Élő Nagyvilág

Dróntörmeléket találtak Romániában, Észak-Korea mindig Oroszországgal lesz az imperializmus ellen

MIHAI BARBU / AFP
MIHAI BARBU / AFP

Az orosz-ukrán háború keddi eseményeiről szóló tudósításunk itt érhető el.

Amerikát aggasztja Oroszország és Észak-Korea együttműködése

A Fehér Ház szerdai sajtótájékoztatóján John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője aggodalmát fejezte ki az Oroszország és Észak-Korea közötti tárgyalásokkal kapcsolatban, írja a Guardian. Mint mondta, továbbra is sürgetik Észak-Koreát, hogy nyilvánosan jelentse ki, hogy nem támogatja Oroszország ukrajnai háborúját, és leszögezte, hogy a tettének következményei lesznek.

Kirby jelezte, hogy nyilvánvalóan aggályaik vannak az Észak-Korea és Oroszország között kiépülő  kapcsolatok miatt, illetve aggodalomra ad okot az is szerinte, hogy Oroszország elősegítheti az észak-koreai rakétaprogram fejlesztését.

Ukrajna készen áll a télre

Ukrajna csaknem befejezte az energetikai rendszerek javítását azután, hogy tavaly télen orosz légicsapások érték az infrastruktúrát, és így az ország készen áll a következő télre – közölte szerdán Volodimir Kudrickij, az állami tulajdonú Ukrenergo áramhálózat-üzemeltető vezetője.

Minden tervezett berendezést felszereltünk, és készen állunk a téli terhelésekre,

jelentette ki. A Reuters beszámolója szerint Kudrickij elmondta: nagy a kockázata annak, hogy ezen a télen újabb támadások érik az ukrán energetikai rendszert, de az ukrán légvédelem most már sokkal erősebb és az oroszok nehezebben tudnak meglepetést okozni.

Németország újabb Marder harcjárműveket küldött Ukrajnának

További húsz Marder típusú gyalogsági harcjárművet és számos további felszerelést és hadianyagot küldött Németország Ukrajnának az orosz támadással szembeni védekezéshez – közölte szerdán a szövetségi kormány.

A kormány honlapján vezetett kimutatás frissítése alapján Németország így már 60 darab Marder harcjárművel segíti az ukrán erőket. Az új szállítmány tartalmaz még a többi között két Wisent 1 típusú páncélozott aknamentesítő járművet – amelyből így már nyolcat használnak Ukrajnában a német támogatás révén –, húsz darab RQ-35 Heidrun felderítő drónt (ezek száma 80-ra emelkedett), az eddigi 103 után további tíz drónészlelő berendezést, 15 teherautót és egyéb szállító járművet, valamint 3,5 millió lőszert kézifegyverekhez.

A kijevi vezetés az utóbbi időszakban elsősorban azt kérte a német kormánytól, hogy biztosítson a védekezéshez Taurus típusú, nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket, hasonlóan a brit kormányhoz, amelytől már kaptak hasonló képességekkel rendelkező, Storm Shadow típusú fegyvereket.

Ilyen azonban továbbra sem szerepel a német támogatási listán, és az ukrán kérés megosztja a kormánykoalíciót: a Zöldek és a liberálisok (FDP) támogatják a kezdeményezést, míg a szociáldemokraták (SPD) egyelőre nem tartják alkalmasnak a helyzetet arra, hogy Németország 400-500 kilométer hatótávolságú rakétákat adjon át Ukrajnának.

Ennek ellenére Németország így is a második helyen áll az Ukrajnát a legtöbb fegyverrel és egyéb harci felszereléssel támogató országok sorában az Egyesült Államok után, a szállítmányok összeértéke meghaladja a 7 milliárd eurót.

(MTI)

Nem léphetik át a balti országok határait az orosz rendszámú járművek

Észtország, Lettország és Litvánia szerdán megtiltotta, hogy az Oroszországban regisztrált járművek átlépjék a határt – közölte szerdán közleményben az észt kormány.

Az Európai Bizottság szeptember 8-i iránymutatására hivatkozva a balti országok helyi idő szerint szerda 10 órától megtiltották az orosz rendszámú gépjárművek magán- és kereskedelmi célú belépését az Európai Unió és a NATO területére – áll a belügyminisztériumi közleményben.

Az új előírások szerint a határra érkező orosz rendszámú járműveknek vissza kell fordulniuk, máskülönben elkobozhatják őket. A korlátozás minden orosz rendszámú járműre vonatkozik. Csak a kalinyingrádi exklávéba tartó és onnan érkező tranzitforgalom, illetve a diplomáciai és konzuli képviseletek járművei jelentenek kivételt.

A balti államok az ukrajnai háború 2022. februári kirobbanása óta számos szigorú intézkedést vezettek be Oroszországgal szemben. Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint az Oroszországgal szembeni szigorú szankciók sokkal hatásosabbak, ha több ország közösen hajtja végre őket.

Nem hagyhatjuk, hogy egy agresszor állam állampolgárai élvezhessék a szabadság és a demokrácia előnyeit, miközben Oroszország folytatja a népirtást Ukrajnában,

tette hozzá a külügyminiszter.

Orosz védelmi miniszter: Nincs más lehetőségünk, mint győzni Ukrajnában

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán kijelentette, hogy erői „aktív védelmet” tartanak fenn Ukrajna ellentámadásával szemben, és Moszkvának nincs más választása, mint a győzelem – számolt be a Guardian.

Sojgu beszélt arról is, hogy az őszi kampány már folyamatban van, de elismerte, hogy a fronton helyenként rossz a helyzet. Hozzátette ugyanakkor, hogy a katonák „magabiztosan teljesítenek, és megbízhatóan védik azt, amit jelenleg meg kell védenünk – nyilván azokat a helyeket, ahol az ukrán fegyveres erők próbálnak áttörni”. Arra a kérdésre, hogy Oroszország nyer-e, Soigu azt válaszolta: „nincs más lehetőségünk”.

A cikk emlékeztet, hogy Oroszország több mint 18 hónapos háború után Ukrajna területének közel egyötödét tartja ellenőrzése alatt, de kénytelen volt visszavonulni a kezdeti invázió során elfoglalt nagy területekről Kijev közelében, valamint délen és keleten is.

Ukrajna júniusban elindította a régóta várt ellentámadást, amelynek során több mint egy tucat falut visszafoglalt, de a hatalmas aknamezők és az erősen beágyazott orosz erők nehezítik az ukrán csapatok helyzetét.

Putyin és Kim a többpólusú világ kiépítésére törekszik

Moszkva és Phenjan a bajtársiasság és a jószomszédság megerősítésére törekszik a térség békéje és stabilitása érdekében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kim Dzsongun észak-koreai vezető tiszteletére a Vosztocsnij űrközpontban adott hivatalos ebéden.

Az ebéd előtt, de a delegációk körében lefolytatott, mintegy két órán át tartó tárgyalásokat követően, a két vezető négyszemközt is egyeztetett egymással. Putyin az ebédnél méltatta a két ország történelmi kapcsolatait – olvasható az MTI összefoglalójában. Emlékeztetett rá: a jó viszonyt az alapozta meg, hogy a szovjet és koreai katonák 1945-ben vállvetve harcoltak a japán militaristák ellen. Felidézte Kim 2019-es vlagyivosztoki látogatását, és azt mondta, a megbeszélések most ugyanolyan, igazán baráti légkörben zajlanak, mint akkor.

Vladimir SMIRNOV / POOL / AFP Kim Dzsongun észak-koreai diktátor, és Vlagyimir Putyin orosz elnök a Vosztocsnij űrközpontban 2023. szeptember 13-án.

Kitért rá, hogy a két ország 75 éve vette fel a diplomáciai kapcsolatokat és a Szovjetunió ismerte el elsőként a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Putyin szerint vendége szilárdan, magabiztosan folytatja olyan kiváló államférfiak munkáját, mint amilyen apja és nagyapja, Kim Ir Szen és Kim Dzsongi volt.

A KNDK vezetője pohárköszöntőjében kifejezte készségét a stabil és jövőorientált államközi kapcsolatok építésére, és ennek alapján az erős állam kiépítésének ösztönzésére mindkét országban, valamint a valódi nemzetközi igazságosság megvalósítására. Bizodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a felek között megbonthatatlan stratégiai együttműködés alakul ki.

Meglátása szerint olyan időszakban látogatott el Oroszországba, amikor a haladás és a reakció, az igazságosság és az igazságtalanság közötti küzdelem zajlik a világban, és

a független erők közös akaratának és egyesített erejének köszönhetően erőteljesen fejlődik a többpólusú világ kiépítésének folyamata.

Elmondta, hogy Putyinnal megvitatta az európai, valamint a Koreai-félszigeten kialakult helyzetet. Azt mondta, biztos benne, hogy Oroszország hadserege és népe nagy győzelmet arat „szent küzdelemben a hegemónia és az expanzió illúzióját tápláló gonoszok gyülekezete” felett, és „két fronton fogja magabiztosan bizonyítani a becsület felbecsülhetetlen erényeit – a különleges hadműveletben és az erős állam építésében”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a felek nem írtak alá megállapodásokat, és közös közleményt sem fogadtak el. A Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a kétoldalú együttműködés a két szuverén ország javát szolgálja, és nem irányul senki más ellen. Megjegyezte, hogy az átfogó kapcsolatrendszer magába foglalja egyebek között a haditechnikai együttműködést és a biztonságról folytatott eszmecserét is.

Peszkov hozzátette, hogy Oroszország fenntartja álláspontját az ENSZ-ben a KNDK elleni szankciók kérdésében, de ez nem lehet akadálya az orosz-észak-koreai kapcsolatok fejlődésének.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyancsak a Rosszija 1-nek úgy nyilatkozott, hogy Oroszország egyenragú és igazságos együttműködést fog folytatni Észak-Koreával. Mint mondta, Moszkva sosem vezetett be szankciókat Phenjan ellen, és a büntetőintézkedések ügye az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hatáskörébe tartozik.

Kim Dzsongun a tárgyalások befejeztével elutazott Vosztocsnijból.

MIKHAIL METZEL / POOL / AFP Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun a Vosztocsnij űrrepülőtéren 2023. szeptember 13-án.

Ismét dróntörmeléket találtak Románia területén

Valószínűleg egy lezuhant harci drón darabjait azonosította Románia területén a légierő egyik helikopterének személyzete – derült ki a román védelmi minisztérium közleményéből. Korábban szintén a védelmi minisztérium közölte, hogy a katasztrófavédelemhez hívások érkeztek a térségben lezuhant drónokról.

A román külügyminisztérium vasárnap már azt közölte, hogy berendelték az orosz külképviselet vezetőjét a lezuhant orosz harci drónok miatt. Iulian Fota külügyminiszter aggályait és elégedetlenségét fejezte ki az ismétlődő esetek miatt, és felszólította az orosz felet, hogy hagyjon fel az ukrán lakosság és infrastruktúra elleni akciókkal, ideértve azokat is, amelyek bármilyen módon veszélyeztetik a térségben élő román állampolgárok biztonságát és védelmét.

A szerdai esetet megelőzően szombaton találtak orosz dróntörmeléket Romániában. Egy héttel korábban az ukrajnai Izmajil dunai kikötője elleni orosz támadás után szintén előfordult ilyen, de akkor a románok még azt közölték: az incidens nem jelentett közvetlen harci fenyegetést az országra nézve.

Ha a vizsgálatok megerősítik a mostani állítást, akkor ez már a harmadik alkalom lenne. A közlemény szerint a törmeléket ezúttal a Tulcea megyei Nufarul és Victoria városok közelében találták meg, több tíz méteren szétszóródva.

