Varga Jennifer / 24.hu
Közélet europoli

Szakértő: A magyar vétó erkölcsileg vállalhatatlan, és külpolitikai mélypontot jelent

Rácz András szerint nem maradhat következmények nélkül a mai döntés.

Rácz András Oroszország-szakértő a Facebook-oldalán kommentálta azt, hogy Magyarország megvétózta az Ukrajnának szánt közös EU-s hitelt. Mint megírtuk, Varga Mihály a pénzügyminiszterek tanácsában egyedüliként nem támogatta az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd eurós uniós segítséget.

Rácz öt pontban foglalta össze, hogy szerinte mi a gond a magyar vétóval.

  1. Az első probléma szakmai. „Ez a vétó teljesen elhibázott olyan értelemben, hogy egyszerűen nem elég erős. Ez a vétó ugyanis valójában nem fogja megakadályozni, hogy Ukrajna uniós pénzhez jusson. Az EU meg fogja találni a megoldást, hogy kölcsönt nyújtson Ukrajnának olyan módon, amihez nem kell minden tagállam egyetértése, tehát nem is lehet megvétózni” – írta Rácz. Ergo, „a magyar kormány úgy vonja magára a vétó minden politikai és erkölcsi költségét, hogy valójában még csak stratégiai kárt sem tud okozni vele, hiszen nem tudja megakadályozni, hogy Ukrajna uniós pénzhez jusson”.
  2. A vétó az uniós politikában nagyon ritkán használt, nagyon nem elegáns eszköz Rácz szerint. „A tapasztalat az, hogy az igazán fontos kérdésekben emelt vétók ritkán maradnak következmények nélkül.”
  3. Ez „a vétó erkölcsileg teljesen vállalhatatlan” – írja.
  4. Továbbá „az a magyar álláspont, hogy Budapest kész pénzzel támogatni Ukrajnát, csak éppen nem közös hitel keretében, hanem egyéni, tagállami alapon, az csak füstfüggöny, maszkirovka”. Azt is írja Rácz, hogy magyar adófizetőként „kénytelen vagyok hozzátenni azt is, hogy egy tagállami alapon nyújtott hitel a magyar költségvetésnek is drágább, mintha az EU maga venne fel hitelt, egyszerűen azért, mert az EU olcsóbban tud forrásokat bevonni, mint Magyarország”.
  5. Végül azt írja Rácz, hogy reménykedni „egyedül abban lehet, hogy a magyar kormánynak ezt a ballépését még sikerül korrigálni legkésőbb a december 15-i állam- és kormányfők tanácsáig. Ha nem, akkor sajnos előfordulhat, hogy az EU nem fogja jóváhagyni a magyar helyreállítási tervet, ami az RRF-források 70 százalékának végleges elvesztését jelenti majd, azaz mintegy négymilliárd eurót”.

Bejegyzésének végén így összegez Rácz:

Összességében a mai vétó a magyar külpolitika jelentős, korábban nem látott mélypontjának tekinthető.

Hozzátette: „Ez még akkor is így van, ha valami csoda folytán sikerülne rendezni az EU és Budapest közötti, a jogállamisággal kapcsolatos vitákat, mivel a fenti 1-2-3-4-es pontokban megfogalmazott problémák ettől nem válnának semmissé.”

Kapcsolódó

Ajánlott videó