Magánéletébe engedett betekintést a Doktoranduszok Országos Szövetségének online rendezvényén a Pfizer/BioNTech-vakcina szabadalmát kidolgozó Karikó Katalin, aki a nők helyzetéről és érvényesüléséről beszélt. A karrierjét a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdő, majd Amerikában folytató világhírű magyar tudós azt mondta, a bölcsőde jelentette a legnagyobb segítséget a család és a munka összeegyeztetésében, amikor 1978-ban megkezdte kutatói pályáját.
Már a terhesség idején is limitálnia kell a laboratóriumi munkát annak a nőnek, aki például – mint annak idején én is, radioaktív anyagokkal vagy – vegyszerekkel dolgozik – válaszolt arra a kérdésre, hogyan egyeztethető össze a család a tudományos munkával.
Miután megszületett a lányom, már négy hónapos korában a bölcsődébe adtam. Nagyon kedvezményes volt ez az ellátás a ’80-as évek elején. A gyermekorvos napi látogatása pedig biztonságot jelentett. Lehetett üzenő füzetbe írni azoknak, akikre rábízta az anya a gyermekét. A dolgozó nő úgy érezhette, hogy szakértők vigyáznak a kicsire, akit közösségben helyezett el
– mondta, kihangsúlyoza, hogy a bölcsőde nagy segítség egy női pályán.
Amerikai kutatói karrierje 1985-ben kezdődött, és ekkor sem volt „tutujgatva” Karikó Katalin gyermeke, akinek szoros napirendhez kellett hozzászoknia:
Reggel 5-6 órakor már a laboratóriumban kezdtem a napot. A kislányom már második-harmadik osztályos korában tudta, hogy egyedül kell felkelnie, fel kell öltöznie… Ha a férjem az éjszakai műszakból hazajött, elvitte az iskolába. Később már egyedül ment a buszmegállóba, ahol az iskolabusz felvette. Én pedig délután mentem érte az iskolába.
Férjével eltérő műszakban dolgoztak, és a lányuk közvetítésével kommunikáltak:
Azt kérdeztem a lányomtól délután: „Mit mondott Apád?” A férjem pedig azt kérdezte a lányunktól reggel: „Mit mondott Anyád?”
Karikó Katalin lánya Francia Zsuzsanna, aki élsportoló lett, és evezésben szerzett két olimpiai aranyérmet.
(via hvg.hu)
