A Süddeustche Zeitung írt elemző cikket az Európa-szerte alkalmazott, azonban különböző keretek között működő letelepedési kötvények rendszeréről. Ahogyan korábban mi is beszámoltunk róla, az Európai Bizottság a magyar letelepedési kötvény és a hasonló európai lehetőségek szigorítását tervezi. A brüsszeli testület szerdán nyújtja be ezzel kapcsolatos javaslatát, amelynek lényege az, hogy a mostanihoz képest fokozottan ellenőrizzék a pénzért tartózkodási engedélyt kínáló aranyvízumokra jelentkező üzletembereket.
Mint írják, a letelepedési kötvényekkel foglalkozó cégek különféle hangzatos szlogenekkel igyekszenek meggyőzni a tehetős EU-n kívüli személyeket, hogy máltai, ciprusi vagy osztrák aranyvízumot vásároljanak, utóbbi a reklám szerint
az egyik legerősebb útlevél, ami a világ 185 országába biztosít vízummentességet.
Az ilyen szolgáltatások nem illegálisak, hiszen a tagországok maguk döntenek, hogy kinek adnak útlevelet vagy letelepedési engedélyt, az EU szemében mégis szálka az aranyvízum, ami nem csak a jó szándékú emberek előtt tárja szélesre Európa kapuit. Az Európai Bizottság az esetleges visszaélések miatt felmérést végzett, arra voltak kíváncsiak, hogy az aranyvízumozás mennyire elterjedt és milyen következtetéseket lehet levonni az eredmények alapján. Minderről szerdán számolnak be a lap szerint.
Az európai útlevél garantálja az EU-n belüli szabad mozgást és letelepedést, illetve lehetővé teszi az európai egységes piachoz való hozzáférést. A lap a Trasparency International adataira hivatkozva arról ír, hogy a 100 letelepedési engedély mellett az utóbbi évtizedben 6000 állampolgárságot osztottak ki anyagi ellentételezésért, befektetésért cserébe.
Korábban részletes cikkben mutattuk be a magyar letelepedési kötvénybiznisz állomásait, illetve azt, hogy az ország a Rogán Antal nevével fémjelzett üzlettel elbukott 30 milliárd forintot.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu
