Külföld
Iszlám Állam magazin (Iszlám Állam magazin)

Elmebeteg, szadista apokalipszishívők Playboya

Benke Ágnes
Benke Ágnes

szerkesztő. 2015. 03. 17. 21:06

Elolvastuk az Iszlám Állam magazinjának legújabb számát, hogy önnek ne kelljen.

Korábban a témában:

Az Iszlám Állam nevű, szíriai székhelyű halálszekta, mely ellen hamarosan mi is csapatokat küldünk, rendszeresen megjelentet több nyelven egy propagandamagazint, a Dabikot. Mi másból is lehetne megtudni, hogy mit gondolnak a világról, mint tőlük maguktól?

Az első benyomásom a magazinról, hogy aki készítette, nagy gyakorlattal rendelkezik a dizájnban és a folyóirat szerkesztésben. Ez a magazin fotóminőségben és tördelésben megállná a helyét a hazai piacon – már, ha az élve elégetett jordán pilóta fotói nem vernék ki alapból a biztosítékot. A magazin egyébként annak az Al-Háját csoportnak a keze munkáját dicséri, mely az al-Kaida más fiókjainak is, például a jemeninek a magazinjait készíti.

Én az angol változatát néztem meg a lapnak, összevetve a magazin eddigi hét megjelent számával, nyugodtan kijelenthetjük, hogy valóban van néhány olyan tulajdonsága, ami miatt folyóiratnak nevezhető. Ilyen például, hogy szerzőkkel dolgoztat, klasszikus angolszász újságírói műfajokat is használ, az angolsága pedig feltételezi az angolul jól beszélő szerzőket, de az anyanyelvi lektort minimum.

Nézzük tehát meg miről is szól ez a magazin, a szerkesztők saját szavaival. A szerkesztők elmondása szerint az időközönként megjelenő magazin számai a tahúidra (egység), a hidzsrára (zarándoklat), a kis dzsihádra (szent háború) és a dzsamára (közösségre) fókuszálnak, de tartalmaznak fotóriportokat, eseménybeszámolókat és informatív cikkeket az Iszlám Államról.

Mielőtt azonban belemélyednénk a legutóbbi szám cikkeinek az ismertetésébe, érdemes lenne tisztáznunk néhány, az iszlám valláshoz tartozó fogalmat, melyet egyrészt mind a nemzetközi, mind a magyar sajtó is ész nélkül használ, a vallásukban sértve meg úgy embereket, hogy még csak észre sem veszik.

Iszlám Állam magazin (Iszlám Állam magazin)  Fotó: Jászberényi Sándor

Iszlám izmusok

Az egyik ilyen fogalom, amit érdemes bevezetni, az a szalafizmus. A szalafizmus az iszlám vallás szunnita irányzatának az egyik alapja, Mohamed próféta(SZVSZ) közvetlen körét nevezik szalafnak. Azok, akik magukat szalafinak mondják tehát, az ősöket követik vallási értelemben. Mivel a szalafnak köszönheti az Iszlám, hogy fennmaradt a próféta életéről és cselekedeteiről, anblokk a világról alkotott véleményének a kanonizált gyűjteménye a Hádísz, a Hádisz pedig alapja annak a Szunnah nevű gyűjteménynek, ahogyan a muszlimoknak élnie kell a világban. Az iszlámnak három „szent” könyve van: A Korán, melyet Isten szavának tartanak, a Hádísz, mely a próféta életéről szól, és a Szunnah, mely útmutatás egy muszlim számára, hogyan élje az életét.

Nincs olyan szunnita muszlim, aki ne követné a szalafot, és ne vallaná magát szalafinak. Téves tehát az a bevett és a magyar sajtóban is meghonosodott elképzelés, miszerint az Iszlám Állam szalafi gyökerekkel rendelkezik, vagy annyira igaz, mint mondjuk, ha az állítjuk a Baader-Meinhoff csoportról, hogy újszövetségi gyökerű.

