Moszkva szerint a britek robbantották fel az Északi Áramlatokat, Oroszország felfüggeszti a gabonaszállítást

Oroszország közölte szombaton, hogy a korszerűsített amerikai B61 harcászati atomfegyverek gyorsított felvonultatása az európai NATO-támaszpontokra alacsonyabbra teszi a “nukleáris küszöböt”, és ezzel Oroszország is számolni fog a katonai tervezésben.

“Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az atomfegyverek – így az Európában lévő szabadesésű bombák – korszerűsítésére vonatkozó terveket – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA-Novosztyi orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva.

Oroszországnak mintegy 2000 működőképes harcászati atomfegyvere van, míg az Egyesült Államoknak mintegy kétszáz, ezek fele olaszországi, németországi, törökországi, belgiumi és hollandiai támaszpontjain.

A Politico című lap jelentette október 26-án, hogy az Egyesült Államok egy zártkörű NATO-tanácskozáson közölte: felgyorsítja a B61 korszerűsített változata, a B61-12 telepítését; a tervezettnél több hónappal korábban, decemberben érkeznek az Európában lévő amerikai támaszpontokra.

Grusko azt is közölte, hogy Oroszország figyelembe fogja venni az ilyen bomba bevetésére alkalmas Lockheed Martin F-35 vadászgépeket is.

Oroszország a Szevasztopolban állomásozó orosz hajók elleni támadás után felfüggeszti a részvételét az ENSZ-közvetítéssel megkötött ukrajnai gabonaszállítási megállapodásban – áll az orosz védelmi minisztérium által szombaton kiadott közleményben, amelyet a TASZSZ orosz állami hírügynökség ismertetett.

 Tekintettel arra, hogy október 29-én a kijevi rezsim Nagy-Britannia részvételével terrorcselekményt hajtott végre a fekete-tengeri flotta hajói és polgári hajók ellen, amelyek részt vesznek a gabonaszállításra létrehozott folyosó biztonságának szavatolásában, az orosz fél leállítja a részvételét a mezőgazdasági termékek ukrajnai kikötőkből történő kivitelére vonatkozó szerződés megvalósításában

– olvasható a közleményben.

Az ukrán elnök kabinetfőnöke viszont zsarolással vádolta meg Oroszországot, és azt mondta, hogy a Krímben megrendezett terrortámadások történtek, melyeket Oroszország maga hajtott végre.

(MTI)

Az orosz közmédiában arról merengenek, hogy nem biztos, hogy Munkácsnál meg kéne állnia az orosz hadseregnek. Amint az a műsorban elhangzott szent háború, azaz dzsihád zajlik Ukrajna ellen Oroszország részéről.

Miért is kéne megállnunk? Miért kéne Munkácsnál vagy a magyar-ukrán határnál megállni?

A Kreml propagandistája – írja a Telex – Vlagyimir Szolovjov szerint az orosz-ukrán háború már egy gigantikus európai háború kitörésének küszöbén áll, vendége, a közgazdász Jevgenyij Satanovsky szerint ez csak egy lehetőség a sok közül, de a dolgok állása szerint valóban egy hatalmas háború irányába tartanak, hiába akarják az amerikaiak, hogy az csak Európára korlátozódjon.

A beszélgetés egy részlete itt tekinthető meg angol felirattal:

Meanwhile in Russia: top pro-Kremlin propagandist Vladimir Solovyov (who is Jewish) and his guest Yevgeny Satanovsky (who is an atheist) vehemently agree with Ramzan Kadyrov (a Muslim) that Russia is engaged in jihad against Ukraine and the West as a whole. Mind-numbing nonsense. pic.twitter.com/OPjct69LRL

— Julia Davis (@JuliaDavisNews) October 28, 2022

Az orosz védelmi minisztérium szombaton azt közölte, hogy megállapításuk szerint a brit haditengerészet robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetékeit még a múlt hónapban, írja a Reuters.

A tájékoztatásban bizonyítékokra nem tértek ki, de egyértelműen megvádoltak a NATO tagállamát a szabotázzsal.

A minisztérium úgy fogalmazott,

a rendelkezésre álló információk szerint a brit haditengerészet egysége részt vett a Balti-tengeren szeptember 26-án történt terrortámadás megtervezésében és kivitelezésében, felrobbantva az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetéket.

Oroszország mostanáig csak általánosságban a Nyugatot vádolta az incidensért, ilyen konkrétan nem neveztek meg korábban senkit felelősként.

Több mint 17 milliárd euró (mintegy 7 ezermilliárd forint) orosz vagyon került zár alá az Európai Unió által elrendelt szankciók következtében – tudatta szombaton Didier Reynders igazságügyi biztos.

A Funke német lapcsoportnak nyilatkozva a belga politikus elmondta, hogy ezt a vagyont 90 ember birtokolja, és ebből 2,2 milliárd eurót Németországban zároltak. Az Európai Unió az Ukrajna elleni indított háború februári kezdete óta nyolc lépésben fogadott el büntetőintézkedéseket, melyek beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást is tartalmaznak, de Ukrajna területi épsége és szuverenitása megsértése vagy aláásása miatt már 2014 óta voltak érvényben szankciók. Ukrajnai politikusok azt szorgalmazzák, hogy a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna háború utáni újjáépítésére kelljen felhasználni.

Reynders erről azt mondta, hogy ha a zárolt vagyon bűncselekményből származik, akkor átvezethető egy Ukrajnának szánt jóvátételi alapba, de ez a pénz messze nem lesz elég az ország újjáépítésére. A biztos azt is elmondta, hogy az orosz jegybank devizatartalékából is zár alá került 300 milliárd euró, amelyet biztosítékként vissza lehetne tartani mindaddig, amíg Oroszország részt nem vállal Ukrajna újjáépítéséből.

