Bár a politikai viták hevében gyakran előfordulnak a politikusokat női mivoltukban sértő, becsmérlő, a képességeiket megkérdőjelező megnyilatkozások, az utóbbi években az ellenzéki és a kormányoldalon is nőtt a fontos politikai tisztséget betöltő nők száma. Ezt jelzi, hogy az Orbán-kormányban tizenkét férfi mellett három női miniszter regnál már (Mager Andrea, Novák Katalin és Varga Judit), az ellenzéki pártok közül három (LMP, MSZP, Párbeszéd) is társelnöki szisztémában működik, ezért női elnöke is van. Mindamellett az Európai Parlament egyik alelnöke is nő, a DK-s Dobrev Klára.
Nem függetlenül e tendenciától, az ellenzéki nyilvánosságban időről időre felmerül az az elképzelés, hogy a következő választáson az ellenzék női miniszterelnök-jelöltet indítson. Az IDEA Intézet 2020. október végén, november elején készített reprezentatív közvélemény-kutatása az előbbi trendekre reflektált akkor, amikor megvizsgálta, a lakosság hogyan ítéli meg a közélet ismertebb női szereplőinek politikai és egyéb kompetenciáit.
Az IDEA Intézet két éve, 2018 novemberében kutatta hasonló módon, hogy ellenzéki női politikusoknak, közéleti és televíziós személyiségeknek, színésznőknek és a politikai véleményüket nyilvánosan megfogalmazóknak milyen a választói megítélésük. Az eredmények leginkább az akkor még az ellenzéki politika élvonalában kevéssé jelentős, de már ismert Dobrev és az azóta az MSZP társelnökévé választott Kunhalmi Ágnes kiemelt szerepét mutatták. Azóta a női politikusok mezőnye részben átalakult, például kevésbé aktív már az LMP-s Demeter Márta, míg Cseh Katalin és Donáth Anna személyében új, momentumos szereplők is beléptek a politikai térbe. Ennek megfelelően néhány személycserével az intézet megismételte a kutatást.
Ez nem a szokásos ismertség/szimpátia skálán mozgatta a válaszadókat, hanem a női közszereplőkhöz, politikusokhoz való viszonyt vizsgálta. Azaz nem népszerűségre és nem rokonszenvre fókuszált a felmérés, hanem a politikusi és személyes kompetenciákra. Végső soron azt a kérdést feszegette, hogy öt szempont alapján ki lehetne a legalkalmasabb női jelölt a miniszterelnöki pozícióra.
Tizenhat személyt vizsgáltak. Voltak a sorban ellenzéki politikusnők: Demeter Márta, Dobrev Klára, Donáth Anna, Dúró Dóra (Mi Hazánk), Cseh Katalin, Kunhalmi Ágnes, Szabó Tímea (Párbeszéd), Szél Bernadett (független), volt ismert női televíziós személyiség (Veiszer Alinda), és politikai véleményüket is artikuláló színművészek (Csákányi Eszter, Fullajtár Andrea). Szerepet kapott D. Tóth Kriszta, a női témákat kiemelten kezelő wmn.hu alapító-főszerkesztője, illetve Péterfy-Novák Éva író. Kontrollszereplőként a listára került két miniszter, Novák Katalin és Varga Judit is. (A névsorban szerepelt Schmidt Mária kormányközeli történész is, de mivel a kérdések egyikénél sem ért el 3 százalékot, nem képezi az elemzés tárgyát.)
A kérdőívben vizsgálták a női közszereplőkkel szembeni személyes bizalmat, a politikai ösztönöket, a válságmenedzsment-képességeket, végül azt, hogy összességében kit látnának szívesen a kérdezettek a miniszterelnöki pozícióban.
Leginkább többgyermekes anyákra bíznák gyermeküket az ellenzékiek
Elsőként az IDEA Intézet azt mérte fel, hogy ha halaszthatatlan elfoglaltsága akadna valakinek, kire bízná leginkább a gyermekét a felsorolt közszereplők közül. Ez a kérdés a személyes bizalmat vizsgálja.
Az ellenzéki szavazók negyede Dobrev Klárára bízná a gyermekét ilyen esetben. A második helyen Szabó Tímea található (15 százalék), őt Szél Bernadett követi 13 százalékkal. Érdemes felhívni a figyelmet, hogy mindhárom politikusnő többgyermekes családanya, ami erősítheti a feléjük megnyilvánuló személyes bizalmat. (Az elemzésben ellenzéki szavazók alatt a Mi Hazánkon kívüli ellenzéki pártok szavazóit értik, míg ismeretlen preferenciájúak azok, akik bizonytalanok vagy válaszmegtagadók a pártpreferenciára vonatkozó kérdésnél.) Érdekes, hogy 10 százalék választotta ennél a kérdésnél D. Tóth Krisztát, köszönhetően elsősorban annak, hogy az ismeretlen preferenciájúak relatív többsége, negyede rá bízná a gyermekét elfoglaltság esetén.
