Élő Nagyvilág

Hadifoglyokat cserélt Oroszország és Ukrajna

MTI /AP / Efrem Lukackij
MTI /AP / Efrem Lukackij
Élőben a háború vasárnapi történései.
  • Oroszország és Ukrajna fogolycserét hajtott végre.
  • Moszkva felfüggeszti a gabonaszállítási megállapodást
  • A háború szombati eseményeiről itt olvashat.

Oroszország és Ukrajna szombaton fogolycserét hajtott végre, mindkét fél több mint ötven katonáját kapta vissza – közölték orosz és ukrán vezetők. Az ukrán katonai hírszerzés szerint ötvenkét ember (katonák, tengerészek, határőrök, a nemzeti gárda tagjai, orvosok) térhetett vissza. Folyik a további fogolycserék szervezése, tették hozzá, de részleteket nem árultak el. Az orosz védelmi tárca csak annyit közölt, hogy Ukrajna több mint ötven hadifoglyot adott át tárgyalások után. (MTI)

Szijjártó szerint nincs háború, ha Trump nyer két éve

Magyarország a békét sürgeti az orosz-ukrán háborúban: fegyverszünetet kell kötni, majd tárgyalni a békéről – közölte a külgazdasági és külügyminiszter az One America News Network (OANN) nevű tévécsatornával. Az interjút vasárnap tette közzé a Facebook-oldalán.

Az MTI szemléje szerint Szijjártó Péter azt mondta, Magyarország a háború hatásait nagyon közvetlenül, lényegében azonnal, igen súlyosan megérzi. Emlékeztetett rá, hogy már egymillió menekült érkezett Ukrajnából, egy részük továbbment, de sokan maradtak. Ők egyenlő hozzáférést kapnak az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz. 1200 iskola és óvoda vett fel menekült gyerekeket, támogatást kapnak a menekülteket alkalmazó munkáltatók.

A tárcavezető szerint Európa energiaellátása súlyos válságba került, az árak elszálltak. Azt mondta, tavaly Magyarország 7 milliárd eurót fizetett az energiaimportért, idén 19 milliárdot, jövőre pedig ez 29 milliárd euróra rúghat. Ez két év alatt négyszeres növekedést jelent. Szijjártó Péter szerint Magyarország ezért sürgeti mindig a békét, amire a háborúról szóló európai vita alapján nagyon korlátozottan van remény. Mindenki a háború, az eszkaláció hangján beszél.

Legutóbb, amikor az Európai Unió (EU) 27 külügyminiszterének találkozója volt, én voltam az egyetlen, aki a béke szót használta

– jegyezte meg. A miniszter szerint a súlyos energiaválság különösen azokat sújtja, akik sok energiát importálnak. Magyarország ezek közé tartozik, ezért próbálja elkerülni, hogy az Európai Bizottság olyan intézkedéseket terjesszen elő, amelyekkel csökken a gáz, az olaj mennyisége az európai piacon, amelyek miatt nő az ár. Ezért Magyarország határozottan ellenzi az olyan elképzeléseket, mint az ársapka.

Mi határozottan elitéljük a háborút, de mi a szomszédban vagyunk. Tehát nem egy óceánnyira vagyunk, és nukleáris szuperhatalom sem vagyunk. Egy szárazföldi, közepes ország vagyunk a háború közvetlen szomszédjában. Tehát számunkra mindig rossz a hír, amikor a világon bárhol, például Washingtonban olyan döntéseket hoztak, amelyek a háború további eszkalálódásának kockázatát hordozzák.

Washingtonból másképp néz ki a dolog, de a szomszédból nézve ez a helyzet nagyon veszélyes. Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a magyar kormányt bírálják, mert még mindig kapcsolatot tart az oroszokkal. Ezt azzal magyarázta, hogy

Oroszország a valóság. Oroszország a valóság marad, függetlenül attól, hogy ez a háború hogyan végződik majd. Ha elvágjuk a kommunikációs vonalakat, akkor gyakorlatilag feladjuk a béke reményét.

