Habár látszólagos higgadtsággal értékelte a Kúria az Európai Unió Bíróságának (EUB) devizahiteles szerződések ügyében hozott szeptemberi ítéletét, valójában komoly zavart okozott a főbírák körében a luxemburgi székhelyű testület döntése – értesült a 24.hu. Miközben ugyanis a Kúria a nyilvánossággal azt közölte, hogy az ítélet sok tekintetben megerősíti a bíróság eddigi gyakorlatát, és nincs szükség újabb, általános jellegű elvi iránymutatás kibocsátására, a testület egyik főbírája levélben fejtette ki, hogy szerinte érdemes volna újra az EUB-hoz fordulni.
Portálunk birtokába került egy bírósági körlevél, amelyben Vezekényi Ursula tanácselnök arról ír, hogy érdemes volna újra az Európai Unió Bíróságához fordulni és esetlegesen feltenni azt a kérdést, hogy ha az adósoknak nyújtott tájékoztatás nem volt megfelelő, érvényessé nyilvánítható-e a hitelszerződés. Illetve – mint írta – azt is tanácsos volna megkérdezni, hogy ez esetben mekkora mértékben kell megosztozni a banknak és az adósnak a mostanáig teljes mértékben az adósok által viselt árfolyam-különbözeten.
A tanácselnök a bankok által nyújtott tájékoztatásra is kitért. Arra utalt, hogy ha az Európai Bíróság által vizsgált ügyben a tájékoztatás nem volt megfelelő, akkor
aligha lehet olyan tájékoztatás, amely tisztességesnek tekinthető.
Ez erős kijelentés a Kúria tanácselnökétől.
A levél tartalmával kapcsolatban megkerestük a Kúriát is, ahol kérdéseinkre közölték, hogy a birtokunkba került előkészítő belső bírósági munkaanyag a konzultatív testület ülésére készült, nem nyilvános dokumentum. A munkaanyag nem a bíróság véleményét tükrözi, hanem a testületi megbeszélésre szánt gondolatokat vet fel.
A Kúria azt is közölte, hogy
a munkaanyag és a Konzultatív Testület véleménye között nincs ellentmondás.
Ez kiváltképp furcsa megállapítás, hiszen a testület sajtóközleménye szerint minden a legnagyobb rendben van, és nincs szükség semmilyen lépésre, viszont a Kúria tanácselnöke arról írt, hogy kulcsfontosságú kérdésre nem adott választ az unió bírósága.
Nem ez az egyetlen érdekes bírósági levél az EUB-döntés kapcsán. A HVG megszerezte azt a levelet, amelyben Czukorné Farsang Judit, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke azt írta az alsóbb fokú bíróságoknak:
a költséges perindítások elkerülése érdekében mihamarabb le kellene lohasztani a devizahiteles fogyasztók reményeit, amelyeket az Európai Unió Bíróságának ítélete után táplálnak.
A bíró szerint az EUB kimondta, hogy a magyar bíróságok vizsgálhatják az árfolyamkockázat tisztességességét. A testület szerint a pénzintézetek kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. Csakhogy arra nem adott támpontot a testület, hogy pontosan milyen kritériumnak kellene megfelelnie a tisztességes tájékoztatásnak. Így ezt minden egyedi ügyben az eljáró bírónak kell majd megítélnie. Ez pedig azt jelenti, hogy az EUB-döntés – sokak várakozásával ellentétben – nem lesz sorsfordító.
A Fővárosi Ítélőtábla bírájának szavai erősen egybecsengenek a korábban a Pécsi Törvényszék és a Pécsi Ítélőtábla bírói kara által tartott devizahiteles konferencián elhangzottakkal, amelynek részleteit még a Magyar Nemzet hozta nyilvánosságra. A bírók egymás közt például arról beszéltek, hogy
ami a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségét illeti, sok érvénytelenségi jogcímet, amivel a nehéz helyzetbe került adósok próbálkoztak, a jelenlegi tudásunk alapján már ki tudunk lőni.
De az is elhangzott, hogy az adósok számára
itt már csak a kegyelemdöfést adjuk meg, vége a történetnek, csak az elszámolást kell elvégezni.
Az ügyben reagált Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla, egyben a Magyar Bírói Egyesület elnöke, aki azt mondta:
azok a devizahiteles-törvények, amelyek alapján el kell bírálni a szóban forgó hitelszerződéseket, nem „adóspártiak” feltétlenül, így jogértelmezésük sem lehet az.
Az adósok tehát nincsenek könnyű helyzetben, s az Európai Unió Bírósága által meghozott ítélet után tömegesen indulnak majd újra a felfüggesztett devizahiteles perek. Azonban a devizahiteles ügyekben jártas ügyvédek szerint az már most látszik, hogy a bírók kevéssé veszik figyelembe az EUB döntését, ugyanakkor a bankok jogászai gyakran érvelnek a Kúria által kiadott közleménnyel, amely szerint nem okozott új helyzetet a luxemburgi testület döntése.
Kiemelt kép: Demonstrálók transzparensekkel a Jobbik és az otthonvédelmi civil szervezetek demonstrációján a budapesti Markó utcában, a Kúria épülete előtt 2013 decemberében. A Kúria polgári kollégiuma ezen a napon jogegységi ülésen tárgyalta a devizahitelek elvi kérdéseit. (MTI / Kallos Bea)