Irán készen áll közvetlenül megvitatni Ukrajnával az Oroszország által használt iráni drónok kérdését – jelentette ki Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter. A külügyi tárca honlapján közzétettek szerint a miniszter telefonon beszélt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, akinek elmondta, hogy Irán kész az ügyet megvitatni kétoldalú technikai találkozókon.

Amirabdollahián elismerte, hogy Irán jó kapcsolatokat ápol és régre visszanyúló katonai együttműködést tart fenn Oroszországgal, de azt is hangsúlyozta, hogy Teherán ellenzi az ukrajnai háborút, és nem akar közvetlenül részt venni a konfliktusban. Az ukrán hadsereg pénteken azt közölte, hogy már több mint 300 iráni kamikaze drónt lőttek le országuk felett. Az ukrán légierő egy szóvivője azt mondta, értesüléseik szerint Oroszország 2400 Sahed-136 típusú drónt rendelhetett Irántól. Az iráni vezetés mindeddig tagadta, hogy ilyen eszközökkel látná el Oroszországot.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Vlagyimir Putyin elnökkel folytatott találkozóján elmondta, hogy már 82 ezer hadkötelest küldtek Ukrajnába. Sojgu hozzátette, hogy Oroszország már nem toboroz embereket, és azt mondta, hogy „az állampolgárok értesítése megszűnt”. Putyin köszönetet mondott védelmi miniszterének, majd megjegyezte, hogy a toborzás kezdetekor voltak problémák. „Ez valószínűleg elkerülhetetlen volt, ha szem előtt tartjuk, hogy hazánkban már régóta nem történt ilyen” – mondta.

A cseh belügyminisztérium épületére hatalmas molinót erősítettek fel, amelyen a cseh és az ukrán zászló között Vlagyimir Putyin orosz elnök hullazsákba helyezett portréja látható. A belügyminisztérium szóvivője a CTK cseh hírügynökségnek elmondta, a plakátot Vít Rakusan belügyminiszter kezdeményezésére tették ki azzal a céllal, hogy rámutassanak, hogyan kapcsolható össze a független Csehszlovákia megalakulása egy szuverén állam védelme melletti elkötelezettséggel. A molinót péntek este helyezték ki a független Csehszlovákia megalakulásának évfordulója alkalmából, és a tervek szerint legalább egy hétig kint hagyják.

Víme, kdo je náš přítel, který krvácí i za naši svobodu. A také víme, kdo je náš nepřítel, a nenecháme ho ukrást pojem vlastenectví ani naši 🇨🇿 https://t.co/KSvN9jAZRi pic.twitter.com/lM1om9O4el

— Vít Rakušan (@Vit_Rakusan) October 28, 2022

Azt szeretném, ha ezekben a nehéz időkben továbbra is meg tudnánk mutatni bátorságunkat és eltökéltségünket épp úgy, ahogy azt Csehszlovákia alapítói tették 1918-ban

– mondta Rakusan. Hozzátette: magától értetődőnek vettük azt a függetlenséget és szabadságot, amelyet akkor nyertünk el, de annak a korszaknak vége. Most szemtől szembe állunk az agresszorral, és megmutatjuk, hogy büszkén fogunk harcolni a függetlenségért és a szabadságért a cseh lobogó alatt. Rakusan a közösségi médiában megjelent bejegyzésében azt is kifejtette: Csehország tudja, hogy ki a barátja, aki most épp az ő szabadságáért is a vérét adja, és azt is tudja, ki az ellensége.

Az orosz sajtó élesen bírálta a képet, amelyen Putyin egy hullazsákban látható. Csehországban már minden határon túlment a gyűlöletkeltés Oroszország ellen – írta az Eurasia Daily moszkvai hírügynökség a prágai esetre reagálva. Csehország Ukrajna egyik leghatározottabb támogatója az Oroszország által indított háború kezdete óta. Eddig már 4,2 milliárd cseh korona (70 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást, és az Ukrajnába eljuttatott katonai felszerelések értéke eléri a 47 milliárd cseh koronát (790 milliárd forint) – közölte Jana Cernochová védelmi miniszter. Petr Fiala miniszterelnök és több kormánytag hétfőn Kijevbe utazik, hogy a cseh és az ukrán kormány együttes ülést tartson.

Az ukrán hatóságok figyelmeztették a Kijevben élőket, hogy hosszabb, több mint négy órán át tartó áramkimaradás várható az energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások miatt. A folyamatos áramszünetek egyébként nemcsak Kijevet, hanem Ukrajna központi régióit is sújtják, köztük Dnyipro városát is. Októberben Oroszország több tucat rakétát és iráni gyártmányú drónt lőtt fel, a légitámadások leginkább Ukrajna energetikai infrastruktúráját sújtják, Zelenszkij szerint az ország elektromos erőműveinek körülbelül egyharmada megsemmisült.

Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban szintén hosszú áramkimaradásokra lehet számítani, de ugyanez a helyzet Zsitomir, Poltava és Csernyihiv városaiban is.

Az ENSZ főtitkára arra kéri Oroszországot és Ukrajnát, hogy újítsák meg az orosz-ukrán gabonaszállítási egyezményt – írja a The Guardian. Az Ukrajna és Oroszország – a világ legnagyobb gabonabeszállítói – közötti megállapodást az ENSZ és Törökország közvetítette júliusban, és november 19-én jár le. Antonio Guterres kiemelte, hogy az egyezmény megújítása sürgős feladat, ami nagyon fontos a biztonságos élelmiszerellátáshoz.