Nagyvilág
Image: 73860147, Az Audi Hungária Független Szakszervezet bértárgyaló delegációja kedden négy tárgyalási fordulón vett részt a munkáltatói oldallal, a tárgyalások nem vezettek megállapodáshoz — közölte a szakszervezet honlapján., Place: Győr, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

Tényleg nem kereshet annyit a magyar Audi-dolgozó, mint a cseh kollégája?

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2019. 02. 02. 06:58

Korábban a témában:

Elriasztja a befektetőket a sztrájk, vagy teljesen jogos követelés, ha a magyar dolgozók annyit akarnak keresni, mint amennyit a multi más országokban fizet? – többek között ezeket a kérdéseket vetette fel az Audi-sztrájk. Bauer Tamás és Csath Magdolna közgazdász gyökeresen másként látja a kérdést, de néhány ponton egyetértenek:

  • Érthető, hogy a magyar dolgozók legalább annyi bért szeretnének kapni a munkájukért, mint a régiós országok üzemeiben.
  • A gyárat nem lehet kárhoztatni, hogy az adott ország átlagos bérszínvonalához igazítja a béreket. Nyilván eleve azért is vitte az országba az adott termelést, mert olcsóbb, mint máshol.
  • A multik jellemzően többet fizetnek egy országon belül, mint más cégek, hogy vonzzák és megtartsák a munkaerőt.
  • Feltehetőleg nem vonulnának ki a multik, így az Audi sem, ha meg kellene adniuk a szakszervezet által kért magasabb béreket.

Bauer Tamás úgy gondolja, ennek ellenére sem kellene a dolgozók és a közvélekedés által kívánt mértékben többet fizetnie az Audinak Magyarországon, Csath Magdolna szerint viszont jogos elvárás legalább a régió béreit utolérni.

Hosszú távon a befektetőknek sem jó az alacsony bér

Működik az a gazdaságpolitikai elképzelés, hogy az olcsó munkaerővel tőkét lehet bevonzani, GDP-t lehet növelni. A tőkének ez tetszik, ki is használja. A kérdés az, jó-e nekünk, ha azért jönnek a befektetők, mert olcsó a munkaerő. És jó-e Magyarországnak, ha a magyarok azért mennek el külföldre, mert itt alacsony a bér? Csath Magdolna szerint hosszú távon nem, és ez a munkaerő-elvándorlás miatt valójában a cégeknek sem érdekük.

Bauer Tamás szerint azonban nincs közgazdasági realitása, hogy ugyanannyit keressen a magyar munkás, mint a cseh. Azért nincs, mert nálunk a gazdaság teljesítménye az egy főre eső GDP-ben mérve is alacsonyabb, mint náluk.

Mint befektetési célpontnak az az érdekünk, hogy olcsóbbak maradjunk. Az ország szempontjából kedvezőtlen a sztrájk, mert a kialakuló bizonytalanság révén csökkenti vonzerőnket

– állítja.

Az Audi tőkéje bent fekszik a győri gyárban, termelése arra épül, hogy a motorokat és néhány autótípust Magyarországon gyártsanak. Kivonulni tehát nem tudnak egykönnyen, nem is akarnak. De hogy mennyit fognak Győrben fejleszteni, arra hatással lehet szerinte egy tartós sztrájk.

Nem a bérekkel kell versenyeznünk, mert ez zsákutcába kormányoz minket, az olcsóság elveszi a felzárkózás esélyét

– ez Csath Magdolna véleménye.

Magyarországon a legolcsóbb a munkaerő, mégsem versenyképes

Az Eurostat 2017-es adatai szerint a teljes átlagos magyarországi munkaerőköltség (járulékokkal együtt) alulról az ötödik legalacsonyabb, a visegrádi országokon belül a legkisebb. A szlovákoknál óránként 11,1, a cseheknél 11,3, a lengyeleknél 9,4, nálunk 9,1 euró a teljes átlagos bérköltség, szemben például a németországi 34 euróval.

