A legtöbb vakcinát eddig február 27-én adták be Magyarországon (119 ezer adagot), a második helyen március 5. szerepel (111 ezer adaggal). Utóbbi péntek volt, és a káoszba fulladt hétvége követte: a kormány bejelentette, hogy 74 ezer AstraZeneca-védőoltás érkezik a kórházi oltópontokra, tömeges oltásra kell készülni, a veszélyeztetett csoportba tartozó érintettek pedig SMS-ben kapják meg a behívójukat. Ezzel szemben pénteken az operatív törzs sajtótájékoztatóján már arról volt szó, hogy a tömeges oltás elmarad, ugyanis sokaknak akár több mint száz kilométerre a lakóhelyüktől kellett volna beoltatniuk magukat, ráadásul olyanok is kaptak SMS-t, akik már korábban megkapták a vakcinát. Ennek ellenére az oltóanyag megérkezett az oltópontokra, ahol (helyszíntől függően) olyanokat is beoltottak, akik nem tartoznak a veszélyeztetett csoportba. Alábbi grafikánkon az látszik, hogy a káoszos hétvégén végül 56 ezer oltást adtak be (pedig az oltópontokon kívül a háziorvosok is olthattak).
A diagram vízszintes tengelyén a dátumok találhatóak, amikhez két függőleges tengely tartozik:
- a baloldalihoz az oszlopok, amiken a naponta beadott új oltások számát jelezzük (függetlenül attól, hogy első vagy második dózis),
- a jobboldalihoz pedig a vonaldiagramok – köztük szaggatottal a naponta beadott új oltások számának hétnapos mozgóátlaga, ami az elmúlt napokban csökkenni kezdett.
Az első oltástól számítva két hónapba telt, amíg 500 ezer ember megkapta az oltását. A következő félmillió emberhez már csak tizenegy napra volt szükség, utána pedig tizenkettőre – ezt a három dátumot jelöltük függőleges szaggatott vonallal. Ha ez a tendencia folytatódik, húsvétra kétmillió ember kaphatja meg legalább valamelyik vakcina első adagját. A beoltott emberek számának pedig nem csak a vírus terjedésének visszaszorításában van szerepe: Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi közrádiós interjújában arról beszélt, a fokozatos nyitás feltétele lesz, hogy bizonyos számú (elsőként 2,5 millió) ember be legyen oltva. Járványügyi szakértők szerint ugyanakkor nincsen megalapozott magyarázat arra, ekkora beoltott tömeg miért adna lehetőséget a lazításokra.
Az európai uniós országok közül Magyarország kiemelkedően teljesít az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai alapján: amíg az EU-ban átlagosan 10,4 százalék kapta meg az első oltást, addig itthon 17,9 százalék – a második dózis esetében kisebb a különbség: 4,5, illetve 5,3 százalék a két érték. Az első adagnál csak Málta előzi meg hazánkat: a félmilliós szigetországban már a lakosság 18,3 százalékát beoltották, míg a második adagot illetően Dánia és Lengyelország van előttünk.
Az alábbi ábra vízszintes tengelyén az első dózist, függőleges tengelyén a másodikat is megkapók aránya látható országonként, a körök mérete pedig azt mutatja, hány oltást adtak be (értelemszerűen a nagyobb államokban többet). A jobb felső negyedben a jól teljesítő országok láthatók – köztük van Magyarország, illetve a már említett Máltán és Dánián kívül Észtország és Ciprus. A bal alsó negyedben a többiekhez képest rosszul álló országok kaptak helyet, például Bulgária, ahol eddig mindössze a lakosság 5,1 százaléka kapta meg az első oltását, valamint Lettország, ahol csak kicsivel jobb ez az arány (5,4 százalék).
A központ vezet statisztikát arról is, hogy az egyes országokban korcsoportonként hányan kapták meg a vakcinát. A 80 év felettiek oltottságát tekintve Izland jár az élen 97 százalékos aránnyal, a sor végén pedig ismét Bulgária található mindössze 4,1 százalékkal. Az adatot szolgáltató közép-európai országok közül Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el (nálunk a 80 évnél idősebbek felét oltották már be), kicsivel jobban teljesít nálunk Ausztria és Csehország (58,7, illetve 59,6 százalék), valamivel rosszabbul Lengyelország (44,5 százalék).
Hazánk két kategóriában vezet:
- a 70-79 évesek felét oltottuk már be (48,7 százalék),
- a 60 és 69 év közöttieknek pedig kicsivel több mint a negyedét (27,6 százalék).
A fiatalok közül a legnagyobb arányban Máltán, Ausztriában és Izlandban kaptak védőoltást: a 18-24 évesek sorrendben 9,9, 6,4, illetve 6,3 százaléka jutott vakcinához. Ebből a szempontból Görögország, Horvátország és Franciaország a sereghajtó: mindhárom országban egy százalék alatt van a beoltott fiatalok száma. Az egészségügyi dolgozók beoltásának arányáról kevés ország szolgáltatott adatot eddig, abból viszont kiderül, hogy itthon ebből a csoportból szinte mindenki megkapta legalább az első oltását.
