Marcos del Mazo / LightRocket / Getty Images
Nagyvilág koronavírus

Mégis honnan van Máltának ennyi vakcinája, hogy minket is megelőz?

Az Európai Unió közös vakcinabeszerzését több tagállam is kudarcnak tartja, van viszont egy nagy nyertese: a mindössze 500 ezer lakosú Málta úgy vezeti az oltási versenyt, hogy más forrásból nem jutott oltóanyaghoz. A szigetország a kínai és orosz vakcinából is millió számra rendelő Magyarországot is megelőzi az átoltottságban.

Pedig alapvetően semmi nem indokolná, hogy ilyen jól álljanak, hiszen a közös EU-s beszerzés lényege éppen az lett volna, hogy lakosságarányosan osszák szét a vakcinákat, ehhez képest Máltán arányaiban dupla annyi embert tudtak beoltani mostanáig, mint az uniós átlag, és több mint négyszer annyit, mint a legrosszabbul álló Bulgáriában és Lettországban.

Agresszív stratégia

Az uniós statisztikák szerint a 12. hétig a máltai lakosság 18,3 százaléka kapta meg a koronavírus elleni vakcina első adagját, de a kormány bejelentése szerint ez az arány hétfőn már a 20 százalékot is meghaladta, sőt egyes statisztikák szerint a népesség csaknem negyede is vakcinához juthatott. Az EU-átlag 11,3 százalék.

Made with Flourish

A máltai egészségügyi hatóságok arról tájékoztattak, hogy a hét elejéig 150 897 dózist használtak fel, 45 286-an pedig már a második adagot is megkapták, vagyis teljes védettséget szereztek. Máltán a legtöbb uniós tagországhoz hasonlóan három vakcinát alkalmaznak: a Pfizert, a Modernát és az AstraZenecát.

Egyértelmű, hogy ők a sokat kritizált uniós vakcinabeszerzés legnagyobb nyertesei, nem véletlenül a máltai kormány szinte az egyetlen, ami rendre dicséri ez ügyben az Európai Bizottságot. Ugyanakkor Sebastian Kurz március elején nyíltan is bírálta Máltát, amiért a többi tagállamnál nagyobb mennyiségű vakcinához jut hozzá lakosságarányosan. Az osztrák kancellár példaként említette, hogy Máltának háromszor annyi oltóanyag áll rendelkezésére június végéig, mint a sereghajtó Bulgáriának.

Robert Abela máltai miniszterelnök erre úgy reagált, az ország agresszív vakcinavásárlási stratégiájával az embereket védik.

Ez a befektetés mutatja, a kormány mindent megtesz azért, hogy az oltásokban az élmezőnyhöz tartozzunk. És nem lehetsz az élen, ha nincs extra vakcinád

– mondta.

Honnan vannak az extra vakcinák?

Málta tagadja, hogy titkos szerződéseket kötöttek volna. Chris Fearne egészségügyi miniszter szerint az összes oltóanyaguk az EU-s beszerzésből származik.

Túlzott befektetést hajtottunk végre, ez igaz. Ha minden általunk rendelt vakcina megérkezik, akkor az több lesz, mint amennyire szükség van a lakosság teljes beoltottsághoz. Ez viszont azt is jelenti, hogy 2021 első és második negyedévében az átlagnál több vakcinához tudunk hozzájutni

– magyarázta. Magyarán: túlrendelték magukat, így azonban az első szállítmányok is nagyobbak.

Robert Metsola európai parlamenti képviselő szerint Málta egyszerűen megvásárolta azokat az oltóanyagokat, amiket más tagállamok nem kötöttek le, pedig megtehették volna.

Az Európai Bizottság ezért nem is foglalkozik különösebben Málta előnyös helyzetével. Metsola közölte,

az unió rugalmas rendszere lehetővé tette, hogy a járvány akut fázisában lévő országok, mint Málta, több adag vakcinához jussanak hozzá, ha valamely kormány a lakosságarányosan ráeső részt nem igényelte.

Amikor az Európai Bizottság még tavaly nyáron szerződéseket kötött a vakcinagyártókkal, majd ezt követően a tagállamokkal a szétosztásról, vélhetően voltak olyan országok, amelyek nem akarták túlrendelni magukat. Erre a felszabadult mennyiségre csaphatott le Málta. De hogy pontosan hány extra dózis vakcinát vásárolhattak, arról nem hoznak nyilvánosságra adatokat.

Málta egyébként azt is szorgalmazza, hogy ez EU-ban minél előbb hagyják jóvá az orosz Szputnyik V vakcinát. Az egészségügyi miniszter szerint az Európai Bizottságnak el kell kezdenie a tárgyalást az oroszokkal.

Ahogy jön, úgy be is adják

Annak, hogy Málta ilyen jól halad az oltásokkal, van egy másik fontos oka is. Hiába van ugyanis sok vakcina egy országban, azokat be is kell adni. Ez az egyik legnagyobb gond itthon is, hiszen heteket kell még várnunk a 2,5 millió beoltottra, pedig a vakcinánk megvan hozzá.

Kapcsolódó
Heteket kell várnunk a 2,5 millió beoltottra, pedig a vakcinánk megvan hozzá
Bő másfél millió embert már beoltottak, félmillióan a második oltásukon is túl vannak. Megnéztük az elmúlt hónapok oltási statisztikáit, és azt is, hogy mi következik belőlük.

A máltai egészségügyi rendszer fejlett, könnyen tudják azonosítani ugyanis azokat, akik koruk vagy krónikus betegségük miatt kiemelten veszélyeztettetnek számítanak. Nyilvánvalóan az ország mérete is egyszerűsíti a helyzetet, hiszen alig vannak távolságok a Budapest területének mindössze 60 százalékának megfelelő területen elterülő szigetországban. A kormány negyven oltóközpontot állított fel országszerte, amelyeken naponta 125-175 oltást adnak be. Ez azt jelenti, hogy napi hatezer vakcinát tudnak felhasználni. Csak összehasonlításként, ez a szám az alig valamivel népesebb, és nem éppen elmaradott Luxemburgban háromezer körül mozog.

A rendszer legnagyobb erőssége pedig a vakcinák szétosztásának folyamata. Gyakran csak néhány óra telik el egy-egy szállítmány megérkezése, adminisztrációja és a vakcinák beadása között, ami a legtöbb tagállamban inkább több mint 24 órát vesz igénybe. Málta minden elérhető vakcinát a lehető leghamarabb felhasznál, mindezt úgy, hogy a második dózisokat gondosan félreteszik.

A máltai kormány ébersége azt eredményezheti, hogy akár már augusztus közepén elérhetik a nyájimmunitást, azaz addigra a lakosság 70 százaléka védettséget szerezhet.

Kapcsolódó
A világ egyik legjobban átoltott országa intő példa, miért lenne veszélyes túl korán nyitni
Chilében már minden harmadik ember kapott oltást, a védekezésben továbbra is erős korlátozásokat alkalmaznak, a járvány mégis felívelő szakaszban van.

Ajánlott videó