Nem sokkal délután két óra után kezdődött az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal, igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága (LIBE) meghallgatása Magyarországról. Miután a szakbizottság elnöke bemutatta a résztvevőket és a meghívottakat, a zsúfolásig telt teremben megkezdődött a négy részből álló vita. Először a frakciók koordinátorai kapnak szót, majd a többi képviselő.
Mniszterelnöknek nézték Navracsicsot
Először Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke szólalt fel, aki az ülésen a magyar kormányt képviselő Navracsics Tibort köszöntésében miniszterelnök úrnak titulálta, majd elnézést kért, “még sokat kell tennie ahhoz, hogy miniszterelnök legyen”. Mint mondta, aggályaik tényeken alapulnak, nem pedig mítoszokra, így örömének adott hangot, hogy ezt személyesen Navracsics Tiborral megvitathatja. A három üggyel kapcsolatban, amelyben kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, kiemelte: a magyar kormány válaszát még várják.
„Szélesebb körűek az aggályaink, mint a magyar gazdasági helyzet, a demokrácia állapotárval kapcsolatban vannak aggályaink” – fogalmazott. Itt elsősorban a média szabadságának kérdését hozta fel. A sajtószabadság kérdését szélesebb körben kell értelmezni.
Ha a médiajogban nem egyértelmű szabályok esetleges megsértését magas büntetési tétellel fenyegetik, akkor az öncenzúrához vezethet, akár büntetések kiszabása nélkül is – figyelmeztetett Neelie Kroes. A biztos, aki a rendezvény előtt megbeszélést folytatott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel, közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, súlyos aggodalmának adott hangot a magyarországi helyzet miatt. Felszólította a magyar kormányt: kérjen átfogó véleményt az Európa Tanácstól arról, hogy a magyar médiaszabályok gyakorlati alkalmazása mennyiben felel meg az alapvető értékeknek, majd fogadja meg az Európa Tanács ajánlásait.
Fotó: Kummer János
Aggályos ügyek
A következő felszólaló Françoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója volt. Ő kiemelte: az adatvédelmi biztos hivatalának függetlenségét minden tagállamnak tiszteletben kell tartania. Ezt szerinte a magyar kormány megsértette azzal, hogy hivatalának lejárta előtt megszüntették ezt a tisztséget. A bírók nyugdíjkorhatárával kapcsolatban kifejtette: az általános nyugdíjkorhatár az alkalmazottak többségére nézve nem kötelező. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 62 éves korukban ott kell hagyniuk munkájukat, míg a többi köztisztviselő ebben a kérdésben rugalmasabb.
Ráadásul a nyugdíjkorhatár csökkentése ellentétben áll azzal a határozattal, hogy 8 év alatt fokozatosan 62-ről 65-re növelnék a általánosan a nyugdíjkorhatárt. Ezért úgy látjuk, nem felel meg annak az EU-s irányelvnek, amely tiltja az életkor miatti megkülönböztetést a munkahelyeken. A harmadik aggályunk az igazságszolgáltatás függetlensége. Idő előtt ért véget a legfelsőbb bíró mandátuma. A LB korábbi elnökének mandátumának idő előtti lezárása felveti az aggályokat az igazságszolgáltatás szabadságával kapcsolatban és megrengeti a polgárok hitét, hogy az Alapjogi Charta 47. cikke szerinti tisztességes eljárást remélhetnek.
Navracsics: működnek a fékek és ellensúlyok
Navracsics Tibor 10 percet kapott a válaszra. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: demokraták között a racionális vitának van értelme. Szerinte a magyar kormány nyitottságát mutatja a mostani részvétele, illetve Orbán Viktor pár hete, az EP-ben tartott előadása is. Így kölcsönösen tisztázzák álláspontjukat, és azonosítják azokat a pontokat, ahol meg tudják győzni egymást és azokat is, ahol más megoldást kell keresni. „Magyarország elkötelezett a demokrácia irányába” – hangsúlyozta Navracsics Tibor, utalva a magyar történelemre. A szabadság, a demokrácia és a jogállam iránti harcban születtek például a szűk negyedszázadban létrejött pártok. 2010 tavaszára Magyarország gazdasági és politikai válságban volt, erre kellett a magyar kormánynak reagálnia.