A Reuters beszámolója kitér rá, hogy a ukrajnai folyami kikötők elleni orosz támadások emelik a biztonsági kockázatot a NATO számára. Romániára a NATO tagjaként érvényesek a tagországok által kölcsönösen vállalt védelmi kötelezettségek.

A román védelmi tárca közölte, hogy a vizsgálat eredményeit később ismeretik.

A csehek nem adják ki Ukrajnának a dezertőröket

A Cseh Köztársaság nem adja ki Ukrajnának azon állampolgárait, akik kibújtak hazájuk katonai szolgálata alól – idézi az idnes.cz nevű cseh hírportál értesülését az MTI.

A portál magyarázata szerint e döntés a köztársaság nemzetközi egyezményekben rögzített kötelezettségéből fakad, amely szerint az európai államok nem utasíthatnak ki külföldi illetőségű személyeket

  • a katonai szolgálat megkerülése,
  • a hadseregből való dezertálás,
  • vagy a katonai parancsnokság utasításaival szembeni engedetlenség miatt.

Az oldal ugyanakkor úgy értesült: a katonai szolgálat alól kibúvók kiadatása Ukrajnának eseti alapon megtörténhet, ha megállapítást nyer, hogy polgári bűncselekményt követtek el, például a szolgálat alóli felmentést biztosító okmányok meghamisítása, vagy az ilyen dokumentum kenőpénzért történő megvásárlása esetén. Vladimir Repka, a cseh igazságügyi minisztérium szóvivője megerősítette, hogy az ukrán igazságügyi hatóságok egyedi esetekben kérhetik egy adott állampolgár kiadatását.

Petr Maly, a főügyészség szóvivője ugyanakkor a portálnak elmondta, hogy a hivatal nem kapott megkeresést az illetékes ukrán hatóságoktól a Cseh Köztársaságban tartózkodó, az ukrán fegyveres erőkben való szolgálat elől elmenekült, hadköteles korú állampolgárokkal kapcsolatban. Emiatt – tette hozzá – nem is lehet őket kiadni hazájuknak.

A portál szerint Csehországban kevesebb mint 90 ezer ukrán él, akik „elméletileg szolgálhatnának a hadseregben.” A cseh tömegtájékoztatási eszközök korábban arról számoltak be, hogy mintegy 360 ezer ukrán menekült tartózkodik az országban, akiknek körülbelül 80 százaléka nő és gyermek. (MTI)

Orosz partraszállító dokkhajót és egy tengeralattjárót találtak el az ukránok Szevasztopolban

Megerősítjük, hogy egy nagy partraszállító hajót és egy tengeralattjárót ért találat. A csapáshoz használt eszközöket nem kommentáljuk

– nyilatkozott a Reuters szerint az éjszakai szevasztopoli támadásról Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.

Szerdára virradóra robbanások rázták meg a Krím-félszigeten található szevasztopoli hajógyári kikötőt, és tűz is keletkezett, amelyben orosz közlés szerint huszonnégyen megsérültek.

Az orosz védelmi minisztérium szerda reggeli közleménye szerint Ukrajna tíz cirkálórakétát lőtt ki a szevasztopoli hajógyárra és a támadásban három tengeri drón is részt vett. Állításuk szerint a drónokat mind megsemmisítették, a rakéták közül hetet sikerült kilőniük.

Észak-Korea mindig támogatni fogja Oroszországot az imperializmus elleni küzdelemben

Észak-Korea Putyin minden döntését támogatja, és mindig Oroszország mellett fog állni az imperializmus elleni küzdelemben – mondta az orosz állami média szerint Kim Dzsong Un az orosz elnökkel folytatott találkozója kapcsán  az amuri Vosztocsnyij űrbázison.

Az észak-koreai diktátor hozzátette: Oroszország szent harcot folytat biztonsága védelmében, és reméli, hogy a mai tárgyalások új szintre emelik a két ország közötti kapcsolatokat.

(The Guardian)

Putyin és Kim Dzsong Un tárgyalni kezdett a Vosztocsnyij űrbázison

Vlagyimir Putyin orosz és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szerda reggel megkezdte hivatalos tárgyalását az amuri Vosztocsnyij űrbázison – derült ki az állami hírügynökségként ismert orosz TASZSZ közleményéből.

Putyin a híradások szerint negyven másodpercen át szorongatta Kim Dzsong Un kezét, miután találkoztak, majd körbevezette az űrbázison. Kim Dzsong Un tolmács segítségével köszönte meg tárgyalópartnerének a meghívást és a szíves fogadtatást.

Artem Geodakyan / POOL / AFP A Szputnik által közreadott sajtófotón Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un beszélget a Vosztocsnyij űrbázison 2023. szeptember 13-án.

A csúcstalálkozó előtt Észak-Korea két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki a Phenjan melletti területről a tengerbe – közölte a dél-koreai hadsereg és a japán kormány. Elemzők azt is megemlítették, hogy ez volt az első olyan eset, amikor ilyen kilövésre úgy került sor, hogy Kim Dzsong Un épp külföldön tartózkodott.

Az észak-koreai diktátor tizenkét éve van hatalmon, és ez idő alatt mindössze hétszer hagyta el az országot.

Arra a kérdésre, hogy a vezetők fegyverekről tárgyalnak-e, Putyin sajtótitkára, Dmitrij Peszkov az Interfax szerint azt mondta: a két ország érzékeny területeken működik együtt, amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra.

Az orosz külügyminisztérium a tárgyalásokat fontosnak minősítette, figyelembe véve a világban zajló geopolitikai változásokat.

Katonai elemzők szerint Kim Dzsong Un küldöttségének összetétele arra engedett következtetni, hogy napirendre kerülnek a védelmi ipari együttműködés kérdései. Az észak-koreai vezető tüzérségi lövedékeket ajánlhat fel a készletéből, ami rövidtávon jól jöhet Oroszországnak, noha a lőszerek minősége hagyhat kívánnivalót maga után.

Tíz cirkálórakétával, három tengeri drónnal támadhattak az ukránok a Krím-félszigetnél

Tíz cirkálórakétát lőtt ki Ukrajna a szevasztopoli hajógyárra az orosz védelmi minisztérium szerda reggeli közleménye szerint. Mint hozzátették: a támadásban három tengeri drón is részt vett.

Telegram-csatornájukon azt írták: két javítás alatt álló hajót ért találat, ezek megrongálódtak.

A légvédelmi rendszerek hét cirkálórakétát lőttek le, a Vaszilij Bijkov járőrhajó pedig megsemmisítette az összes pilóta nélküli hajót

– áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.

(The Guardian)

Orosz kormányzó: Lángokba borult a hajógyár Szevasztopolban

Tűz ütött ki, és huszonnégy ember megsérült, miután ukrán rakétatámadás érte a Krím-félszigeten található szevasztopoli hajógyárat – közölte Mihail Razvozsajev a kikötőváros 2020-ban beiktatott kollaboráns kormányzója a Telegramon.

Razvozsajev a közleményben azt írta, hogy a tűz „nem polgári létesítményben” keletkezett, és „nincs veszély”, amely a polgári lakosságot fenyegetné. A kormányzó egy képet is posztolt magáról, amelyen egy égő hajónak vagy kikötői berendezésnek látszó tárgy előtt áll.

Mihail Razvozsajev / Telegram

A tűzvészről és robbanásokról különböző orosz Telegram-csatornákon videókat is közzétettek – írj a The Guardian.

A szevasztopoli hajógyárban hajók mellett tengeralattjárókat is építenek és javítanak az orosz fekete-tengeri flotta számára, amely rendszeresen indít drón- és rakétatámadásokat Ukrajna ellen.

Az utóbbi hónapokban mind többször támadja Ukrajna a 2014-ben Oroszország által annektált félszigetet. A hét elején az ukránok azt is közölték, hogy olyan stratégiai jelentőségű fekete-tengeri olajfúrótornyokat szerzett vissza, amelyeket Oroszország 2015-ben foglalt el.

Olvasói sztorik