A zavart a fejekben az okozza, hogy nagyon kevesen ismerik a XX. századi politikai iszlamizmust és annak doktrínáit. Nem szeretnék nagyon terjengősen belemenni a valláselméletbe, ezért nem hozok fel konkrét példákat és nem mélázok el fogalmaknál, de ahhoz, hogy megértsük az Iszlám Állam ideológiáját, ismernünk kell két terminust, mindkettőt már a politikai iszlám szótárából.

Ez a két terminus pedig nem más, mint a tákfíri (hitehagyott) dogma és a dzsihád dogmájának a kérdése. A modern terrorszervezetek vallásilag nem hajthatnánk végre terrorcselekményeket, nem állhatnának dzsihádban szintén muszlimokkal, ha nem létezne a takfíri dogma, melyet a Nasszer által kötélre juttatott Muzulmán Testvér Szájíd Khutb hozott újra a köztudatba. Egészen fő műve, a mérföldkövek megjelenéséig nem volt ideológiai alapja, hogyan harcolhatna muszlim muszlimmal, amikor is elővette az öreg, hogy vannak magukat muszlimoknak mondó emberek, akik valójában elhagyták az iszlámot. A politikai iszlamisták ekkor vezették be magukra az addig mindenkire vonatkozó „szalafi” jelzőt, ezzel jelezve, hogy ellenben a hitehagyottakkal, ők valóban az ősök útját követik.

Ez azonnal legitimálta is a terrorcselekményeket az arab világban a világi kormányzatok ellen, és a mai napig is meghatározó alapja minden működő fegyveres iszlamista csoportnak. Ez alól az al-Kaida, de az Iszlám Állam sem kivétel.

 Fotó: Jászberényi Sándor

Az Iszlám Állam tehát egy takfíri szekta. Na de mitől válik apokaliptikussá? Egyértelműen a külsőségeiben. Mint minden radikális iszlamista szervezet, az Iszlám Állam is csak a saját iszlám értelmezését tekinti egyedüli érvényesnek, de a kalifátus kikiáltásával, a Hádíszban többször említett fekete zászló alá sorakozással, valamint a hódító politikával két dolgot hirdetnek teljesen nyilvánvalóan. Az egyik, hogy meggyőződésük, Ibrahim Al Kurejsi (Ismert Abu Bakr Al Bagdádiként is) a mehdi, az utolsó kalifa, aki összefogja a muszlimokat az apokalipszis előtt, és aki az egész világon uralkodik. A másik: hogy közeleg az apokalipszis és eljő az utolsó nap.

A Koránban nagyon kevés szó esik a végítéletről, az erre vonatkozó jövendölések elsődleges alapja a Hádisz. Az Iszlám Állam pedig mindent elkövet annak érdekében, hogy a Hádiszban lévő jövendöléseket szó szerint tudja értelmezni és felhasználni propagandacélokra. Nem véletlenül foglalták el jelentős véráldozatok árán a szíriai jelentéktelen mezővárost Dabikot és nevezték el az angol és arab nyelvű propagandalapjukat utána. A Hádisz egyik gyűjtője ugyanis, Sáhih Muslim azt jegyezte fel a végítéletről, hogy „Az utolsó óra el nem jövend, míg a rómaiak Á-Mákban vagy Dábikban partraszállhatnak.”

Szimbolikus gesztus volt az Iszlám Államtól Dábik elfoglalása, a többi pedig értelmezés és megfeleltetés kérdése. A hitetlen rómaiaknak az Egyesült Államokat feleltetik meg, nem véletlenül itt végezték ki amerikai túszukat, Peter Kassigot.

