Abdur-Rahman Muhammad nap mint nap híres történelmi személyekkel foglalkozik. Nemcsak azért, mert történész, hanem mert az Egyesült Államok legfontosabb sírkertjében, az Arlingtoni Nemzeti Temetőben dolgozik idegenvezetőként. Itt vannak azoknak a sírjai, akik az USA fegyveres konfliktusaiban életüket vesztették, de olyanok is itt találtak végső nyughelyre, mint a három Kennedy-fivér, a tragikus sorsú Apollo–11 két űrhajósa és John McCain néhai republikánus elnökjelölt.
Muhammad az elmúlt negyven évben egy olyan férfi halálának körülményeit próbálta felderíteni, aki nem Arlingtonban nyugszik, sosem vállalt formális politikai szerepet, ugyanakkor fontos szerepet játszott az afroamerikaiak egyenlőségért folytatott harcában, jóllehet egyes nézetei kimondottan radikálisak voltak.
Malcolm X-et 1965. február 21-én gyilkolták meg. Három embert el is ítéltek ezért, Muhammad azonban azt állítja, hogy ketten ártatlanul ültek. A Netflixen nemrég bemutatott Who Killed Malcolm X? című, magyar felirattal is elérhető dokusorozatban erre bizonyítékokat is bemutat, amelyek annyira meggyőzőek, hogy az ügyészség fontolgatja az ügy újranyitását.
A kezdetek
Jóllehet, a ’90-es évek egyik legjobb filmjének mondott, Denzel Washington főszereplésével készült Malcolm X filmből sokan ismerhetik a főhőst, érdemes áttekinteni, ki volt ő. El-Hajj Malik El-Shabazz 1925-ben született, Malcolm Little néven. Édesapja, Earl és édesanyja, Louise az afrikai gyökerű etnikai csoportok összefogását sürgető pánafrikai mozgalom támogatója volt, fekete nacionalista nézeteik miatt a Ku-Klux-Klan elől menekülniük kellett.
Malcolm hatéves korában vesztette el az édesapját: a hivatalos verzió szerint egy villamos ütötte el Earlt, de Louise szerint meggyilkolták. Az asszonyt – azt követően, hogy teherbe esett egy másik férfitól, aki aztán elhagyta – 1938-ban idegösszeroppanás miatt kórházba vitték, Malcolm és nyolc testvére nevelőszülőkhöz került. A nehéz körülmények ellenére Malcolm jó tanuló volt, egészen addig, amíg egyik tanárának azt nem mondta, hogy jogász szeretne lenni. A tanár kijelentette, hogy feketeként ez nem reális cél, a 14 éves fiú pedig otthagyta az iskolát, és a bűn felé fordult. Kábítószer-kereskedelemmel, rablással, lányok futtatásával tartotta fenn magát, mígnem 1946-ban lopás és betörés miatt börtönbe került. Az addig ateista Malcolm Little itt ismerkedett meg a Nation of Islam mozgalommal, amely megváltoztatta az életét.
Az iszlám nemzete
A neve alapján azt gondolhatnánk, hogy a Nation of Islam (NOI, magyarul Az iszlám nemzete) egyszerűen egy muzulmán mozgalom, de a valóság bonyolultabb. A NOI-t 1930-ban alapította a négy évvel később nyom nélkül eltűnt Wallace Fard Muhammad, a célja pedig az volt, hogy Isten tudásával segítsen az elnyomott feketéknek felsőbbrendű néppé válniuk. (Muhammad maga fehér volt, és valószínűleg Új-Zélandról származott). A NOI elfogadja az iszlám öt alappillérét (hitvallás, ima, alamizsna, böjt, mekkai zarándoklat), más tanításai miatt, mint a feketék felsőbbrendűségét hirdető radikalizmus, antiszemitizmus, illetve mert Wallace Fardot messiásnak tekinti, a muszlimok többsége elhatárolódik tőle, és szervezett gyűlöletcsoportként tekint rá.
Wallace Fard 1931-ben Elijah Muhammadot (eredeti neve Elijah Robert Poole) választotta ki asszisztensének, aki a következő években mecsetek alapításával és belső ellenfelei legyőzésével a Nation of Islam élére került. Amikor Malcolm Little 1948-ban a börtönből levelet írt neki, Elijah Muhammad már a NOI karizmatikus vezetőjének számított, kultusza az azt követő időszakban egyre nőtt. Azt tanácsolta Malcolmnak, tagadja meg bűnös múltját, forduljon Isten felé és fogadja meg, hogy abbahagyja romboló tevékenységét. Malcolm így is tett, lemondott a Little vezetéknévről, mondván, azt valamikor egy rabszolgatartó adta az őseinek, onnantól ő lett Malcolm X, még azután is, hogy a vallása miatt új nevet választott magának, az El-Hajj Malik El-Shabazzt.
