Még az idén meglesz a céldátum a dízelautók kitiltására – ígérte Karácsony Gergely a napokban azt követően, hogy a Greenpeace 45 ezer aláírást gyűjtött össze azért, hogy a fővárosi vezetés 2026. szeptember 1-jéig fokozatosan tiltsa ki a dízelautókat és más szennyező járműveket Budapestről, és vonják ki a dízeles BKV-buszokat is a fővárosból. A Levegő Munkacsoport pedig arra kérte a főpolgármestert, hogy már jövőre kezdjék el kitiltani a gázolajjal működő autókat Budapestről. Erre azonban nincs sok esély.
Egyrészt azért, mert még mindig nagyon sok dízelautó van Magyarországon, másrészt azért, mert az állam és a főváros között egyelőre nincsenek tárgyalások a dízelautók kitiltásáról, márpedig kormányzati segítség nélkül a környezetszennyező autók száműzése aligha kivitelezhető.
„Az emberek ész nélkül veszik a dízelautókat”
Az ötlet, hogy a természetkárosító autóktól megszabadítsák Budapestet, nem a jelenlegi főpolgármester fejéből pattant ki, elődje, Tarlós István már 2018-ban azt mondta, „ki kell adni egy előzetes jelzést hamarosan Budapesten is, hogy gondolják meg az emberek a dízelautók vásárlását, mert nemsokára itt is terítékre kerül a kérdés”. Tarlós akkor úgy fogalmazott, hogy a lépés középtávon elképzelhető és indokolt Budapesten, de jelezte, hogy öt éven belül nem megoldható. Ez azóta be is bizonyosodott.
Már csak azért is, mert
az emberek ész nélkül veszik a dízelautókat. Ezért szeretnénk, hogy legyen céldátum a kitiltásukra. Ugyanis itthon még mindig nagyon sokan vásárolják a nyugatról kitiltott dízeleket
– mondja a 24.hu-nak Simon Gergely, a Greenpeace munkatársa. Ez így van a joautok.hu cikke szerint is: a használtautó-import szegmensében ugyanis 40 százalék feletti a dízelautók részaránya. Ennek a fő oka az, hogy a nyugat-európai környezetvédelmi intézkedések hatására az idősebb, Euro 5-nél alacsonyabb besorolású autók a korábbinál akár 15-20 százalékkal olcsóbban érhetők el. Újonnan viszont már kevesen vesznek dízelautót, 2020 első tíz hónapjában a Magyarországon forgalomba helyezett új kocsiknak csak a 22 százaléka működött gázolajjal.
Pontos számmal senki sem rendelkezik arról, hogy hány autót érinthet majd a kitiltás – erről már Gátfalvi Csaba, a Magyar Autóklub műszaki igazgatója beszélt a 24.hu-nak.
Arról nincs adat, hogy Budapesten hány dízelautó lehet, de az Eurostat táblázatából az látható, hogy 2019-ig folyamatosan nőtt a dízelautók száma az országban. Sőt, amíg 2012 és 2013 között 57 ezerrel gyarapodott ezek száma, addig 2018 és 2019 között már 67 500-zal.
Gátfalvi a dízelautók kitiltására törekvést jó gondolatnak tartja, de ő is megjegyzi, hogy ennek kell egy kifutási idő. Ugyanakkor hozzátette, hogy vannak, akik anyagi helyzetük miatt nem tudják lecserélni az autójukat, és nekik állami támogatásra lesz szükségük.
Erről írt a Főpolgármesteri Hivatal is a 24.hu-nak küldött válaszában, amelyben hangsúlyozták, hogy nemcsak a környezeti, de a szociális szempont is fontos lesz a kitiltáskor. A főpolgármester korábban arról beszélt, hogy olyan stratégiát kell alkalmazni, ami nem érinti hátrányosan az alacsony jövedelműeket, „akik nyilván nem feltétlenül ilyen autókat akartak venni, csak a jövedelmük ezt engedte meg.”
Arra a kérdésünkre viszont nem válaszoltak, hogy Karácsony Gergely várhatóan milyen céldátumot terjeszt a közgyűlés elé. A témával kapcsolatban kíváncsiak voltunk az Innovációs és Technológiai Minisztérium véleményére is, de nem kaptunk választ kérdéseinkre.
A Greenpeace 2026-os céldátumot vár el a fővárostól, de ennek aligha van realitása. Gátfalvi Csaba szerint a változtatással inkább 2030-at lehet megcélozni, de erre is fel kell készíteni az embereket. Megjegyezte azt is, hogy „habár mindenki kihegyezte a ceruzáját a dízelautókra, de a benzinesek között is vannak szennyezők, amikre várhatóan ugyanúgy vonatkoznak majd a módosítások”.
Nemrég az Európai Bizottság javaslatcsomagot mutatott be az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére.
A 2035-ös dátum már csak azért is tűnik reálisabbnak, mert tíz európai város vezetője – köztük Karácsony – levelet írt az Európai Unió vezetőinek, a többi között azt vállalva, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2035-ig fokozatosan kitiltják a környezetszennyező autókat városaikból.
Mi a baj a dízelautókkal?
A dízeljárművek a benzinesekhez képest jelentősebb részecskeszennyezést, valamint nitrogéndioxid-szennyezést bocsátanak ki. A közvélemény a leginkább akkor szembesült a problémával, amikor 2015 őszén nagy botrányt okozott, hogy a Volkswagen meghamisította a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó adatait, így kiderült, hogy a dízelautók valós környezetkárosítása sokszorosa a laborban mért értékeknek. Az Euro 6 norma a dízelautók kipufogógázában lévő, mérgező nitrogén-oxidokból 80 milligramm kibocsátását engedi 2014 óta, ehhez képest autós lapok és más független szervezetek mérései szerint 400-1000 milligrammokat okádtak ki Euro 5-ös és Euro 6-os dízelmotoros autók, márkától függetlenül – írta nemrég a Vezess.hu az egyik cikkében, amelyből az is kiderült, hogy az Európai Unió erre határozottan válaszolt az új autók értékesítéséhez szükséges feltételek szigorításával.
- Barcelonából időközben csaknem teljesen kitiltották a Spanyolországban 2006 előtt forgalomba helyezett dízelautókat és a 2000 előtt üzembe helyezett benzineseket is. Ezek munkanapokon 7 és 20 óra között nem hajthatnak be a katalán városba.
- Belgium legnagyobb városaiban már nem közlekedhetnek öregebb dízelüzemű gépkocsik: Brüsszelbe legfeljebb Euro 4-es környezetvédelmi besorolású dízelautók hajthatnak be, Antwerpenbe és Gentbe ezek is csak díjfizetés ellenében és korlátozott időtartamra. A benzin- és gázüzemű autók csak akkor hajthatnak be a három belga nagyvárosba, ha legalább az Euro 2-es normát teljesítik. A belga autóklub szerint a behajtási tilalom a dízelautók 17 százalékát érinti.
- Frankfurtban és Berlinben is már minden, 2015-nél korábban forgalomba helyezett dízelautót kitiltottak bizonyos városrészekből.
