Diplomata-e a focinagykövet, és jár-e neki a diplomata vízum?

Először is ketté kell választanunk a diplomata-útlevél és a diplomata vízum fogalmát, mert két külön dologról van szó, ráadásul a diplomata-útlevél mellé nem jár automatikusan a diplomata vízum, főleg ha valaki az Amerikai Egyesült Államokba akar beutazni. Előbb nézzük meg, mi a helyzet az útlevéllel.

Bár a diplomata-útlevél kiváltságnak számít, az elmúlt 13 év Fidesz-kormányai olyan jogszabályváltozásokat léptettek életbe, amelyek nagy szabadságot adnak  ebben a témában a külügyminiszternek. Az 1998. évi a külföldre utazásról szóló törvény 12. paragrafusa szerint diplomata-útlevélre jogosult

• a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a Kúria elnöke, országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók és az Európai Parlament magyarországi képviselői;
• az alapvető jogok biztosa és helyettese, a Kúria elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke és elnökhelyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei;
• a miniszterelnök, a miniszterelnök politikai igazgatója, miniszterek, államtitkárok, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár;
• a külügyminisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal rendelkező munkatársa, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium – európai uniós feladatokat ellátó – diplomáciai ranggal rendelkező munkatársa, a magyar diplomáciai képviseletek diplomáciai személyzetének tagjai, konzulok, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár;
• a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, a katonai külképviseletek vezetői és helyettesei;
• illetve bizonyos feltételek mellett a fentiek egy részének családtagjai.

Diplomata-útlevelet kaphat azonban az a személy is, aki nem tartozik a felsoroltak közé, de a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külügyminiszter megbízásából diplomáciai küldetéssel járó feladatot lát el, illetve akinek a diplomata-útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt.

Sőt, az is, akinek az útlevéllel történő ellátását rendkívül indokolt esetben az irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára vagy saját hatáskörben a külügyminiszter engedélyezte.

A diplomata-útlevél érvényességi idejét a külügyminiszter állapítja meg. Ez legfeljebb a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke vagy a külügyminiszter megbízatása évének letelte végéig terjedhet.

Ez utóbbi módosítás 2022 decemberében lépett hatályba, és jóval nagyobb teret adott Szijjártó Péternek – illetve a mindenkori külügyminiszternek – azzal kapcsolatban, hogy kinek adhat „tartós” diplomata-útlevelet. A változtatást azzal indokolták, hogy a diplomata-útlevelek érvényességi ideje kizárólag az utazás időtartamára terjedt, a gyakorlati tapasztalatok azonban azt igazolták, hogy a feladatok ellátására hosszabb idő kell, illetve gyakran többszöri utazással járnak.

Diplomata, újságíró vagy magánszemély?

Az Egyesült Államokban számos vízumtípus közül lehet választani és ezek elég sokban különböznek egymástól. Szöllősi György közleményében azt írta, hogy „újságíróként és Magyarország hivatalos képviselőjeként, nagykövetként tagadták meg” a beutazását, később pedig azt nyilatkozta, hogy a külügyminisztériumon keresztül diplomata vízumot kért, mert úgy hallotta, biztosabb, hogy azt megkapja.

Az amerikai szabályozás szerint azoknak a diplomatáknak és külföldi kormányzati hivatalnokoknak, akik azért utaznak az Egyesült Államokba, hogy hivatali kötelességeiknek és feladataiknak tegyenek eleget, A-1 vagy A-2 vízumért kell folyamodniuk az utazást megelőzően, de hogy ki tartozik bele ebbe a kategóriába, azt szigorúan szabályozzák.

• A-1 vízumot állam- vagy kormányfők az utazás céljától függetlenül igényelhetnek, továbbá az USA-ban lévő külföldi nagykövetségen vagy konzulátuson szolgálatot teljesítő tisztviselők, hivatalos okból beérkező miniszterek vagy kormánytagok, az Európai Unió és az Afrikai Unió küldöttségének képviselői, illetve az A-1 vízummal rendelkezők közvetlen családtagjai.
• A-2 vízumot többek között az adott kormány által kijelölt teljes munkaidős, a külföldi nagykövetségen vagy konzulátuson dolgozó személyek kérhetnek, vagy olyan kormánytisztviselők, aki a küldő ország írásbeli kérésére érkeznek és legfeljebb 90 napig hivatalos, kormányzattal kapcsolatos feladatokat látnak el.

