Európai Zöldek: Orbán Putyin trójai falova

Nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, ezzel szemben a Kreml egy hosszú és durva háborúra rendezkedik be – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön.

A katonai szövetség tájékoztatása szerint Jens Stoltenberg, aki Robert Fico szlovák kormányfővel folytatott megbeszélést a NATO brüsszeli székházában, a tanácskozást követően azt mondta: a Kijevnek nyújtott katonai segítség leállítása meghosszabbítaná a háborút, nem pedig véget vetne annak. Ha Putyin győz Ukrajnában, valós a veszélye annak, hogy Oroszország agressziója nem ér véget – figyelmeztetett.

A NATO elrettentési és védelmi képességével kapcsolatban a főtitkár arról tájékoztatott, hogy pénteken egy régóta tervezett amerikai rakétavédelmi bázis kezdi meg működését Lengyelországban.

Fontos lépés ez a transzatlanti biztonság szempontjából, [amely] növelni fogja a szövetségesek képességét a ballisztikus rakéták fenyegetése elleni védekezésben

mondta Stoltenberg.

A főtitkár üdvözölte, hogy Szlovákia támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét, valamint hogy Pozsony továbbra is humanitárius segítséget biztosít a megtámadott országnak és hozzájárul a NATO Ukrajnának nyújtott átfogó támogatási csomagjához. Stoltenberg üdvözölte továbbá a Szlovákia és Ukrajna közötti védelmi ipari együttműködés fenntartását – tájékoztatott a katonai szövetség.

(MTI)

Orbán Viktor Ukrajnával kapcsolatos álláspontja ellen szólaltak fel csütörtökön az európai zöldek, és egyben az EU külpolitikai döntéseiről szóló egyhangú szavazás megszüntetését követelték – számolt be a Guardian.

Thomas Waitz és Mélanie Vogel, az Európai Zöld Párt társelnökei kijelentették:

Ez az eset, amikor egyetlen vezető trójai falóként viselkedhet Putyin számára, és blokkolhatja az Ukrajna megsegítésének teljes folyamatát, ismét megmutatja, hogy az európai tagállamok egyhangúságának szükségessége külpolitikai kérdésekben akadályozza az EU-t abban, hogy helyes döntéseket hozzon.

A közleményben hozzátették, hogy a zöld párt támogatja azt, hogy szűnjön meg az Európai Unió külpolitikájával kapcsolatos nemzeti vétó lehetősége és az egyhangúsági szabályt minősített többségi szavazás váltsa fel. Ez a javaslat a párt jövő évi európai parlamenti választási kampányának programjában is szerepelni fog.

Az orosz gazdaságnak elegendő biztonsági tartaléka van a továbblépéshez – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki évértékelő sajtóértekezletén. Az államfő szerint az orosz gazdaság az év végére várhatóan 3,5 százalékkal nő, és a tavalyi visszaesést sikerül behoznia. Azt mondta, hogy az oroszországi infláció az év végére 7,5-8 százalékra gyorsulhat.

Ígérte ugyanakkor, hogy a reálbér-növekedés mintegy 8 százalékos lesz a pénzromlás figyelembevételével, a minimálbér pedig 18 százalékkal nő majd január 1-jétől. Közlése szerint a munkanélküliségi ráta 2,9 százalékos, és hozzátette: „ilyen még soha nem történt Oroszországban”.

Ismertette, hogy 2023-ban a gabonatermés ismét rekordmennyiségű, több mint 150 millió tonna, tisztítottan pedig több mint 146 millió tonna lesz. Az „Ukrajnától elcsatolt új régiókban” 5-6 millió tonna gabonát arattak.

Az orosz elnök úgy vélekedett, hogy a nyugati államok „saját magukat lövik lábon”, amikor akadályokat gördítenek Oroszország elé a dollár és az euró használatában, csökkentve ezzel ezen pénznemek egyetemes valutaként való felhasználásának lehetőségét. Kiemelte, hogy Moszkva nem utasítja el az ezekkel történő elszámolást, csak elkezdtek gondjai keletkezni ezen a téren.

Beszámolója szerint 2021-ben Oroszország még 87 százalékban dollárt és eurót használt az export kiszolgálására, a rubel részesedése 11-13 százalék, a jüané pedig 0,4 százalék volt.

Idén szeptembertől ilyen a kép: a rubel 40 százalék, a jüan 33 százalék, a dollár és az euró együttes használata 24 százalék

mondta. „Minél inkább használjuk a nemzeti valutát a gazdasági számításokban, annál jobb” – szögezte le Vlagyimir Putyin.

(MTI)

Magyarország azért nem támogatja az uniós tagsági tárgyalások megkezdését Ukrajnával, mert ellentétes a magyar érdekkel és egész Európa érdekével – írta Facebook-oldalán csütörtökön a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára.

Menczer Tamás szerint „számos rendkívül súlyos kérdés van az asztalon, amelyekre nincs válasz, vagy, ha van, akkor az ijesztő”.

Ráadásul Brüsszel – és a magyar baloldal – nyilvánvalóan nemcsak megkezdeni akarja a csatlakozási tárgyalásokat, hanem gyorsan lezárni, és felvenni Ukrajnát az Európai Unióba; ez a hatalmas sietségből, rohanásból egyértelműen látszik

tette hozzá az államtitkár az MTI szerint. Hangsúlyozta: Ukrajna háborúban álló ország, a háborút nem szabad behozni az Európai Unióba; a háború elhúzódik, nem tudni, meddig tart.

Az előző napokban a magyar kormány tagjai és fideszes politikusok által is hangoztatott és most Menczer által is megismételt álláspont szerint nem tudni, hogyan alakulna Ukrajna felvétele után az EU finanszírozása, mi történne a kohéziós és agrárforrásokkal. Megjegyezte, „amit tudunk arról, mennyi pénz menne Ukrajnába, az mindenképpen indokolna némi átgondolást”.

Azt írta, a silány minőségű ukrán gabona és az ukrán fuvarozók beengedése már óriási felfordulást okozott, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és más országok állampolgárainak és vállalkozásainak egészségét és egzisztenciáját veszélyezteti, hozzáfűzve, „és akkor az ukrajnai demokrácia és korrupció állapotáról még nem is beszéltünk”.

Ebben a stratégiai, történelmi jelentőségű ügyben semmiképpen sem szabad a sorrendet felcserélni, előbb a kérdéseket kell megválaszolni, és utána dönteni a hogyan továbbról – közölte Menczer Tamás.

Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában 2015 óta „szisztematikusan és folyamatosan” elvették a nemzeti közösségek, így a magyar nemzeti közösség jogait. „Most ugyan elfogadtak egy törvényt (…), amely azonban nem állítja vissza a 2015 előtti állapotot”, és a végrehajtása még el sem kezdődött. Az államtitkár azt állította, hogy „néhány héttel ezelőtt is olyan levelet küldött ki az oktatási minisztérium, amely szerint a diákok a tanórák közötti szünetekben sem beszélhetnek magyarul”.

Menczer Tamás hangsúlyozta: a tagsági tárgyalások megkezdése nem időszerű, nincs előkészítve, hasonlóan nyilatkozott Karl Nehammer, Ausztria kancellárja is. Brüsszelben persze többen vannak, akik azonnal megkezdenék a tárgyalásokat Ukrajnával, és gyorsan fel is vennék az EU-ba, ám „Orbán Viktor és a magyar kormány az elmúlt években minden fontos ügyben először egyedül vagy szinte egyedül volt, aztán az élet igazolta, hogy a magyar álláspont volt a helyes” – fejtette ki az államtitkár.

Újabb orosz drón zuhant le Románia területén, egy lakatlan részen, miután az orosz hadsereg szerda este Ukrajna Duna-menti kikötői infrastruktúráját támadta – közölte Dan Neculaescu, Románia NATO-nagykövete az X-en. Az eset miatt a térségbe vezényelték a román légierő és a szövetségesek vadászrepülőgépeit.

