A világban sokan érzik úgy, hogy valamit tenni kell a szíriai helyzettel kapcsolatban, de senki sem hajlandó cselekedni – mondta Obama azt követően, hogy bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amiért a testület képtelen volt reagálni a nemzetközi normák egyértelmű megsértésére.
Az elnök kijelentette, hogy egyelőre nem hozott döntést Szíria ügyében, hozzátéve, a szíriai akcióra adandó válasz korlátozott lesz, nem pedig nyílt végű beavatkozás. Azt is közölte, hogy szárazföldi akció nem lesz.
Kerry vezette fel az elnököt
Barack Obama elnök az ENSZ felhatalmazása nélkül is a Szíriára mérendő korlátozott katonai csapás mellett dönthet – mondta az elnököt megelőzően Washingtonban az amerikai külügyminiszter. John Kerry hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem hunyhat szemet afölött, ha egy diktátor tömegpusztító fegyvereket vet be saját országának lakossága ellen.
Az amerikai diplomácia vezetője kijelentette: az amerikai hírszerzés “nagyon bizonyos” abban, hogy az augusztus 21-i vegyifegyver-támadást, amelynek 1429 halálos áldozata – köztük 426 gyerek – volt, a szíriai kormányerők követték el. Kerry ezt emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte.
Szavai szerint a szíriai lépések azt teszik próbára, hogy az Egyesült Államok továbbra is megvédelmezi-e az egyetemes értékeket. Kerry rámutatott, hogy Amerika szavahihetősége forog kockán.
A külügyminiszter abból az alkalomból állt a nyilvánosság elé, hogy az amerikai kormány közreadta a hírszerzés Damaszkusz felelősségét megállapító jelentésének titkosított elemeket nem tartalmazó, de “világos és meggyőző” változatát.
John Kerry elmondta, hogy a lehetséges amerikai fellépés “gondosan megszabott” lesz, és semmilyen formában nem hasonlít majd az Irak vagy az Afganisztán elleni invázióra, vagy a Moammer Kadhafi líbiai diktátor megdöntését célzó akcióra. Az akció nem lesz “nyitott végű”, és abban nem vesznek részt amerikai szárazföldi erők.
Kerry szerint az Egyesült Államok bízik ugyan az ENSZ-ben, és nagyra becsüli a világszervezet ellenőrei által Szíriában elvégzett vizsgálatot, de emlékeztetett: a szakértők mandátuma csak annak megállapítására terjed ki, hogy történt-e vegyi támadás, nem pedig annak tisztázására, ki követte el azt. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok kormánya tovább tárgyal majd szövetségeseivel és a kongresszussal, de a saját döntését a maga által meghatározott időszerűségnek megfelelően, a saját értékrendje szerint fogja meghozni. Rámutatott, hogy az amerikai vezetés szerint a szíriai válságot csakis tárgyalásos úton elért politikai megoldással lehet lezárni.
Kerry érvelése szerint “tudjuk”, hogy a Közel-Keleten Szíriáé a legjelentősebb vegyifegyver-program, hogy Damaszkusz ilyen eszközöket többször is bevetett az év folyamán, és augusztus 21-én a vegyi fegyvereket hordozó rakétákat a kormánycsapatok által ellenőrzött területekről lőtték ki a felkelők kezén lévő körzetekbe. Biztosak abban is, hogy a kormányerők készültek erre a támadásra, és annak végrehajtását vezető szíriai hivatalos személyek megerősítették. “Nagy biztonsággal megállapítjuk, hogy a szíriai kormány hajtotta végre a vegyifegyver-támadást ellenzéki elemek ellen Damaszkusz külvárosaiban augusztus 21-én” – hangzott a pénteken nyilvánosságra hozott, négyoldalas kormányzati jelentés.
“A rezsim tisztségviselői tisztában voltak a támadással, és azt ők irányították” – állt a dokumentumban, amely egyebek között egy meg nem nevezett szíriai vezető lehallgatott beszélgetésére hivatkozott. A jelentés szerint az illető megerősítette a vegyi fegyverek bevetésének tényét és kifejezte nyugtalanságát amiatt, hogy az ENSZ-ellenőrök bizonyítékot szerezhetnek az incidensről.
A dokumentumban foglaltak szerint a vegyi fegyvereket bevető egységek augusztus 21-én délután parancsot kaptak a támadás beszüntetésére, majd az érintett negyedeket ágyútűz elé vették. A tüzérségi támadások intenzitása négyszeres volt az előző tíz napinak.
A NATO kimarad, de támogat egy támadást
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára Kerryvel majdnem egy időben közölte: a szervezetnek nem áll szándékában részt venni egy Szíria elleni katonai akcióban.
A főtitkár korábban már elítélte a múlt szerdán Damaszkusz körzetében végrehajtott vegyifegyver-támadást, de első ízben jelentette ki határozottan, hogy az atlanti szövetség nem vesz részt egy esetleges megtorló akcióban.
Rasmussen nyilatkozatában hangoztatta: a szervezet részvétele csak akkor jöhet szóba, ha a NATO-tag Törökországot Szíria részéről támadás érné. Ebben az esetben más helyzet állna elő – fogalmazott a főtitkár, akit a Ritzau dán hírügynökség idézett.
A NATO egyébként már Patriot típusú rakétákat állomásoztat a török-szíriai határ mentén, hogy adott esetben reagálhasson egy szíriai agresszióra.
Rasmussen ugyanakkor kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy a múlt heti gáztámadást a szíriai rezsim hajtotta végre. „Több mint cinizmus lenne azt feltételezni, hogy az ellenzék áll a támadás mögött, amely az érintett damaszkuszi körzetet már szinte teljes mértékben ellenőrzi” – tette hozzá.
A főtitkár hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű fegyverek bevetése elfogadhatatlan, és a felelősöket meg kell büntetni. Rasmussen szerint egy katonai akcióval világos üzenetet kell küldeni arról, hogy a vegyi fegyverek alkalmazása elfogadhatatlan.
Befejezték az ellenőrök
Befejezték helyszíni vizsgálódásukat az ENSZ vegyifegyver-szakértői Szíriában, és hamarosan elhagyják az országot – közölte a világszervezet szóvivője.
A tervek szerint a szakértők a későbbiekben még visszatérnek Szíriába, hogy újabb mintákat gyűjtsenek további állítólagos gáztámadások helyszínein – tette hozzá Martin Nesirky szóvivő.
Az ENSZ ellenőrei hétfő óta vizsgálódtak Szíriában annak megállapítása érdekében, hogy valóban bevetettek-e vegyi fegyvereket Damaszkusz környékén egy múlt heti támadás során.
A szakértők az állítólagos gáztámadás helyszínén kikérdezték az áldozatokat, vér-, haj- és vizeletmintákat vettek a túlélőktől, illetve a talajból, bútorokból és ruhákból is gyűjtöttek mintákat.
A világszervezet korábbi közlése szerint hetekbe telhet a minták kielemzése.