A mérhető ellenzéki szavazói rétegek (DK, Momentum, MSZP) esetében nincsenek különösebb meglepetések. A DK-sok 45 százaléka Dobrevet választja, a momentumosok között Cseh Katalin és Donáth Anna (19 és 18 százalék) vezet, míg a szocialista szavazók 31 százaléka Kunhalmi Ágnesre bízná a gyermekét. Figyelemre méltó a Jobbik szavazóinak véleménye, hiszen a Jobbiknak nem szerepelt a felsorolásban politikusa. 22 százalékuk Szél Bernadettet, 21 százalékuk Dobrev Klárát választaná gyermekfelügyeletre, ha halaszthatatlan ügye támadna. Őket Szabó Tímea követi 15 százalékkal.
Dobrev, a „született politikus”
A politikusoké olyan szakma, aminek a legtöbb fortélyát meg lehet tanulni, de nem mindenki tudja egyformán alkalmazni. Sokan állítják, hogy a nagy formátumú politikusoknak született tehetsége, ösztöne van ehhez a hivatáshoz. Az IDEA Intézet adatfelvétele szerint az ellenzéki szavazók véleménye ezen a téren kevésbé megosztott, mint a személyes bizalomnál: 44 százalékuk úgy gondolja, hogy Dobrev Klára a „született politikus”. Őt jelentősen lemaradva Szél Bernadett követi, 18 százalékkal. Szabó Tímeáról 10, Kunhalmi Ágnesről az ellenzéki szavazók 9 százaléka gondolkodik így.
A harmadik kérdés azt vizsgálta, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság megoldásával kapcsolatban kinek a véleményére kíváncsiak leginkább a kérdezettek. Ezt a kérdést úgy is lefordíthatjuk, kitől várják leginkább az ellenzéki szavazók és az ismeretlen preferenciájúak, hogy rendelkezik megfelelő válságmenedzseri kompetenciával. Az ellenzéki szavazók közel fele, 47 százaléka Dobrev Klárától várna leginkább megoldási javaslatokat a járvány okozta gazdasági válság megoldásával kapcsolatban. A második helyezett ennél a kérdésnél is Szél Bernadett (17 százalék).
A pártpreferenciájukban bizonytalanok vagy azt titkolók válaszai viszont nagyon megoszlanak: 22 százalékuk a DK EP-képviselőjét, 17 százalékuk ugyanakkor D. Tóth Krisztát választotta. Szél Bernadett a harmadik 15 százalékkal. Hasonló a helyzet azzal a kérdéssel kapcsolatban is, hogy a válaszadók kivel osztanák meg anyagi gondjaikat.
Végül, összegzésként, arra kérték a válaszadókat, mondják meg, kit látnának legszívesebben a miniszterelnöki pozícióban. Az ellenzéki szavazók véleménye ebben az esetben a legegyértelműbb, ugyanis
- 52 százalékuk Dobrev Klárát látná legszívesebben a kormányfői székben,
- 15 százalék választotta Szél Bernadettet,
- 9 százalék Donáth Annát,
- 8 százalék Szabó Tímeát.
Minden vizsgált választói rétegnél, tehát az ismeretlen preferenciájúaknál és az ellenzéki szövetség minden szavazói csoportjánál Dobrev vezet a felsorolt 16 nő közül. De amíg a DK-sok 89 százaléka választaná őt, addig a pártpreferenciájukban bizonytalanok vagy azt titkolók, valamint a momentumosok 30-30, a jobbikosok 33, az MSZP-sek 42 százaléka látná szívesen az Európai Parlament alelnökét miniszterelnökként.
Az IDEA Intézet hangsúlyozza, 2020 novemberében még nem dőlt el, hogy az ellenzéki szövetség kit indít közös miniszterelnök-jelöltként a 2022-es választáson. Ugyanakkor hangsúlyozottan a női közszereplők közül jelenleg a DK politikusának van a legnagyobb támogatottsága az ellenzéki oldalon. Összehasonlítva a 2018-as hasonló témájú vizsgálattal, Dobrev pozíciója minden szavazói rétegen belül erősödött. Mellette, hasonlóan 2018 őszéhez, Szél Bernadett is komoly támogatottsággal rendelkezik.