Neculaescu hozzátette, hogy az incidensről tájékoztatták a szövetségeseket és a NATO főtitkárát, a román külügy pedig beidézte az orosz nagykövetet, hogy tiltakozását fejezze ki az ismétlődő akciók ellen, amelyek szembemennek a nemzetközi jogszabályokkal és tovább súlyosbítják a háborús helyzetet.

Another Russian drone crashed on #Romania's territory, in an uninhabited area, after last night's attacks on #Ukraine's port infrastructure on the #Danube. Romanian Air Force & Allied fighter jets were scrambled to conduct monitoring missions. We informed all Allies & the…

— Dan Neculaescu (@DanNeculaescu) December 14, 2023

A szokásos év végi sajtótájékoztatóján nem csak az újságírók kérdéseire felelt Vlagyimir Putyin, hanem videón keresztül bekapcsolódhattak „hétköznapi” emberek is.

Az egyikük Irina Akopova volt, aki a konyhaasztalánál ülve a magas megélhetési költségekre panaszkodott, például hogy túl drága a tojás, a csirkemell és a csirkeszárny.

Vlagyimir Vlagyimirovics, könyörüljön a nyugdíjasokon! Mi nem kapunk milliókat a nyugdíjunkból. Oldja meg ezt – nincs kihez fordulnunk. Nagyon hálás vagyok önnek, számítok a segítségére,

mondta az asszony a Reuters tudósítása szerint.

Putyin azt válaszolta:

Elnézést kérek ezért, de ez a kormány munkájának kudarca… Ígérem, hogy a helyzetet a közeljövőben korrigálni fogjuk.

A Reuters megjegyzi, hogy a maratoni kérdezz-felelek az orosz elnökkel lehetőséget ad arra, hogy Putyin megértőnek mutatkozzon az átlagemberek problémáival szemben és egyben nyilvánosan utasíthassa az illetékeseket az intézkedésre.

Védelmi együttműködési megállapodást köt Finnország az Egyesült Államokkal, a paktum részeként Washington amerikai katonákat állomásoztat és katonai felszereléseket nyújt majd az északi ország védelmének támogatása érdekében – közölte csütörtökön a finn kormány.

Elina Valtonen finn külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a megállapodás amellett, hogy az Egyesült Államokkal folytatott védelmi együttműködés elmélyítésének tekinthető, válsághelyzetben kulcsfontosságú szerephez juthat. Az egyezményt hétfőn fogják aláírni – írja az MTI.

A tervezett megállapodás szabálykönyv is egyben, amely megteremti az Egyesült Államok finnországi jelenlétének feltételrendszerét. Az egyezség 15 olyan létesítményt és területet sorol fel, ahová az amerikai hadsereg korlátozás nélkül, szabadon bejuthat, és ahol katonai eszközöket, hadianyagot tárolhat – közölték minisztériumi tisztviselők a bejelentés előtt.

Az Európai Unió tagállamai közül messze Finnországnak van a leghosszabb közös határa Oroszországgal, mintegy 1340 kilométeres szakaszon. Finnország csatlakozásával a NATO Oroszországgal közös határa a kétszeresére nőtt.

A szintén NATO-tagságra pályázó Svédország múlt héten írt alá hasonló védelmi együttműködési megállapodást az Egyesült Államokkal. Az egyezség értelmében Svédország 17 helyszínhez – köztük légi bázisokhoz, katonai táborokhoz és egy kikötőhöz – biztosít hozzáférést az amerikai hadseregnek.

Finnország áprilisban vált a NATO 31. tagállamává, csatlakozási szándékát az orosz-ukrán háború 2022. februári kitörése után nyújtotta be.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön videókapcsolaton keresztül szólt az európai uniós csúcstalálkozóra összegyűlt tagállami vezetőkhöz. Zelenszkij arra kérte az állam- és kormányfőket, hogy ne maradjanak döntés nélkül és hogy ne árulják el az Európába vetett hitet. Mint korábban beszámoltunk róla, az uniós csúcson az egyik legfőbb téma az lesz, hogy elkezdődjenek-e a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával.