Hozzáteszik azonban azt is, hogy „a diplomata közösség felé tanúsított előzékenységünk miatt” a diplomaták igényelhetnek B1/B2 vízumot is, amely azoknak szól, akik ideiglenesen, üzleti céllal, vagy üdülésre, illetve orvosi céllal utaznak az USA-ba. Ehhez személyes interjún és biometrikus adatfelvételen kell megjelenni.

Ugyan Szöllősit 2017-ben Áder János „a magyar futball és a Puskás-ügyek nagykövetének” nevezte ki és ebben az évben diplomata-útlevelet is kapott a Nemzeti Sport főszerkesztője, a nagykövet a nemzetközi politikában egy diplomáciai képviselet vezetőjét országának rangidős hivatalos képviselőjét jelenti abban az országban, ahová akkreditálták.

Vagyis attól, hogy a magyar kormány szerint Szöllősi diplomata, az USA értelmezheti úgy, hogy ő valójában csak átvitt értelemben az, így a Puskás-ügyi nagyköveti cím nem felel meg a szabályoknak. Ezért tagadhatták meg tőle az A-1-es és A-2-es vízum kiadását.

Ez egybevágna az amerikai nagykövetség indoklásával is, miszerint Szöllősire magánszemélyként tekintenek:

Az Egyesült Államok törvényei szerint diplomáciai vízumot csak külföldi kormánytisztviselők számára lehet kiadni, és nem adható ki olyan magánszemélyek számára, akiket nem alkalmaznak vagy fizetnek hivatalos kormányzati minőségben való szolgálatra, függetlenül a bemutatott útlevél típusától.

A nagykövetség megjegyezte azt is, hogy a közelmúltban értesítették Budapestet arról, hogy megszaporodott a magyar kormány által kiállított diplomata-útlevéllel beutazni kívánó olyan emberek száma, akik hivatalos minőségükben nem köthetők a kormányhoz. Kérdés, hogy a megnövekedett szám összefüggésben van-e fentebb említett tavalyi jogszabályváltozással.

Egészen más lett volna az eljárás, ha Szöllősi eredeti szakmájának megfelelően, újságíróként akart volna kijutni a rendezvényre. Akkor ugyanis az I jelzésű újságírói vízumot kellett volna igényelnie, az arra való jogosultsághoz azonban „információs jellegű” tevékenységet kellett volna végezni, ami összefügg „a hírek összegyűjtési folyamatával, valamint a valós, aktuális események közvetítésével”. Az ismertető hozzáteszi, hogy „a sporteseményekről való közvetítés általában megfelelő jogosultságot jelent a média-képviselői vízum kiadására”, Szöllősi azonban elmondása szerint azért utazott volna az Árpád-kupára, hogy „nagykövetként” megnyissa azt, ez viszont nem újságírói munka, így nem biztos, hogy ezt megkapta volna.

Híres és hírhedt diplomata-útlevél tulajdonosok

Az elmúlt években több olyan személy is kapott diplomata-útlevelet, akiknél kérdéses volt ennek szükségessége, őket szedtük össze egy listába.

Habony Árpád

2014-ben az Egyesült Államok megtagadta a belépést hat meg nem nevezett magyar állampolgártól, a szóbeszéd szerint Vida Ildikó akkori NAV-elnök mellett érintett volt Habony is, aki ezt azzal cáfolta, hogy egy friss újsággal fényképezkedett Washingtonban. Ezek után 2015-ben és 2017-ben is azt közölte a külügy, hogy nincs Habonynak diplomata-útlevele, mígnem 2019-ben kiderült, hogy az év februárjában – kérésére – kapott egyet. Az indokot nem közölték, bár 2019. áprilisban Londonban megalakult a Habony érdekeltségébe tartozó V4 News Agency „nemzetközi hírügynökség”, amelynek híreit elsősorban a kormánymédia használja fel.