Vagyis egy német cégnek Magyarországon a negyedébe kerül a munkaerő, mintha otthon termeltetne. Innen nézve nagyon is indokolt lenne a profit-munkabér arányt kicsit eltolni nálunk a munkabér javára – mondta Csath Magdolna.

Ha igaz lenne, hogy az alacsony bérektől függ a versenyképesség, mi lehetnénk az elsők a V4-ek között a versenyképességi listákon. Ezzel szemben az IMD-listán 2018-ban az utolsó előttiek, a WEF-en pedig az utolsók voltunk.

Nem tartható ezért az az érvelés, hogy a versenyképességhez alacsony bér kell. A versenyképességhez innovációra, tudásra van elsősorban szükség.

Visszakanyarodva az Audihoz: Csehországban 25, Szlovákiában 28, Lengyelországban 39 százalékkal magasabbak a bérek, mint Magyarországon. Csath Magdolna a Bloomberg elemzését közlő autóipari lap, az Automotive News Europe január 26-i számára hivatkozva megemlítette, hogy az Audi csehországi gyárában például tavaly több mint 20 százalék körüli béremelés volt. Idén pedig még nem voltak a többi V4-országban bértárgyalások, így ha ott nagyobb lenne a bérnövekedés, mint Magyarországon, akkor tovább nőne a szakadék.

A szaklap szerint egyébként a Volkswagen-csoporton belül Magyarországon keletkezik a cégcsoport összes profitjának legnagyobb része. Ez is indokolná, hogy kicsit több bért adjanak a nyereséget megtermelő munkavállalóknak – jegyezte meg Csath Magdolna. Viszont jelenleg, elsősorban a nemzetközi értékesítési problémái és a technológiaváltáshoz szükséges jelentős fejlesztési összegek miatt a cég inkább megtakarítani akar. Ez akár létszámcsökkentéssel is járhat. Ennek jeleit látjuk abban, hogy szlovák gyárából visszahívta a kölcsönadott 500 magyar dolgozóját, és csökkenteni tervezi a műszakszámot is.

A multiknál nem lenne dráma

A sikeres győri sztrájk után számítani lehet arra, hogy lesznek követők, akik szintén harcolni fognak a magasabb bérért. Ezzel nem veszítenénk Csath szerint. Az ország bérszintjét érdemes tovább emelni, hiszen az eddigi emelések ellenére le vagyunk maradva a V4-ek között. Természetesen ez nem érintene minden céget egyformán. A multiknál nem lenne dráma, ha a nálunk megtermelt profitból többet emelnének, hiszen járulékterheiket folyamatosan csökkenti a kormány. A magasabb bér pedig magasabb állami bevételeket is jelent. Igaz, a költségvetési szektorban kiadásnövekedéssel is járna.

Bauer Tamás nem gondolja, hogy a multinál elért béremelés továbbgyűrűzne a gazdaság egészére, inkább arra számítana, hogy növekedne a multi-, illetve magyar tulajdonú vállalatok közötti bérszakadék, és ha a kicsiknél is emelni kell, az veszélyeztetné a kkv-s munkahelyeket. Ez szerinte nem jó az országnak. Csath Magdolna is elismerte, ez probléma.

De vajon miért nem probléma Ausztriában és Németországban, ahol szintén rengeteg a kis és közepes vállalkozás? A magyar kkv-k jellemzően a lakosságot kiszolgáló gyártók, kereskedők és szolgáltatók. A lakosság pedig – főleg vidéken – árérzékeny, éppen azért, mert alacsonyak a bérek. Ha magasabbak lennének a keresetek, akkor a kkv-k drágább termékeit vagy szolgáltatásait is el tudnák adni a hazai piacon. Vagyis Csath Magdolna szerint innen nézve is kívánatos lenne a béremelés.

Nyugat-Európa egyre messzebb kerül

Bauer Tamás szerint a bérfelzárkózáshoz az egy főre eső GDP-n kellene javítanunk. Az elmúlt tíz évben a bérkülönbség nem csökkent, hanem nőtt, pont azért, mert nem nőtt eléggé az egy főre eső magyar GDP. A gond az, hogy ritka az olyan kiemelkedően gyors fejlődés (például Írország, Dél-Korea), ami lehetővé tenné a mielőbbi felzárkózást.