A fékek és ellensúlyok rendszere is működik, erre épp azt hozta példának, hogy az aggályokra reagálva módosítják a médiatörvényt. Hozzátette: a Fidesz volt az első párt, aki roma és siketnéma képviselőt küldött az Európai Parlamentbe. (A meghallgatás elnöke később jegyzőkönyvbe vetette, hogy korábban volt már roma tagja az EP-nek, egy spanyol képviselő személyében). Ez szerinte mind a demokrácia iránti elkötelezettségét mutatja. Az adatvédelmi törvény módosítására is nyitott a magyar kormány.
A Klubrádiót illetően azt kérte a miniszterelnök-helyettes, hogy ezen a mostani EP-meghallgatáson – éppen az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében – tartózkodjanak a politikai véleménynyilvánítástól, mert az ügy jelenleg a bíróság előtt van.
A miniszterelnök-helyettes beszédét követően kérdések következtek. Az Európai Néppárt képviselője hozzászólásában kiemelte: a Fidesz is pártcsaládjuk tagja és véleménye szerint az Európai Parlament nem alakulhat át egyfajta népbírósággá Magyarországgal szemben. Göncz Kinga egykori magyar külügyminiszter, az európai szocialisták képviseletében elmondta: az a kérdés, hogy a magyar kormány a törvények betűje szerint alkalmazkodik az európai törvényekhez vagy szellemiségében is. Szerinte demokratikus módon, valódi egyeztetés mellett nem lehetséges, hogy a magyar kormány ilyen sok törvényt fogadott el az elmúlt másfél évben.
A vita során szóváltás is kialakult Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Neelie Kroes európai bizottsági alelnök között a magyarországi jogalkotási folyamatról az Európai Parlamentben tartott bizottsági szintű közmeghallgatáson. A holland biztos arra kért egyértelmű választ, hogy a kormány kér-e átfogó véleményt az Európa Tanácstól (ET) a magyar médiajogszabályok módosításainak megfelelőségéről és azok végrehajtásáról, továbbá elfogadja-e és gyakorlatba iktatja-e az ET majdani ajánlásait. Navracsics Tibor igennel válaszolt, hozzátéve: persze csak akkor, ha ezek az ajánlások nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal. Kroes erre – az EP-bizottság számos képviselőjének tetszésnyilvánítását is kivívva – azzal reagált, hogy a válasz nem ugyanaz, mint amit a kormányfő-helyettes korábban négyszemközt mondott neki ugyanerről.
Navracsics Tibor ezt követően jelezte: ő a magyar alkotmányra esküt tett képviselőként volt kénytelen megfogalmazni ezt a fenntartását, egyébként pedig nem feltételezi, hogy az ET a magyar jogrendszerrel ellentétes ajánlásokat tesz.
A magyar médiatörvény módosítási tervezetét, amint az elkészül, el fogják küldeni az Európa Tanácsnak, és a parlamenti eljárással megvárják majd a strasbourgi székhelyű testület véleményét – közölte végezetül Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a közmeghallgatáson.
Még nincs vége
A meghallgatás eredményeképpen bejelentették, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) két jelentéstevője február 16-17-én tesz látogatást Magyarországon, az ET égisze alatt működő Velencei Bizottság pedig nyolc magyar sarkalatos törvényről készít jogi szakvéleményt az elkövetkező hónapokban – mondta Andrew Cutting, az ET brüsszeli EU-összekötő irodájának munkatársa az Európai Parlamentben (EP).
A magyarországi jogalkotási folyamattal kapcsolatos állásfoglalásról való szavazás is szerepel az Európai Parlament (EP) jövő heti strasbourgi plenáris ülésének napirendjén – döntött csütörtökön az EP házbizottsága. A magyar néppárti EP-képviselőcsoport nyilatkozatban ítélte el, hogy a szocialista, a liberális, a zöldpárti és a kommunista frakció ragaszkodik a Magyarországot elítélő határozat megszavazásához. “Ezzel a döntésükkel ismételten színt vallott az európai baloldal: ítéletüket már azelőtt meghozták, mielőtt a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti egyeztetések lezárultak volna. Ez az eljárás a koncepciós perek gyakorlatát idézi” – olvasható a fideszes és KDNP-s EP-képviselők nyilatkozatában.
