Az Egyesült Államok keleti partvidéke túl van a legrosszabbon, amit az Irén hurrikán okozhatott – jelentette ki Janet Napolitano amerikai belbiztonsági miniszter. A hurrikánból trópusi viharrá visszaminõsített Irén tovább vonult New York környékérõl Új-Anglia és Kanada keleti partvidéke felé. A több mint 800 kilométeres szélességben vonuló viharok miatt 11 ember meghalt, több mint 3 millióan maradtak áramellátás nélkül. Napolitano hangsúlyozta, a vihart megelõzõ elõvigyázatossági intézkedések jelentõsen csökkentették az emberveszteséget, de a megáradt folyók továbbra is életveszélyesek.
A miniszter szerint a kormány fõ üzenete a keleti part lakóinak, hogy “még nem értünk ki az erdõbõl”. A széllökések sebessége továbbra is meghaladhatja az óránkénti 100 kilométert, s New Jerseybõl és az új-angliai területekrõl áradásokról érkeznek jelentések. New Yorkban Manhattan, Brooklyn és Queens egyes part menti területeit lepte el a víz.
A hurrikán érkezése elõtt Michael Bloomberg, New York polgármestere mintegy 370 ezer ember evakuálását rendelte el. A szövetségi és a helyi vezetés szeme elõtt a 2005-ös Katrina hurrikán esete lebegett intõ példaként, amikor csaknem 4 ezer ember veszett oda a viharban. Napolitano közölte, hogy Obama elnököt folyamatosan tájékoztatják a helyzet alakulásáról.
Az Irén nyomvonalán megkezdõdött a hurrikán okozta – feltehetõen dollármilliárdokban mérhetõ – károk felbecsülése. A természeti csapások idén eddig 35 milliárd dollárnyi kárt okoztak az Egyesült Államokban.
Irén elõzõleg 130 kilométeres erõsségû szélviharként csapott le a fõvárosra. Az ötfokozatú Saffir-Simpson skála szerinti egyes erõsségû hurrikán óránként 21 kilométeres sebességgel haladt észak-északnyugat felé.
A víz az úr
Az Irén okozta hatalmas esõzések következtében vasárnap reggel kiléptek medrükbõl New York folyói. A legnagyobb veszélyt az áradás jelenti – mondta a Fox News televíziónak a szövetségi katasztrófa-elhárítási ügynökség (FEMA) vezetõje is. Craig Fugate szerint a legtanácsosabb továbbra is otthon maradni. Alsó-Manhattanben mind a Hudson, mind az East River kiöntött. Philadelphiánál pedig a Darby folyó áradt meg. A marylandi Calvert Cliffs-i atomerõmû egyik reaktora szombat éjjel automatikusan leállt, miután egy, az épületrõl az erõs szélben levált alumíniumdarab eltalálta a létesítmény transzformátorát. Az erõmû vezetése szerint sem az alkalmazottakat, sem a környék lakót nem fenyegeti veszély.
Bostonban, New Yorkban, Philadelphiában, Baltimore-ban és New Jerseyben vasárnap teljesen leállították a metró- és a buszközlekedést. Az utasforgalom leghamarabb hétfõn indulhat újra. Irén miatt mintegy 2400 repülõjáratot töröltek, elmaradt Martin Luther King washingtoni szobrának felavatása is.
A keleti part többi nagyvárosához hasonlóan New York összes repülõterét is lezárták, felfüggesztették a metró és más tömegközlekedési eszközök üzemeltetését és az alacsonyabban fekvõ terültekrõl evakuálták a lakosságot. Az utóbbi intézkedés példátlan a metropolisz történetében.
Megállt az élet
Irén vad széllel és szakadó esõvel csapott le New Yorkra. Az Egyesült Államok legnagyobb városában és pénzügyi központjában már elõzõleg kísértetvárossá vált, az utcák üresek. Nincsenek emberek az utcákon, a jellegzetes sárga taxi is csak elvétve látható. A keleti parton, amelynek 65 millió lakosát érinti kisebb-nagyobb mértékben a hurrikán, több mint kétmillió embert költöztettek ki. A partvidéket több millió vakációzónak is el kellett hagynia, s tömegesen távoztak az önként menekülõk is. Összesen 9 szövetségi államban hirdették ki a szükségállapotot. A vihar körzetében menedék-központokat alakítottak ki, de Észak-Karolinában egy ilyenbõl is ki kellett menteni 75 embert, mert a szél leszakította az épület tetejét.
Irén emeli majd az árat?
A hatalmas viharzóna útjában található olajfinomítókat leállították, vagy csökkentett üzemmódra állították át. A természeti csapások idén eddig 35 milliárd dollárnyi kárt okoztak az Egyesült Államokban. Ehhez jöhet még Irén pusztítása, amely
a CNBC szerint csaknem 5 milliárddal tetézi meg ezt az összeget. A katasztrófák esetére érvényes biztosításokat kínáló ICAT biztosító kutatása csak azokat a károkat vette figyelembe, amelyeket a szél és az özönvízszerû esõ okoz az infrastruktúrában és más vagyontárgyakban. A bezárt, üzletek, olajfinomítók, repülõterek miatt elmaradt profit nincs benne az összegben, és a bajt fokozhatja, hogy az érintett keleti parti régió gazdasága adja az USA GDP-jének 16 százalékát. A leghevesebb hurrikánok áttételesen ráadásul hatnak az olajárra is, hiszen az Egyesült Államok olajkitermelésének egynegyede, gázkitermelésének egytizede az öbölben, a tengeri kutaknál zajlik. A korábbi elõrejelzések szerint az olaj- és gázmezõk kitermelõinek 3-6 nagyobb hurrikánnal kell számolniuk. Az amerikai kormányzat a stratégiai olajtartalékhoz nagyon ritkán szokott hozzányúlni, de például Katrina 2005-ös pusztítása után “megcsapolták a készletet”.
Mi a tájfun és a hurrikán?
A ciklonok olyan légköri képzõdmények, amelyek forgómozgást végeznek, és belsejükben (az úgynevezett “szem”-ben) a légnyomás alacsony, kifelé pedig egyre nõ. Ha a ciklonban lévõ szélsebesség 120 km/h felett van, hurrikánnak vagy tájfunnak minõsül, és nevet kap. Ezeket a szélviharokat az Atlanti- és a Csendes-óceán keleti részén hurrikánnak, nyugati részén pedig tájfunnak nevezik. Az északi féltekén az óramutató járásával ellentétesen, a déli féltekén az óramutató járásának megfelelõ irányban forognak a ciklonok.
