Nagyvilág

Kénye-kedve szerint gyilkol, nyomorít meg erdészeket Romániában a famaffia

Soha nem látott méreteket öltött Romániában az erdészek elleni erőszak. Csak az elmúlt egy hónapban a két erdészt gyilkolt meg a famaffia, de a kemény hatósági fellépés még várat magára.

Október 5-én a Vaslui megyei Murgeni melletti erdőben a 47 éves Aurel Stângaciu erdészt szolgálatteljesítés közben halálra csípték a darazsak. A rendőrség ismeretlen tettes ellen gyilkosság vádjával indított eljárást. Az erdész vélhetően fatolvajokat ért tetten, akik leütötték, majd az eszméletét vesztett áldozatot megtámadták a darazsak.  Stângaciu közel három évtizede dolgozott az Epureni Erdőkerülőségnél.

A 37 éves Liviu Pop erdészt október 16-án egy falubelije felhívta, hogy fatolvajokat látott az erdőben, nézzen utána. A háromgyermekes családapa egyedül indult el, néhány órával később holtan találták egy patak partján: vadászpuskával agyonlőtték.

Az egy hónapon belüli két gyilkosság óriási felháborodást keltett annak ellenére, hogy a romániai közvélemény az elmúlt egy-másfél évtizedben immunissá vált az erdészeket érő, már-már mindennapos atrocitásokra. A három legjelentősebb hírtelevízió is nekiesett a hatóságoknak, az erdészeket tömörítő Silva Szakszervezet pedig azonnali törvényi szigorítást követel a parlamenttől, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt néhány évben öt erdészt gyilkoltak meg és 654-et támadtak-vertek meg. De legsürgősebben azt akarják, hogy a csendőrség végre támogassa az erdészeket, ha kell, fegyveres egységekkel kísérjék őket. Úgy vélik, ellenkező esetben

örökre elveszítik a harcot a famaffia ellen, amelyik sokkal erősebb, befolyásosabb, mint korábban bármikor, több milliárd eurós bizniszt építettek fel jobbára láthatatlan személyek.

Románia esetében nem beszélhetünk országosan szervezett-irányított fa-maffiáról, egyelőre csak megyei, térségi érdekcsoportokról, ezek azonban sikeresen összefonódtak a számukra létfontosságú hivatalokkal.

A csoportok felépítését és olajozott működését a hibás reprivatizációs törvények, és a túlburjánozó szabályozás kínálta kiskapuk garantálják évtizedek óta.

Liviu Pop és családja. Forrás:Facebook

A támadó bolond, a becsületest megbüntetik

A famaffia áldozata volt egy 50 esztendős erdész, akit a moldvai Pașcani környéki erdőben fejszével ölt meg két kiskorú. A 16 és 17 éves fiúkat rajtakapta az erdész, akit előbb ököllel kezdtek verni, majd miután a menekülő támadók után szaladt, fejszével meggyilkolták. A két fiút a rendőrség elfogta, de előzetes letartóztatás helyett a pszichiátriára vitték, hogy ott megállapítsák beszámíthatóságukat. Magyarán a rendőrség tálcán kínálta a kibúvót.

Ioan Boșutar felhívta a Suceava megyei erdővédelmi hivatalt, hogy olyan kamiont látott, amelyik jelzés nélküli farönköket szállít. A hivatal azt válaszolta, igaza lehet, a rakomány vélhetően illegális. A férfi azonnal tárcsázta a 112-es egységes sürgősségi számot, de a rendőrséget az ügy nem érdekelte. Pár nap múlva viszont Boșutart 500 lejre (mintegy 35 ezer forint) büntették, amiért indokolatlanul hívta a 112-est.

8820 hektár erdő az ágy és a komód mellé

Néhány évvel ezelőtt az Állami Számvevőszék példátlanul kritikus jelentést készített arról, mekkora hibák csúsztak a reprivatizációs törvény végrehajtásába, amelyeknek eredményeként több ezer olyan személy kapott vissza erdőt, akiknek elődei még egy fát sem öntöztek az udvarukon. A számvevőszék adatai szerint 1948-ban, a kommunista államosítás előtt Romániában 6,48 millió hektár erdő volt nyilvántartásban, ebből:

  • 1,879 millió hektár állami tulajdon,
  • 1,516 millió hektár magánszemélyek,
  • 1,3 millió a különböző társulások, a többi pedig a városok, községek, egyházak birtokában.

1990 után a reprivatizációs törvények nyomán közel két millió hektár erdő került magánszemélyek tulajdonába, fél millió hektárral több, mint amennyivel 1948-ban rendelkeztek.

A jelentés példaként említi a máramarosi Rodica Marian esetét, akinek családi öröksége mindössze egy ágy és egy komód volt, mégis a valahonnan „elővarázsolt” testamentuma alapján a restitúciós bizottság 8820 hektár erdőt írt a nevére.

A számvevőszék szerint szintén jogtalan volt, hogy Paul herceg a Bukarest melletti Snagovon – ahol aranyárban mérik a telkek négyzetméterét is –, 47 hektárnyi erdőt kapott vissza, holott a román királyi családnak ott sosem volt birtoka. Ráadásul a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék is megállapította, hogy az ominózus erdő 1941 óta állami tulajdonként szerepel.

