány már korábban is felvetette. Jeremy Hunt pénzügyminiszter nemrégiben bejelentette: felkérte a brit jegybankot annak megvizsgálására, hogy a zárolt orosz szuverén vagyoneszközökből lehetne-e segítséget nyújtani Ukrajna háborús erőfeszítéseihez.

Ugyanerről a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénzügyminiszterei közösen is tárgyaltak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Marokkóban tartott éves őszi közgyűlésén.

A brit kormány által tavaly kezdeményezett törvény alapján Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszországgal szemben elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.

A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák befagyasztott vagyonukat erre a célra.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik