Az ismert német lap több cikkében is foglalkozik Merkel budapesti látogatásával. Az újság Magyarország elsodródik Európától címmel közölte Reinhard Veser kommentárját, amely szerint Orbán Viktor az 56-os “népfelkelés” politikai hagyományának követőjeként tekint magára, mégis “úgy tűnik, hogy Putyin nem demokratikus modelljéhez közeledik”.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke szerint a Nyugat az ukrán válságban “meglepően egységesen” lép fel Oroszországgal szemben, de az EU-ban néhány kormányfő “nem igazán” akar a többiekkel tartani. Ebbe a csoportba tartozik Orbán Viktor is, aki “mintha elfelejtette volna saját történetét”, amely a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén elmondott beszéddel kezdődött.
Orbán demokratikus választáson győzött – írja a lap -, de “vezetése alatt Magyarország kezd lesodródni a demokratikus útról”, és ugyan “távol van attól, hogy olyan legyen, mint Oroszország”, de mindaz, amit a kormányfő a kritikus sajtóról, a civilszervezetekről és az “illiberális demokráciáról” mond, “felkelti a gyanút”, hogy azt szeretné, ha Magyarország ott tartana, ahol Oroszország.
A Forradalom fűre lépés nélkül című írásban Stephan Löwenstein azt taglalja, hogy az Andrássy Egyetemen Merkel a rendezvényen a mondanivalóját “gondosan becsomagolta meleg hangú megnyilvánulásokba”, ugyanakkor a hallgatóság magyar része a kancellár szavait Orbán Viktornak szóló “alig leplezett figyelmeztetésként” érthette.
Az újság harmadik cikke Mint a fociban címmel közölte Stephan Löwenstein portréját Orbán Viktorról, amely szerint ugyan nagy parlamenti többsége kétségtelenül demokratikus legitimáción nyugszik, de ezt a többséget “arra használta fel, hogy ne csupán minden elérhető pozíciót követőivel töltsön be, hanem a párt tartós előnyére szolgáló módon átépítse Magyarország intézményrendszerét”.
A liberális Süddeutsche Zeitung Szükséges látogatás címmel közölte Stefan Braun kommentárját, aki kiemelte, hogy Merkel látogatásával “természetesen nem változott meg rögtön minden”, és azzal, hogy a magyar “titkosrendőrség undok módon megakadályozott” egy tüntetést, hű maradt “kellemetlen-autoriter” híréhez, mint ahogy Orbán Viktor is hű maradt magához, hiszen nem ígérte meg, hogy szakít “a demokráciát korlátozó, rideg politikájával”.
A Handelsblatt Orbán, a kaméleon címmel közölt kommentárt Hans-Peter Siebenhaartól, aki szerint a magyar kormányfő kelet és nyugat között egyensúlyoz, “eljátssza a nagy európait”, ha számára az a hasznos, de a másik oldalon Oroszországnak “udvarol”, Merkel pedig Budapesten megpróbálta rávenni őt az EU irányvonalának követésére az ukrán válságban. Vlagyimir Putyin budapesti látogatásakor megmutatkozhat, hogy Orbán mennyire megbízható, olvasható a cikkben.
A Spiegel Online hírportál Látogatás Magyarországon – Merkel nem beszél világosan címmel számolt be a látogatásról, kiemelve, hogy a kancellár “visszafogottan fogalmazta meg bírálatát”, megmaradt a “kritikus utalásoknál” és a “művészien becsomagolt kritikus fejtegetéseknél”, amelyek valószínűleg nem voltak “különösebben fájdalmasak” .
Cseh, szlovák és francia lapok: Magyarország az EU “gyenge láncszeme”
A német lapok mellett francia sajtóorgánumok és a szomszédos országok újságjai is foglalkoztak az Orbán-Merkel találkozóval. A cseh Hospodárské Noviny úgy fogalmaz, hogy két hét múlva az “oszd meg és uralkodj turné” keretében Vlagyimir Putyin orosz elnök látogat Budapestre. “Magyarország nem vált fontos diplomáciai kereszteződéssé, de úgy a németek, mint az oroszok is megérezték, hogy az ország az unió gyenge láncszeme” – írják.
A szlovák Sme cikke szerint a német kancellár és a magyar kormányfő közös sajtótájékoztatóján “fagyos hangulat uralkodott”, de elmaradt a nyílt kritika, amelyben sokan reménykedtek.
A pozsonyi Pravda Merkel látogatásával kapcsolatban kiemeli, hogy csalódottak lehetnek a magyar kormány legradikálisabb kritikusai, mivel Angela Merkel látogatása során nem igazolódtak be túlzott elvárásaik, a német kancellár budapesti útja nem végződött botránnyal.
A francia baloldali Libération meglehetősen keményen fogalmaz, amikor azt írja, hogy az olyan országoknak a vezetőin kívül, mint például Azerbajdzsán vagy Türkmenisztán, mostanában európai politikus ritkán fordul meg Budapesten, mert “senki nem akar együtt mutatkozni Orbánnal, egy nacionalista populista jobboldali vezetővel és miniszterelnökkel, aki 2010-es hatalomra lépése óta valamennyi demokratikus intézményt megzabolázott: a közmédiát, az alkotmánybíróságot, az ügyészséget”.
A hazai napilapok Merkel–látogatással kapcsolatos kommentárjait ebben az anyagunkban olvashatja.
