James Comey volt FBI-igazgatót csütörtökön meghallgatta az Egyesült Államok szenátusa. A többórás műsor olyan volt, mintha a House of Cards egyik durvább részét néznénk. Washingtonban sörözéseket rendeztek a meghallgatás alatt, fogadásokkal és ingyen piával, valahányszor Donald Trump tweetel közben (a csodával határos módon egyszer sem tette). Comey alapvetően két témáról beszélt:
- Arról, hogy Oroszország beleavatkozott az Egyesült Államok választásaiba,
- És arról, hogy Donald Trump akadályozhatta az igazságszolgáltatást a kirúgásával.
Comey-t Trump egy hónapja menesztette az FBI éléről. Ő maga azt mondta, azért, mert Comey elvesztette az emberei bizalmát. A valóság inkább az lehet, hogy Trump így próbálta megakadályozni, hogy az FBI tovább nyomozzon Michael Flynn, Trump korábbi nemzetbiztonsági főtanácsadója miatt.
A Flynn elleni nyomozás azért indult, mert a főtanácsadó a kampány alatt többször is kapcsolatba lépett Oroszország washingtoni nagykövetével, majd eskü alatt letagadta ezt. Ami ennél is rosszabb lehet, Flynn tanácsokat is adott az orosz nagykövetnek, hogy milyen reakciókat adjanak Obama lépéseire, amíg Trump át nem veszi a kormányzást.
A két téma nagyon különböző, és nagyon különböző fontossággal is bír.
Ugyan Comey többször is határozottan kijelentette, hogy Oroszország megtámadta az Egyesült Államok választásait, tényeket továbbra sem mondott senki. Az egész Oroszországgal kapcsolatos rémisztgetésben ez a furcsa. Szinte elfogadott tény lett, hogy az oroszok „meghekkelték a választást”, de még egyszer nem sikerült ezt senkinek sem bizonyítania. Voltak ugyan jelentések arról, hogy a Demokrata Párt szervereit az oroszok törték föl, és legutóbb arról is cikkeztek, hogy az orosz hekkerek feltörték több állam szavazatszámláló rendszerét.
De ezek az állítások súlyos bizonytalaságokon és legfeljebb közvetett bizonyítékokon alapulnak. Egyetlen esetben nem sikerült bebizonyítani azt, hogy tényleg orosz hekkerekről lenne szó, azt pedig főleg nem, hogy mindezt politikai megrendelésre tették volna. Az erre felhozott bizonyítékok olyan színvonalúak, mint hogy orosz idő szerint reggel kilenc és este öt között voltak a támadások, ezért nyilván oroszok követték el azokat.
Szergej Kiszljak washingtoni orosz nagykövettel találkozni pedig jelenleg halálos politikai bűnnek számít. Miközben Flynn esetében sem az volt a baj, hogy egy hatalomra készülő elnök leendő főtanácsadójaként egy másik nagyhatalom nagykövetével beszélt, hanem az, hogy erről később eskü alatt hazudott, valamint az, hogy az amerikai érdekekkel ellentétes tanácsokat adott neki.
Trump egyébként eddig egyes esetekben még keményebben is bánik Oroszországgal, mint Barack Obama tette, az pedig, hogy Trumpot az oroszok emelték volna hatalomra, több szempontból is problémás állítás.
- Egyrészt azért, mert ezzel pont a demokraták kérdőjelezik meg az amerikai választások érvényességét, ez pedig olyan határ, amelyet nem érdemes átlépni.
- Másrészt pedig azért, mert a baloldal ezzel elhiteti magával azt, hogy nincs felelőssége abban, hogy elvesztette a választást. Pedig kifejezetten nagy felelőssége van abban is, hogy a fehér középosztály fellázadt az elit ellen, és abban is, hogy minden idők egyik legnagyobb elutasítottságú elnökjelöltjét állították ki Trump ellen Hillary Clinton személyében.
Ennél sokkal komolyabb vád az, hogy Trump megpróbálta akadályozni az igazságszolgáltatást azzal, hogy kirúgta az FBI igazgatóját. És Trump számára ez egy valóban veszélyes helyzet.
Az Oroszországgal kapcsolatos háborgás csak arra volt jó, hogy esténként lehessen valamiről beszélni a balos esti műsorokban. De az a reakció, amit Flynn nyomozására adott Trump, konkrétan megteremtette a jogi lehetőséget arra, hogy eltávolítsák a hivatalából. Richard Nixont is akkor tudták csak megvádolni a Watergate-ügy után, amikor kirúgta a vizsgálatot végző különleges megbízottat. Illetve kirúgatta, mert Nixon kérését két különböző legfőbb ügyész sem volt hajlandó teljesíteni.
Ráadásul Comey kemény bizonyítékokkal állt ki a Szenátus elé. Minden elnöki találkozójáról jegyzeteket készített, azt pedig korábbi precedensek alapján tudni lehet, hogy a bíróságok az FBI ügynökeinek feljegyzéseit elfogadhatják bizonyítékként. Comey több dologgal vádolta meg Trumpot.
- Az egyik az, hogy amikor Trump azt mondta neki, hogy „reméli, el tudja engedni Flynn ügyét, amúgy rendes fickó”, akkor szerinte az nem egy kijelentés volt, hanem kifejezett kérés arra, hogy zárják le a nyomozást Flynn ellen.
- A másik pedig az, hogy Trump azt kérte Comey-tól, hogy tegyen neki hűségesküt. Erre Comey nem volt hajlandó.
Meglepő tény volt az is, hogy Trump a hűségeskű miatt elhívta Comeyt vacsorázni, de füllentett arról, hogy hányan lesznek ott. Végül csak ketten voltak, ami Comey szerint problémákat vet fel, mert nem normális, ha az elnök és az FBI igazgatója négyszemközt találkoznak. Obamával összesen kétszer beszélt négyszemközt, Trumppal pedig pár hónap alatt már kilencszer, és mindet Trump kezdeményezte.
Az egésznek kifejezetten furcsa hangulata van. Ismét az érződik, hogy Trumpnak fogalma sincs, hol vannak a határok, amelyeket a politikában nem lehet átlépni, ezért folyamatosan átlépi őket. A fenti ügyek tökéletesen beleférnek abba a személyiségbe, amelynek Trumpot megismertük, még úgy is, ha feltételezzük, hogy nem a rossz szándék vezérelte.
A feltételezés az, hogy Trump azért rúghatta ki az FBI igazgatóját, mert a Flynn elleni nyomozás végül feltárt volna valami titkos bűnt Oroszországgal, ami Trumphoz kapcsolható. Ennek a vádnak az egyik felét valószínűleg tudják majd bizonyítani. De pont azt a felét, amelyikbe Trump bele is bukhat.