Érdekes megnézni, hogyan alakult itthon a hetente a beadott vakcinák korcsoportonkénti megoszlása. Mivel az egészségügyi dolgozók kapták meg először a vakcinát, így az első hetekben a dolgozó korosztály részaránya volt magas, ami aztán elkezdett zsugorodni akkor, amikor az idősebbek (először az idősotthonokban lakók, illetve a 89 év felettiek) oltása is beindult. Február második hetétől kezdve a hatvanévesnél fiatalabb krónikus betegeket is elkezdték oltani, viszont addigra annyi idős kapta meg az oltást, hogy a részarányuk jelentősen nem nőtt.
Az oldalon heti bontásban megtalálhatók a beadott vakcinák típus és korcsoport szerint is – ezeket mutatja be a következő diagramunk, az első és a második dózist együtt. A legtöbb oldást a 70-79 éves korosztály kapta, 472 ezret. A központ nyilvántartása szerint 860 ezer ember tartozik ebbe a korcsoportba Magyarországon, és mivel az első dózist közülük 419 ezer ember kapta meg, így az oltottság 48,7 százalékos. A második legtöbb számú vakcina a 60-69 éveseknek jutott (413 ezer darab) – mivel az első dózist közülük 357 ezren kapták meg, az 1,3 milliós csoportlétszámot figyelembe véve itt 27 százalék feletti az oltási arány.
345 ezer vakcina jutott eddig a 80 év feletti korosztálynak, amiből 233 ezer volt az első adag, így ebben a 438 ezres csoportban a legnagyobb az oltottsági arány, 53 százalék. A 24 évesnél fiatalabb felnőtteknél 3, a 25-49 éveseknél 6 százalék, az 50 és 59 év közöttieknél pedig százból huszonhatan kaptak eddig legalább egy oltást.
Az AstraZeneca vakcináját a legtöbben az 50-59 évesek közül kapták meg (február eleje óta elsősorban ezzel oltják a 60 év alatti krónikus betegeket, egy hónap elteltével viszont a 60 év felettieknek is engedélyezték a beadását), kínai vakcinát pedig leginkább az idősek kapnak. A Pfizer korcsoportonkénti eloszlása vegyes képet mutat, ami annak köszönhető, hogy eleinte életkorra tekintet nélkül ezzel oltották az egészségügyi dolgozókat, hiszen ebből az oltóanyagból érkezett először nagyobb mennyiség – így lehet az is, hogy ha az ábrán a 18-24 éves korosztályt választjuk, szinte csak a Pfizer értékét látjuk (32 ezer beadott vakcina). Az olimpiára készülő sportolóknak, valamint az Európa-bajnokság előtt álló focistáknak is főként ebből a vakcinából jutott, ők azonban jóval kevesebben vannak.
Az országoknak adatot kell szolgáltatniuk arról is, hogy hány vakcina érkezett a különböző gyártóktól az országba és abból mennyit használtak fel. Bármikor frissíthetik az adatokat, viszont kétszer kötelező küldeniük: kedden az előző hétről és csütörtökön az aktuális hétről – így az adatok nem mindig a legfrissebb állapotot mutatják. Így van ez Magyarország esetében is, ahol a legutóbbi adatok szerint 1,87 millió vakcinát adtak be (ez a típusonkénti adminisztrációra vonatkozik, a beadott vakcinák számát naponta kell jelenteni, így az magasabb, a kormány hétfő reggeli közlése szerint már a kétmilliót is meghaladta, közülük 1 millió 590 ezer volt az első dózis), ami a beérkezett szállítmány 73 százaléka.
Az országban lévő oltóanyag mennyisége már meghaladja a 2,5 milliót (a kormányzati honlap szerint a 3,2 milliót is), és
- 405 ezer Astrazeneca vakcinából 260 ezret,
- 550 ezer Sinopharm védőoltásból 493 ezret,
- 80 ezer Moderna típusú vakcinából 75 ezret,
- 1,13 millió Pfizer/BioNTech védőoltásból 939 ezret,
- 396 ezer Szputnyik V vakcinából 103 ezret oltottak el,
vagyis az orosz vakcinának csak a negyedét adták be eddig (igaz, a mostani oltási héten sokan kapják ezt), de az AstraZenecának is beadásra vár még több a mint harmada. Saját honlapján a kormány ugyanakkor azokat a vakcinákat is szerepelteti, amelyeket a népegészségügyi központ még nem vizsgált meg, így abban a táblázatban már 1,1 millió Sinopharm-oltóanyag látható, aminek a fele még felhasználásra vár (jórészt második oltások formájában).
Lakosságarányosan hozzánk érkezett eddig a legtöbb vakcina az unióban: száz emberre 31,8 jut, míg Bulgáriában mindössze 9. A környező országok közül Ausztria, Szlovákia, Szlovénia és Lengyelország (18 és 21 közötti értékkel) a középmezőnybe tartozik.