Szabadulása után Malcolm X előbb helyettes imám lett, Bostonban mecsetet alapított, és az ország több pontján folytatott hatásos toborzó munkát. Karizmatikus fellépése, megnyerő külseje és kiváló szónoki képessége havonta több száz új tagot vonzott. Ezt a Nation of Islamban is értékelték, villámgyorsan egyre magasabbra emelkedett a hierarchiában és Elijah Muhammad bizalmasa lett. A közvélemény akkor ismerte meg, amikor 1957-ben New York-i rendőrök súlyosan megverték a NOI egyik tagját, Hinton Johnsont. Malcolm X előbb egy kisebb, majd egy több száz fős tömeg élén, tévékamerák előtt harcolta ki, hogy Johnsont kórházba szállítsák, és két másik társát óvadék ellenében kiengedjék. Az FBI ekkor már jó ideje figyelte.
A törés
A hatvanas évek elején azonban egyre feszültebbé vált a viszony a Nation of Islam és a Malcolm X között. Ennek több oka is volt, a Who Killed Malcolm X? kettőt emelt ki közülük. Az egyik Elijah Muhammad és családjának látványos meggazdagodása volt, amit Malcolm X szerint a NOI tagdíjai fedeztek. A másik Muhammad magánéletét érintette.
A Nation of Islam szigorú erkölcsi szabályokat írt elő tagjainak, például kettesben nem randevúzhattak, csak az egyház által szervezett tömegrendezvényeken. Ehhez képest Elijah Muhammadnak legalább tizenöt házasságon kívüli gyermeke született, méghozzá olyan tizenéves lányoktól, akik a titkárnői voltak. Malcolm X-et annyira zavarta ez a képmutatás, hogy felháborodását gyűléseken és az újságíróknak is kifejezte, amivel számos NOI-tagot maga ellen fordított.
1964 márciusában kilépett a Nation of Islamból, ekkorra korábbi radikális fehérellenessége és a többi fekete polgárjogi harcossal, például Martin Luther Kinggel szembeni ellenállása is enyhült. Megmaradt viszont az ellenszenv a NOI és közte: számos halálos fenyegetést kapott ő és a családja is, ami addig fajult, hogy 1965. február 14-én éjjel Molotov-koktélt dobtak a házára. Igaz, volt olyan, aki szerint Malcolm X rendezte meg a támadást. Egy héttel később a manhattani Audubon bálteremben tartott beszédet 400 ember előtt, ahol mindössze két rendőr tartózkodott, és ők sem abban a teremben, ahol a rendezvény volt, hanem egy emelettel feljebb.
Malcolm X már a pódiumon volt és a beszédére készült, amikor valaki a terem hátsó részében elkiáltotta magát, hogy ki akarják zsebelni. Ahogy próbáltak úrrá lenni a zűrzavaron, egy férfi előrerohant egy lefűrészelt csövű vadászpuskával, két másik pedig félautomata pisztollyal kezdett el tüzelni. A vadászpuskás férfi halálosan megsebesítette Malcolm X-et, a halottkém jelentése szerint összesen 21-szer találta el.
Az egyik fegyverest, Talmadge X Hayert sikerült elkapnia a tömegnek, és még azelőtt megverték, hogy a rendőrség kiérkezett volna. A szemtanúk szerint a másik két elkövető Norman 3X Butler és Thomas 15X Johnson volt. (Nevükben a számok arra utalnak, hogy hányadikként csatlakoztak ezzel a keresztnévvel az adott mecset közösségéhez.)
1966-ban mindhármukat bűnösnek találták, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Butler 1985-ben szabadult, a 2009-ben elhunyt Johnson pedig 1987-ben – ők mindvégig ártatlannak vallották magukat. A bűnösségét elismerő Hayer 2010-ben szabadult, de már 1966-ban, a per során azt mondta:
Tanúsítom, hogy Butlernek és Johnsonnak semmi köze nem volt az egészhez. (…) Én ott voltam, tudom, hogy mi történt, és tudom, hogy kik voltak ott.
Hayer 1977-ben és 1978-ban eskü alatt írásbeli nyilatkozatot is tett, ebben megnevezte a négy tettestársát a Nation of Islamból, köztük William Bradleyt, arab nevén Al-Mustafa Shabazzt – ő az, aki felkeltette a történészként az ügyben vizsgálódó Abdur-Rahman figyelmét is.
A newarki szál
A filmsorozatban bemutatott információk olyan szempontból nem minősülnek újnak, hogy különböző dokumentumokban eddig is szerepeltek. Ilyen információ az FBI-aktában olvasható leírás az egyik tettesről, amely magas, nagydarab, különösen sötét bőrű férfiként írja le őt. Ez a három elítélt egyikére sem igaz. Szintén szerepel az aktákban, hogy a nyomozók látókörébe került William Bradley volt már börtönben erőszakos bűncselekmények miatt, és volt egy ugyanolyan lefűrészelt csövű vadászpuskája, mint amilyet Malcolm X merénylője használt, ráadásul a NOI aktív tagja volt. Ezeket a nyomokat azonban az FBI nem adta tovább a nyomozást folytató New York-i rendőrségnek. Bradleyt soha nem hallgatták ki tanúként sem.
Abdur-Rahman Muhammad kiderítette, hogy a négy új gyanúsított, így Bradley is, Newark városából származott. Később is ottmaradt, és a helyi fekete muszlim közösség megbecsült tagja lett. Ez jól látszott akkor, amikor Muhammad a közösség több tagját szembesítette azzal, hogy Bradley lehetett a máig mélyen tisztelt Malcolm X gyilkosa. Az emberek erre jóformán csak vállat vontak. Mint kiderült, szóbeszédként sokan hallottak erről, és nem lepődtek meg azon, hogy valaki szóba hozta.
Abdur-Rahmant ez érthető módon felzaklatta, és nem akarta annyiban hagyni a dolgot. A sors azonban közbeszólt: még mielőtt személyesen találkozhatott volna vele, Bradley 2018-ban, a sorozat forgatása idején, meghalt. Ahogy fogalmaz, Al-Mustafa Shabazz hősnek járó temetést kapott, a gyászolók nem győzték hangsúlyozni, milyen sokat tett a közösségért. Úgy tűnik, hogy még ha Bradley fegyvere oltotta is ki Malcolm X életét, az azt követő tettei jóvátették a bűnét a helyiek szerint.
Ez még ha elfogadható érv is lenne, csak ott van Norman Butler (vagyis Muhammad Abdul Aziz), aki az elmúlt harminc évet azzal töltötte, hogy a nevét tisztára mossa. A börtönben töltött évek miatt családja eltávolodott tőle, sosem találkozott az unokáival és a dédunokáival, és 81 évesen még mindig egy olyan tett következményeit viseli, amelyet saját és Talmadge Hayer állítása szerint el sem követett, még csak ott sem volt a helyszínen. Mint mondta, Malcolm X testőrei ismerték őt, tudták, hogy Elijah Muhammad pártját fogja, ha meglátták volna, be sem engedik a bálterembe.
Új remény
Ha későn is, de Butler végre elérheti, hogy igazságot szolgáltassanak neki, miután a manhattani kerületi ügyész, Cy Vance elrendelte, hogy egy előzetes vizsgálat során újranyissák az aktát. Emiatt találkozott az Innocence Project nevű civil szervezettel is, amelynek egyszer már sikerült bebizonyítania, hogy ártatlanul ítéltek el öt fekete fiút egy fiatal nő elleni, a New York-i Central Parkban 1989-ben történt brutális támadás miatt. Erről hosszabban itt írtunk.
A vizsgálat újrakezdése azt is jelentheti, hogy a rendelkezésre álló összes információ végre egy nyomozóhatóság kezébe kerül, és kiderülhet, hogy mi történt 1965. február 21-én.
Halála idején Malcolm X és felesége, Betty, négy kislányt nevelt, és az asszony ikrekkel volt terhes. A nyomozás újranyitásáról a harmadik lány, Ilyasah így nyilatkozott az ABC News-nak:
Remélem, hogy a nyomozás végre világossá és átláthatóvá teszi ezt a borzasztó bűncselekményt, amelyet a családom és a szeretett Malcolm hívei ellen követtek el. Apám egész életében az igazságot kereste, és harcolt érte. Megérdemli, hogy ugyanilyen elhivatottak legyünk.
Kiemelt kép: Universal History Archive/Universal Images Group via Getty Images
