Először készült Magyarországon egészségügyi teljesítményértékelés, amely meglehetősen szomorú képet fest a helyzetről. A jelentést az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával, minisztériumi szakértők csoportjai készítették és 76 indikátorral jellemzik a 2013 – 2015 közötti időszakot.
A Napi.hu által szemlézett jelentésből kiderül, hogy ugyan a magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciájú, de az országon belül nagyok a különbségek, az átlag pedig elmarad az EU legtöbb tagállamának szintjétől. Az egészségesen várható élettartamban a férfiaknál 7, a nőknél pedig nyolc év a különbség a legjobb adottságokkal rendelkező közép-magyarországi, és a legrosszabb helyzetben lévő észak-magyaroszági régió között.
Ugyanilyen fontos tényező az iskolázottság is, egy alapfokú végzettségű férfi 12, egy ugyanilyen végzettségű nő 5,6 évvel él rövidebb ideig él, mint azok, akik felsőfokú végzettséget szereztek.
Az ÁEEK-jelentés szerint egy jobb ellátórendszer egy kisvárosnyi embert, 32 ezer főt menthetett volna meg a vizsgált időszakban, a 65 évesnél fiatalabbak esetében minden második haláleset elkerülhető lett volna a megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal. 2014-ben a lakosság 7 százaléka nem jutott hozzá a szükségesnek vélt egészségügyi ellátáshoz.
Országos átlagban megfelelő, hogy a lakosság 83 százaléka közúton 30 percen belül eljut egy sürgősségi fekvőbeteg-ellátáshoz, a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon azonban az átlagnál rosszabb a helyzet.
Problémás területnek számít a várólista, míg 2015-ben Közép-Magyarországon 31 napot kellett várni átlagosan, a Dél-Dunántúlon 110-et. Az országos átlag 53 nap volt. A leghosszabb várólistája a szürkehályognak, a térd- és csípőprotézis műtétnek van.