Dzsudzsák Balázs

2020 májusában, a külügyminisztérium közlése alapján derült ki, hogy a labdarúgó rendelkezik diplomata-útlevéllel, azt követően, hogy a Szijjártó Péterrel régóta nagyon jó kapcsolatot ápoló Dzsudzsákot mentesítő járattal kellett hazahozni az Egyesült Arab Emírségekből, mert a koronavírus-járvány miatt leállt a polgári légiforgalom. Több mint egy hónap várakozás után a tárca azzal indokolta az okmány kiadását, hogy „Dzsudzsák Balázs a magyar nemzeti labdarúgó-válogatott csapatkapitánya, és igen, ezáltal méltó és érdemes a diplomata-útlevélre”. 2020 őszén azonban már sem csapatkapitány, sem válogatott játékos sem volt, a külügyminisztérium mégis azt közölte, hogy a focista megtarthatja a diplomata-útlevelet.

Schadl György

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét 2021 végén vonták büntetőeljárás alá, miután rá és feleségére a Liszt Ferenc repülőtéren lecsaptak a rendőrök, amikor éppen Dubajba készültek. A vádak szerint Schadl majdnem egymilliárd forint illegális jövedelemre tett szert a fideszes Völner Pállal, akkori igazságügyi államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén. A pénzt az ő kérésére kinevezett önálló bírósági végrehajtóktól kapta vissza, miközben jogtalan előnyként legalább 83 millió forintot adott át Völnernek. Az már a vádiratot feldolgozó cikkekből derült ki, hogy a rendőrök a Schadlnál tartott házkutatás során diplomata-útlevelet találtak, amelynek eredete és indokoltsága az ügyészség szerint nem volt tisztázott. Schadl ugyanakkor azt vallotta, hogy az útlevelet azért kapta, hogy a koronavírus-járvány alatt nemzetközi konferenciákra járhasson. Az útlevelet 2022. január 3-i dátummal visszavonta a külügy.

Matolcsy Ádám

Véletlenül került nyilvánosságra az, hogy Matolcsy György jegybankelnök fia is rendelkezik diplomata-útlevéllel. A Direkt36 2022 júliusában mutatta be a Matolcsy-kör felemelkedését és életét, az erről szóló cikkben pedig szerepelt egy fotó, amelyen Matolcsy és társasága távozik a budapesti reptér kisgépes termináljáról. A képen egy fiatal nő két útlevelet tart a kezében: egy „hagyományos” bordót és egy zöldet, ez utóbbi a diplomata-útlevelek színe. Az Átlátszó a külügyminisztériumtól kapott információ alapján aztán megírta, hogy a társaságból egyedül Matolcsy Ádám rendelkezett diplomata-útlevéllel. A tárca indoklása szerint Matolcsy az akkor érvényes jogszabályok szerint kizárólag az utazásának időtartamára érvényes diplomata-útlevelet kapott, amelyhez szükség volt az államfő, a kormányfő, a házelnök vagy a külügyminiszter által adott megbízásra, vagy egy rendkívüli indoklásra. Ennél bővebb tájékoztatást azonban nem adott a tárca.

Lénárd András

2020. májusban írta meg a Magyar Hang, hogy egy évvel korábban diplomata-útlevelet kapott a Tiltott Csíki Sört gyártó székelyföldi cég vezetője. Ez azért volt különösen érdekes, mert Lénárdot 2001-ben elfogta az amerikai rendőrség, miközben három nőt próbált átcsempészni az amerikai-kanadai határon. A bíróság 50 ezer dolláros óvadék fejében megengedte, hogy szabadlábon védekezzen, ehelyett azonban elmenekült az amerikai igazságszolgáltatás elől. A Magyar Hang cikke szerint az is felvetődött, hogy ő lehetett a felbujtója a Csíki Sör magyarországi cégének Bajcsy-Zsilinszky úti irodájában 2018 májusában történt betörésnek, amikor több tízmillió forintot vittek el a széfből és a rendőrség szerint a betörőnek kulcsa lehetett, ugyanis a záron és az ajtón nem látszottak erőszakos behatolás nyomai. Amikor 2020. júniusban Brenner Koloman jobbikos parlamenti képviselő arról faggatta a külügyet, hogy mi alapján kapnak sportolók és vállalkozók diplomata-útlevelet, azt a választ kapta, hogy

Azok a magyar vállalkozók és sportolók kaptak diplomata-útlevelet, akiknek sikeres munkájához és szerepléséhez az segítséget jelent.