Hetedik szám: Képmutatástól az Eretnekségig – a szürke zóna eltűnése

A 83 oldalas kiadvány előszóval kezdődik, mely a két kivégzett japán tússzal Kendzsi Goto Jogo és Haruna Yukawával foglalkozik. Ebből elsősorban az derül ki, hogy az Iszlám Állam bármelyik muszlim állam vezetőjét, mely szembeszáll vele murtadként (hitehagyottként) értékel, míg a nem muszlim államokat „keresztesként”, a koalíciós erők ténykedését pedig keresztes hadjáratként. Arra is fény derül belőle, hogy az első pillanattól kezdve tisztában voltak azzal, hogy a túszokért kért 200 millió dollár váltságdíjat Japán nem fogja kifizetni, azért kértek pontosan ennyit, mert japán miniszterelnöke ennyi pénzzel szállt be az Iszlám Állam elleni koalícióba.,

Ezt követi a „Murtád pilóta elégetése” című cikk, melyet a ketrecben élve elégő jordániai pilót Muád Sáfi Juszuf Ál-Kászászibáh fényképével illusztrálnak. Ebben a cikkben már jól megjelenik a halálszekta tákfíri dogmatikája – simán lekeresztesezik a muszlim Jordániát és katonáját a cikkben. Arra is választ kapunk, miért vezette be az Iszlám Állam kivégzési formáinak széles palettájára az élve elégetést. Az élve elégetés mögött az az elmebeteg fantázia húzódik meg, hogy a jordániai pilóta, mikor IÁ célpontokat bombázott, pontosan ezt tette, a büntetésnek pedig a hagyománynak megfelelően ugyanannak kell lennie. Erre több önkényesen kiragadott példát is felhoz az Iszlám hagyományból.

Fotó: Jászberényi Sándor

A harmadik cikk címe önmagáért beszél: „Tanácsok az Iszlám Állam vezetői részére”, ebben praktikus vezetői tanácsok találhatóak a háborúra, a harcokra.

A negyedik- és az ötödik cikk összekapcsolódik. A negyedik egy ultimátum a szalaftól a hitehagyottaknak, mely szintén arra hegyeződik ki, hogy tákfír és dzsihád. Az ötödik cikk a 2013-ban katonai puccsal megbuktatott egyiptomi elnökről Mohamed Mursziról szól és arról, az egyébként iszlamista elnök mekkora kapitális hibákat követett el rövid elnöklése alatt, amikor egyáltalán szóba állt a szekuláris ellenzékkel, vagy az állam szekuláris hadseregének a vezetésével, ahelyett, hogy harcba kezdett volna velük.

Az ezt követő „Az Iszlám a kard vallása, nem a pacifizmusé” című cikk talán ideológiailag a legfontosabb a kiadványban, ez árulja el a leginkább, a halálszekta mit is gondol a világról. Ami egyértelmű ebből a cikkből, hogy a kiadvány szerkesztői abszolút tisztában vannak azzal, milyen diszkurzus zajlik a világban és reflektálnak is rá. A cikket úgy foglalhatnánk össze, hogy az összeollózott hádisz idézetekből azt sikerül kihozniuk, hogy a muszlimoknak kötelességük háborúzni bárkivel, aki nem muszlim. És persze csak az a muszlim, akit ők mondanak annak. Ideológiailag ez után a cikk után van helyezve a khalifa szóvivőjének „üzenete”, melyet a shiekként (bölcs vallási tanító) tisztelt Uszámá Bin Ládinnal illusztrálnak. A cikk gyakorlatilag megerősíti, hogy az IÁ a folytatója a bin ládini hagyománynak, hogy az ikertornyok elleni merénylet kitervelőjének eszméi az alapjai az Iszlám Államnak. Ha valakinek eddig kétsége volt arról, hogy az Iszlám Állam tulajdonképpen ugyanaz az Ál-Kájda terrorszervezet, mely volt, csak éppen államot játszik, ezután nem lesz.

