Nagyvilág

A magyar alkotmányozásról ír a német sajtó

A magyar alkotmányozás folyamatáról közölt terjedelmes írást legfrissebb számában a Die Zeit.

A német hetilap cikkének bevezetőjében azt írta: “Orbán Viktor úgy építi át saját államát, ahogy neki tetszik.” “Magyarország új alkotmánya erősíti az uralkodó pártot, a parlament és a bíróságok rovására” – tette hozzá a Die Zeit.

A cikkíró, Alice Bota szerint mindennek gyorsan kell lezajlania. Olyan gyorsan, hogy – mint írta – “az alkotmány atyjainak egyike saját alkotmánytervezetét a vonaton ülve iPad-jén dolgozta ki.” Alice Bota emlékeztetett, hogy Orbán Viktor pártjával tavaly áprilisban nyerte meg a választásokat, és – mint fogalmazott – “megkezdte az állam átépítését úgy, ahogy neki tetszik.”

A Die Zeit szerint valójában arról van szó: Orbán Viktor nem akart többé a régi alkotmánnyal élni.A régi alkotmánynak – mint a cikkíró fogalmazott – megvoltak a maga gyengeségei, és – akárcsak a német alaptörvényt – gyakran egészítették ki és módosították, de alig akadt valaki, aki meg akart megszabadulni tőle. “Orbán pártja azonban olyan szöveget akart, amely a nemzeti érzéseket és a nemzeti identitás utáni vágyat testesíti meg” – írta a lap, idézve ezzel kapcsolatban Salamon Lászlót, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának elnökét.

A Die Zeit emlékeztetett arra: az ellenzéki pártok még tavaly közölték, hogy nem vesznek részt az alkotmány kidolgozásában.

A német lap szerint az alkotmánytervezet mind jogilag, mind politikailag “nyugtalanító”. A cikkíró szerint ” a legnyugtalanítóbb az alkotmány szellemisége.” A Die Zeit szerzője ennek kapcsán arra utalt, hogy a preambulum hangsúlyozza “a kereszténység nemzetmegtartó erejét”, dicsőíti Szent István királyt, aki ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, a közösség erejeként pedig a munkát és a szellemi teljesítményt nevezi meg. És megállapítja, hogy Magyarország volt az, amely 1956-os forradalmával halálos sebet ejtett a világkommunizmuson.

A legfeltűnőbbnek a Die Zeit azt nevezi, hogy “eltűnt valamennyi utalás 1989-re.” A hetilap emlékeztetett: a Magyar Köztársaság elnevezés 1989-ben született, az új alkotmány tervezete azonban már csak Magyarországról beszél – írta a lap, hozzátéve: mintha 1989 nem is lett volna.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik