“A boszniai társadalom megosztott. Számos jel utal arra, hogy az ország szétesőben van, mert soha nem sikerült közmegegyezésre jutni abban, hogy hogyan építsük föl. Nekünk (szerbeknek) Bosznia a vezeklés helye” – mondta a boszniai szerbek entitásának, a boszniai Szerb Köztársaságnak az elnöke a szerbek közszolgálati televíziójában az entitás fennállásának 19. évfordulója alkalmából.
Az 1992-ben kezdődött boszniai háború előtt három hónappal a boszniai szerbek megalapították saját intézményeiket, mert nem voltak hajlandó csatlakozni a boszniai muzulmánokhoz és a horvátokhoz Bosznia-Hercegovina függetlenségének kikiáltásában. A háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodás elismerte ezeket az intézményeket, és szentesítette az ország felosztását a Szerb Köztársaságra (RS) és a Horvát-Muzulmán Föderációra, amelyeket egy laza központi intézményrendszer köt össze.
Dodik 2006-tól miniszterelnöke volt az RS-nek, de tavaly októberben megnyerte az elnökválasztást. Győzelmét elsősorban annak köszönhette, hogy ellenzi a boszniai központi intézmények megerősítését, mert az az entitások intézményeinek gyengítésével járna. Tv-interjújában kijelentette, hogy kitart e politikája mellett.
Az Európai Bizottság azonban úgy véli: ahhoz, hogy Bosznia valamikor csatlakozni tudjon az Európai Unióhoz, végre kell hajtania bizonyos reformokat, amire azonban Brüsszel szerint csak erős és működőképesek központi intézmények képesek.
“Európának meg kell értenie, hogy van, ami lehetséges (Boszniában), és van, ami nem. Ha meg akarnak minket fosztani felelősségi körünktől, és azt akarják, hogy egy központosított államot hozzunk itt létre, akkor köszönjük szépen, nem kérünk az EU-ból. Nem mi leszünk az egyetlen ország, amely nem tagja az uniónak” – mondta Dodik.