Az “Interjú egy kémmel, aki az izraeli Moszád számára dolgozott”, a szerencsétlen, egy kiskorú álltal kivégzett tizenkilenc éves Mohamed Muszállámmal készült. Az interjúban Muszállám minden bevall, azt is, hogy izraeli kém.

Iszlám Állam magazin (Iszlám Állam magazin) Fotó: Jászberényi Sándor

A következő cikk címe „Bosszú a muszlimokért, akiket üldöztek a kopt keresztesek” önmagáért beszél. Arról a 21 kopt keresztényről van benne szó, akiket foglyul ejtettek, majd kivégeztek Líbiában. A klasszikus vérvádtól kezdve minden megjelenik a cikkben, hogy alápakolják

Ezt hírek követik kaukázusi és egyéb csoportokról, akik hűséget esküdtek a kalifának és csatlakoztak az Iszlám Államhoz, majd pedig hírek a líbiai és egyiptomi műveletekről.

„A leszámolás a szexuális devianciákkal” cikkben bemutatják kiket öltek meg homoszexualitás vádjával, házasságtörés vádjával. Képek illusztrálják a megkövezéseket, tetőről ledobásokat, szintén megspékelve idézetekkel a hádizsból.

Több interjú is megjelenik a lapban dzsihadistákkal (propaganda célokkal) illetve a dzsihadisták rokonaival. Ezek közül a legérdekesebb az Abu Bakr Ál Irfiki (Amedy Coulibalyként ismerheti az olvasó) nejével készült interjú, mely a kiadvány címadó esszéjét a „szürke zóna kihalását” vezeti fel. Ez a címadó cikk arról szól, hogy nincs többé olyan, hogy semleges az IÁ számára. Valaki vagy az IÁ-val tart vagy automatikusan ellene van. A hosszú írásban célpontként jelennek meg nemcsak azok a nyugati politikusok és közéleti személyiségek, akik kritizálták az iszlámot, de azok a muszlim hittudósok is, akik elutasítják ideológiáját. Ellenük fegyveres fellépést javasol az IÁ. Az ideológiai cikket, a célpontok kijelölése után egy nagy portré követő Amedy Coulibaly-ról, mely egyértelművé teszi, hogy az IÁ mártírként ünnepli és a sajátjának tekinti a párizsi merénylet elkövetőit.

Iszlám Állam magazin (Iszlám Állam magazin) Fotó: Jászberényi Sándor

Magyarország is keresztes lesz

Elolvasva az Iszlám Állam propaganda kiáltványát egyértelművé válik, hogy, amennyiben Magyarország részt vesz a koalícióban, az ideológiájuk szerint mi is meg fogjuk kapni a keresztes állam címkét. Attól függően mennyire fog a figyelem középpontjába kerülni a magyar kontigens ez akár terrorcselekmény célpontjaiként is elhelyezheti Magyarországot a térképen. Ami bizonyos, hogy bárki, azok közül, akit a fegyveres kontigens tagjaként odaküldünk folyamatos életveszélyben lesz, ha pedig foglyul ejtik, kínzás és kínhalál vár rá.

Mégis mennünk kell. Egyrészt mert fent leírtaknak a bekövetkezése nem elkerülhető, maximum elodázható, ha nem teszünk eleget szerződéseinknek, másrészt, mert amit ez a szekta művel az emberiséggel, az civilizált ember számára tűrhetetlen. A hősiességként ábrázolt barbár kegyetlenkedések, a nyíltan uszító kijelentések, melyek hemzsegnek ebben a lapban konkrétan fájdalmassá tették az elolvasását.

Ennek a halálszektának nincs helye a bolygón.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Hmejmími légitámaszpont, 2017. december 11.
Vlagyimir Putyin orosz elnök (k) pilótákkal fényképezkedik a szíriai Hmejmímnél működő orosz légitámaszponton 2017. december 11-én. Putyin a bázison tett villámlátogatásán elrendelte az orosz csapatok Szíriából történő visszavonásának megkezdését. (MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Klimentyev)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.