Szerinte az uniós szankciók lényegében teljesen kudarcot vallanak, a nyersanyagárak kilőttek, az élelmiszerárak az egekben. Úgy vélte, egyelőre nem az orosz, hanem az európai gazdaság kényszerült térdre.

Szijjártó Péter beszélt arról is, van egy sejtése, amit nem tud bizonyítani, de ha az amerikai elnökválasztás 2020-ban másképp alakul, akkor ez a háború talán nem tört volna ki. Ha Nyugaton erős vezetők tudnának beszélni az orosz elnökkel a háború befejezéséről, az sokkal jobb helyzetet jelentene a mostanihoz képest.

Ha Donald Trump megnyerte volna a választásokat 2020 novemberében, akkor szerintem a háború nem tört volna ki

– mondta, majd kiemelte: a fő cél, elkerülni a közvetlen konfliktust a NATO és Oroszország között, mert az olyasmihez vezethet, amit senki sem szeretne megtapasztalni. Magyarország el szeretné kerülni, hogy a NATO belekeveredjen a konfliktusba, ezért nem szállít fegyvert, ezért nem képez ki csapatokat. Kitért arra is, hamarosan lesz egy G20-csúcstalálkozó, ami lehetőség arra, hogy az orosz és az amerikai elnök személyesen találkozzon. Ha ez elmarad, az nagyon nehezen megmagyarázható.

Megértem, hogy fontos a protokoll, megmutatni, ki az erősebb, de egy helyen lenni és nem találkozni, azt nagyon nehéz lenne megmagyarázniuk, mert emberek halnak meg, menekülnek el az otthonaikból, Ukrajnát lerombolják, az európai gazdaság pedig szenved.

Szijjártó Péter azt külön is megismételte, Magyarország nem akarja megfizetni egy olyan háború árát, amiért nem felelős.

EU: Moszkva ne függessze fel a gabonaexportot

Az Európai Unió felszólította Oroszországot, hogy vizsgálja felül döntését, amely szerint felfüggeszti azt a megállapodást, amely alapján eddig folyosót biztosítottak az ukrán gabonának. Josep Borrell, az uniós diplomácia vezetője Moszkva döntése

veszélyezteti a globális élelmiszerválság leküzdéséhez égetően szükséges gabonafélék és műtrágyák fő exportútvonalát.

Az MTI emlékeztet rá, Oroszország előzőleg azt állította, hogy brit szakértők részvételével Ukrajna támadást hajtott végre a fekete-tengeri flotta Szevasztopolban állomásozó hajói és a gabonafolyosó biztonságát szavatoló polgári hajók ellen, de az összes drónt lelőtték, Szevasztopolban nem keletkezett kár, egy hajó kisebb mértékben megrongálódott. Az orosz mezőgazdasági miniszter közben bejelentette, hogy Oroszország, többek között Törökország részvételével, kész a következő négy hónapban akár 500 ezer tonna gabonát ingyen szállítani a legszegényebb országoknak.

Moszkva örökre elveszítette legnagyobb ügyfelét

Oroszország lesz az energiaválság első áldozata a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója szerint. Fatih Birol az Euronewsnak arról beszélt, hogy Moszkva nehezen tudja majd kiváltani Európát, mint ügyfelet. Emlékeztetett rá, hogy az invázió előtt a teljes orosz gázexport mintegy 75%-a, az olajexport 55%-a irányult Európába. Európa volt a legnagyobb piac az orosz szénhidrogének számára, de Moszkva örökre elveszítette legnagyobb ügyfelét. Pénz- és időigényes beruházás lesz vezetékeket építeni, hogy Kínába, Indiába szállítsák a gázt. A Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója szerint Európa is szenved a válságtól, de márciusig nem lesznek nagyobb problémák, sok földgázt sikerült betárolni a tárolókba, ami elég lesz ezen a télen, de a következő tél már nehezebb lehet.

Több mint 10 ezer menekült érkezett

Magyarország területére szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 6760 ember lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4184-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. A beléptetettek közül a rendőrség 231 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. A háború elől szobaton 134 ember, köztük 61 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Olvasói sztorik