35 halottja van a katonai támaszpont bombázásának, lelőttek egy amerikai újságírót Irpinyben

Nicu Popescu moldovai külügyminiszter a BBC-nek azt mondta, hogy országa hamarosan kifogy a menekültek elhelyezésére alkalmas épületekből, és azon eszközökből, amelyekkel meleget és biztonságot nyújthatnak számukra. A Moldovában jelenleg mintegy 100 ezer ukrán menekült tartózkodik, ami az állam lakosságának négy százaléka. A külügyminiszter azt mondta, hazája Ukrajna „legsérülékenyebb” szomszédja pénzügyi források, biztonság, egészségügy és oktatás terén egyaránt.

Egy teljes orosz támadás Ukrajna legnagyobb városa ellen, a moldvai határtól 48 kilométerre fekvő Odessza ellen teljes humanitárius katasztrófához vezetne.

Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány rendelete, amely szerint az Ukrajnából menekülők 16 éves koruktól bevonhatóak a foglalkoztatásba, közfoglalkoztatásba.

A Magyar Közlönyben megjelent a rendelet az Ukrajnából érkezők elhelyezésének támogatásáról.

Vasárnap kora reggel – a CNN munkatársai hat óra előtt hallották a robbanásokat – orosz légicsapás ért egy légibázist Lviv közelében, amely egyben katonai kiképzőközpontként is működik. A hatóságok szerint az oroszok nyolc rakétát lőttek ki a bázisra, áldozatokról eddig nem tudni.

Volodimir Zelenszkij hajnalban újabb videót tett közzé. Tudatta, az orosz megszállók nem tudják Ukrajnát meghódítani, nincs bennük ahhoz elég erő, hogy az ukrán szellemet megtörjék. Azt mondta, továbbra is harcolni kell, a legnagyobb sebeket kell okozni az ellenségnek, akiknek hiába van sok fegyverük,  mert az ukránok a szabadságukért, a túlélésükért harcolnak a betolakodók ellen.

Zelenszkij szerint a háborúval elvágta magát a világtól Oroszország, ahol a szegénység és az erőszak fog uralkodni, és ahonnan elmenekül, aki csak tud.

Oroszország elveszíti az eszét. Elveszíti a tehetségeit, a pénzét.

És ez várna az oroszok által megszállt területekre is – tette hozzá. Az államfő köszönetét fejezte ki azoknak, akik kiállnak a törvényes ukrán hatalom mellett, és a fenyegetések közepette is tüntetnek. Ugyanakkor megfenyegette azokat, akik behódolnak. Úgy fogalmazott, ők maguk írják az ítéletüket. Ugyanaz vár rájuk, mint a több mint 12 ezer megszállóra, akik nem értették meg időben, miért nem szabad Ukrajnára támadni.

Azt mondta, nem szabad alábecsülni a fenyegetést, eltúlozni az eredményeket, ahogy Moszkva teszi. Egész Ukrajnában minden nap és minden éjjel keresni kell a módot, hogy a legnagyobb kárt okozhassák az ellenségnek és visszaszerezzék azt, ami az övék. Mindenkinek tudnia kell, megszállóknak, oroszbarátoknak, hogy

Ukrajna nem bocsát meg, Ukrajna nem felejt.

Zelenszkij elnök megismételte, ő maga is folyamatosan azt kéri külföldi partnereitől, hogy tegyenek többet Ukrajnáért, az ukránokért, mert a háború mindenkinek szól Európában.

A gonosz, amely céltudatosan bombázza a békés városokat… A gonosz, amely még a mentőkre is tüzel, és kórházakat robbant fel, nem tud megállni egy országban. Ha van ereje továbbmenni.

Szerinte ezt már értik azok, akik Európában Ukrajna mellett és az orosz agresszió ellen tüntettek.

Vasárnap reggel, helyi idő szerint hat órakor több robbanás is hallatszott a lengyel határhoz közeli ukrán város, Lviv (Lemberg) környékén – számolt be a CNN.

Az ukrán elnök szerint elmozdulás jelei láthatók az orosz tárgyalási pozícióban a makacs ukrán ellenállás nyomán.

Most elkezdtek valamiről beszélni, s nem egyszerűen ultimátumokat támasztani

– Volodimir Zelenszkij újságíróknak. Úgy fogalmazott: elégedett azzal, hogy több mint két év után Moszkva végre kész a párbeszédre. Ugyanakkor kifogásolta Ukrajna nyugati partnereinek elégtelen bevonását a tárgyalásokba, és a biztonsági garanciákra tekintettel hangsúlyozta, hogy Ukrajna egy ilyen véres háború után többé nem bízhat Oroszországban. Beszámolt arról is, hogy szombaton beszélt Naftali Bennettel az ukrán-orosz béketárgyalásokról és az izraeli kormányfő közbenjárását kérte Melitopol polgármesterének kiszabadítása érdekében. Vlagyimir Putyin már pénteken pozitív fejleményekről beszélt, azt mindkét fél megerősítette, hogy a megbeszéléseket újabban online tartják, írja az MTI.

Az ukrán hírszerzés pontosította korábbi közlését, arról számolt be, hogy a Kijev régióban található Peremohából indult civil konvojt nem egy humanitárius folyosón lőtték az oroszok. A konvoj a hatóságokkal nem egyeztetve indult útnak, ami „roppant veszélyes, mert a megszálló erők kegyetlenül megsemmisítik a civil lakosságot”. Felszólították a civileket, hogy csak biztonságos útvonalakat használjanak. A támadásban heten meghaltak, köztük egy gyermek. A sebesültek száma nem ismert. A támadás után az orosz csapatok visszafordították a járműveket Peremohába, onnan azóta sem távozhattak a civilek. Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta ezrek rekedtek a fronton, mintegy 2,5 millióan menekültek el az országból. Az ukrán elnök szombaton azt mondta: az orosz csapatok több kisebb várost porig romboltak.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közleménye szerint az ukrán vezetés arról értesítette, hogy az oroszok végleg át akarják venni az irányítást Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai felett. Moszkva ezt később tagadta – írja az MTI. A NAÜ szerint Petro Kotin, az Energoatom állami atomipari vállalat vezetője tudatta, mintegy négyszáz orosz katona szállta meg az atomerőművet. A NAÜ közölte azt is, hogy az Energoatom szerint az egykori csernobili atomerőmű áramellátásának helyreállítását egyelőre dízelgenerátorokkal próbálják megoldani. Az áramszünet szerdán kezdődött, veszélyeztette a nukleáris hulladékot tároló létesítmény hűtőrendszerét is.