Zelenszkij kijelentette:

Ez a nap bekerül a történelemkönyvekbe, akár jó, akár rossz lesz a számunkra.

Majd úgy folytatta, fontos, hogy Európát ne lássák döntésképtelennek vagy megbízhatatlannak, és hozzátette: szerinte Kijev megcsinálta a házifeladatot.

Olyan döntésről van szó, amelyet már megígértek, és nem hallottam semmilyen arra vonatkozó ellenérvet, hogy miért ne lehetne alkalmazni azt a tervet, amelyet egész Európa elfogadott. (…) Mindannyian tudják – hangsúlyozom: mindannyian –, hogy elfogadtuk a kulcsfontosságú törvényeket és minden kötelezettségünknek eleget tettünk.

Az ukrán elnök úgy vélte, hogy ha Brüsszel felől valamilyen negatív üzenet fog érkezni Ukrajnába, akkor azt Putyin minden bizonnyal fel fogja használni egész Európa ellen és nem szabad megadni neki ezt a győzelmet.

(Guardian)

Akkor lesz béke Ukrajnában, amikor Oroszország elérte céljait a különleges hadműveletben, ezek pedig változatlanok – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki évértékelő sajtóértekezletén. Putyin szerint a Nyugat mindent, amit ígért, megadott Ukrajnának, az orosz hadsereg pedig csak az ukrán ellentámadás kezdete óta 747 harckocsit és 2300 páncélozott járművet semmisített meg. Az orosz elnök azt mondta, hogy nem lesz szükség újabb mozgósításra Oroszországban, mert szerdáig 486 ezren jelentkeztek szerződéses katonának az orosz hadseregbe, és számuk az év végig eléri a félmilliót. Putyin Oroszország szuverenitásának megerősítését nevezte meg fő feladatának.

A Magyar Nemzet cikke szerint Putyin Orbánt is méltatta a beszédében:

Robert Fico és Orbán Viktor nem oroszbarát politikusok, hanem „nemzetbarátok”, ilyen politikusok már nincsenek, a többi a „nagy testvértől” függ

– mondta az orosz vezető.

Csütörtökre virradóra 42 drónnal támadta meg Odesszát Oroszország – közölte az ukrán légierő. Hozzátették: a  támadást a Krím-félszigetre telepített Sahid drónokkal hajtották végre, ezek közül negyvenegyet sikerült megsemmisíteni.

Az AFP jelentése szerint a lezuhanó törmelék Odesszában megrongált egy kollégiumot.

A támadásban tizenegy ember, közöttük három gyermek sérült meg – tudatta Oleg Kiper odesszai kormányzó.

Háromnapos korlátozás után Szlovákia szerda este újraindította a teherforgalmat az Ukrajnával közös határátkelőjén – közölte csütörtökön az ukrán határőrség.

A Szlovák Szállítmányozók Uniója (UNAS) hétfőn délután indította újra a múlt héten ideiglenesen megszakított kamionos blokádot a Felsőnémetinél (Vysné Nemecké) lévő szlovák-ukrán határátkelőn. A fuvarozók a kamionos blokádot akkor határozatlan időre hirdették meg.

A szervezet azt követelte hogy az Európai Bizottság (EB) azonnali hatállyal vezesse vissza az ukrán járművekre vonatkozó szállítmányozási engedélyeket, amelyeket az ukrajnai háború tavaly februári kezdetét követően törölt el. Szerintük erre azért van szükség, mert az intézkedés indokolatlan versenyhátrányt eredményezett a szlovák és más kelet-európai fuvarozók számára.

A lengyel-ukrán határon tüntetők ugyanilyen követelést fogalmaztak meg.

(Reuters)

Az orosz légvédelem csütörtök reggel két ellenséges drónt lőtt le Moszkva felett – közölte Szergej Szobjanyin polgármester. Halálos áldozatokról és károkról nem érkezett jelentés.

A RIA hírügynökség az orosz védelmi minisztériumot idézve azt közölte, hogy összesen kilenc drónt semmisítettek meg Moszkva és a szomszédos Kaluga régió felett, de további részletekbe nem bocsátkoztak.

(Reuters)