Ehhez bőven 4,5 százalék feletti, mondjuk a Matolcsy György által belengetett 7 százalék körüli gazdasági növekedés kellene. De ehhez hiányzik a tőkebázis, a befektetői biztonság, a szakképzett munkaerő is. Elvesztettünk több százezer képzett, felkészült munkavállalót, akik külföldre mentek. Ez igazi csapás Magyarország fejlődési lehetőségeire nézve. Emellett Európában a gyors fejlődéshez többnyire hozzátartozott a jelentős bevándorlás is – nálunk viszont a kormány ezt kizárja.

Kiugró gazdasági növekedésre nem látok esélyt, és ezért arra sem, hogy a bérek, a magyar életszínvonal belátható időn belül felzárkózzék a nyugat-európaihoz.

Mégsem álom a felzárkózás?

Történelmi örökség a bér- és a kkv-probléma is, Magyarország ettől szenved a rendszerváltás óta, és nem találtunk olyan megoldást, mint régiós társaink, amelyek gyorsabban fejlődtek innovativitásban és bérekben is. Mi a rendszerváltás óta kormánytól függetlenül az olcsóságunkkal akartunk kitűnni, ami régi rossz beidegződés, és ha nem szabadulunk meg tőle, akkor nem álmodhatunk nemcsak bécsi, de prágai életszínvonalról sem.

A kialakult arányokon nyilván nem lehet gyorsan változtatni. Csath Magdolna szerint az a járható út, ha tudatosan korszerűsítjük a gazdasági szerkezetet, olyan termékek és szolgáltatások arányát növeljük, amelyekben több a tudás, az érték, a hozzáadott itthoni tartalom. Ez egyben a magasabb bérek forrása is lehetne.

De ha beleragadunk az „összeszerelés, alacsony bérek, kevés munkás, sok túlóra” gyakorlatába, akkor egy új problémával is gyorsan szembe kell majd néznünk. Azzal, hogy leghamarabb éppen ezeket a munkatípusokat fogják robotizálni, így rengeteg ember válhat munkanélkülivé. Jobb lenne ezt megelőzni például úgy, hogy a jövőben összeszerelő-üzemeket hozó befektetések ne kapjanak semmilyen állami támogatást.

Jöjjön a befektető, de beruházáshoz, munkahelyteremtéshez csak az kapjon állami forrást, amelyik nagy hozzáadott értékű tevékenységet hoz. A meglévő multikat nem kell elüldözni, viszont meg kell értetni velük, hogy a profitjukból többet kell fizetniük a munkásaiknak, illetve arra kell ösztönözni őket, hogy bővítéseiknél teremtsenek tudást is igénylő, innovatív, alkotó tevékenységek végzésére alkalmas és jól fizető munkahelyeket.

Kormánytámogatások, Audi, mérleg

Egyedi kormánydöntéssel (EKD) tavaly decemberig több mint 472 milliárd forintot adtak ki a kormányok 2004 óta, ebből 2010 óta az Orbán-kormányok 346 milliárd forinttal támogatták a beruházásokat és a munkahelyteremtést. Az AUDI Hungária Zrt. legutóbb tavaly júniusban kapott 1,17 milliárd forint kormánytámogatást. A cégcsoport így hatodik EKD-ját zsebelhette be az évek során, és összesen 29,7 milliárd forint felett járnak. Az Opten adatai szerint 2017-ben 2341 ezer milliárd forint, adózott eredményük pedig 113 milliárd forint volt.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73867259, Az ellenzÈki kÈpviselık kivonulnak az ¸lÈsterembıl az Orsz·ggy˚lÈs plen·ris ¸lÈsÈnek kezdetÈn, majd sajtÛt·jÈkoztatÛt tartanak a Parlamentben 2019. febru·r 18-·n., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.