Az elmúlt évtizedekben a reprivatizációs törvény alapján jobbára olyan magánszemélyek ezrei kaptak vissza pár(tíz) hektárnyi erdőt, akiknek közük sincs az erdőgazdálkodáshoz. Egyetlen céljuk a gyors pénzszerzés, ezért – habár törvény kötelezi őket a gazdálkodásra – ahogy megszárad a tinta a birtoklevélen, azonnal letaroltatják az erdőt. Az államnak okozott kár több milliárd euró, mégsem ellenőrzi, vonja felelősségre őket senki.

A lengyeleket és a magyarokat senki nem kötelezte az esztelen reprivatizációra, mindent ellenőrzés alatt tartottak. Nekünk ugyan miért kell katolikusabbnak lennünk a pápánál? – fakadt ki korábban Ioan Abrudan, a Brassói Transilvania Egyetem Erdőgazdálkodási Fakultásának rektora, aki szerint ezt a fajta reprivatizációt azonnal le kellene állítani.

Becslések szerint

Romániában évente 16-18 millió köbméter fát vágnak ki és értékesítenek illegálisan, miközben a legális erdőgazdálkodás 18 millió köbméter. Állítólag óránként öt hektár erdő tűnik el.

A harminc trükk és a Schweighofer

Egy évet dolgozott Szeben megyében a szelistyei erdőkerülőségnél Mihail Hanzu erdőmérnök, aki a vice.com portálnak korábban úgy nyilatkozott, hogy ez idő alatt

a falopás harminc módszerét láttam. Ritka volt az egy szekérrel érkező, egy-két fát megélhetési célokból kivágó környékbeli. Az igazi lopást nagyban, 22 tonnás kamionokkal, aktákkal, cégeken keresztül művelik.

A szelistyei erdőkerülőség 12 ezer hektárt gondoz, ebből nyolcezer a polgármesteri hivatalé, amelyik aztán „szabályszerű kitermelési céllal” magánszemélyeknek, cégeknek adta át a részét. Hanzu szerint közel húsz cég volt bejegyezve a községben, de a tulajdonosi kör ugyanaz a négy-öt személy, a vállalkozásokat a rokonság nevére íratták. A falopás egyik trükkje, hogy a vágásra kijelölt fa átmérőjét eleve kisebbre jegyzik, 20-50 százalék így is ellopható, ami Hanzuéknál évi 50-60 ezer köbméter mínuszt jelentett.

A kérdés, ki vásárolja fel ezt a hatalmas mennyiségű, legális okmányokkal kínált lopott fát. A Rise Project oknyomozó újságírói rászálltak a témára, és megtalálták a kapcsolatot a famaffia és például az osztrák Holzindustrie Schweighofer romániai üzemei között, amelyek az egyik legnagyobb felvásárlók. A préselt falapokat gyártó cég faéhsége szinte korlátlan, és hivatalosan kizárólag tűzifa-minőséget vásárol, mert a fát bedarálja. Kiderült azonban, hogy a nagy beszállítók kiváló minőséget is visznek, mert a „barátok” akár 50-60 százalékos felárat is kapnak a szállítmányokért. A Rise Project két cégnevet említ: Transalpina Fan és Alfadin Com A cégekkel az osztrákok keretszerződést kötnek a mennyiségekre, de ezt hetente újabb és újabb melléklettel toldják meg, mert a beszállítók rendre túllépik a szerződött mennyiséget. Ráadásul az osztrákok plusz 10 lej (körülbelül 800 forint) bónuszt fizetnek minden köbméterért, ami arra készteti a beszállítókat, hogy válogatás nélkül, minőségtől, a fa korától függetlenül taroljanak és nekik szállítsanak.

2015-től a szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT) is rászállt a Schweighoferre, amelyik természetesen teljes együttműködést ígért a hatóságoknak.

Ennek ellenére érezték, hogy a hurok szorul, ezért csendben és sebesen eladták a tulajdonukban lévő erdőket, hogy az illegális kitermelés vádja a beszállítók fejére szálljon. Az amerikai környezetvédelmi vizsgáló hivatal (EIA – Environmental Investigation Agency) másfél éven keresztül kurkászott a Schweighofer romániai tevékenysége körül, s megállapították, hogy a famaffia egyik fő kliense drasztikusan csökkentette vásárlását az országban. Míg korábban évente durván 2,5 millió köbméter fát vett, ezt 2018-ban már a felére csökkentette.  Ezzel együtt a cég importja az EIA szerint most is évi 2,6 millió köbméter, a Romániából kiesett mennyiségre az erdővédelemre még kevésbé érzékeny országokból, Ukrajnából, Fehéroroszországból pótolta, de vásárol Szlovákiából is.

Az erdészekre irányuló példátlan erőszakhullám csak akkor fékezhető meg, ha a csendőrséget felhatalmazzák a védelmükre, ha közösen járőrözhetnek. A szakszervezet új egyenruhát, fegyvert kér az erdészeknek, ám a magányos „Tell Vilmos” még puskával a hátán is tehetetlen lenne a kiválóan megszervezett és egyre erőszakosabb fa-maffia ellen. A jelek szerint azonban sem a törvényhozásnak, sem az igazságszolgáltatásnak, sem a rendfenntartóknak nem kiemelt célja a fa-maffia felszámolása.

Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Kathrin Lauer/dpa/AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.