Egy nemrégiben készült kutatás szerint az emberek 97 százaléka kért már kölcsön pénzt családtagjaitól vagy barátaitól, kétharmaduk pedig többször is. Mindez nem meglepő, hiszen kivel nem fordult még elő, hogy kisebb-nagyobb összeget azoktól kért kölcsön, akik nem kérnek se kamatot, se jövedelemigazolást érte. Az már jóval sokkolóbb adat, hogy a kölcsönkérők fele fizette csak vissza a pénzt teljes egészében, 36 százalékuk csak részben, 14 százalékuk pedig egyáltalán nem. Sokan összekeverik ugyanis az üzletet és a barátságot – pedig pénzkérdésben az érzelmeink nem jó tanácsadók –, így ha a barát nem fizet, könnyen lesz az áldásból átok.
Nem véletlen, hogy aki egyszer már megégette magát egy magánkölcsönnel, az legközelebb biztosan közjegyzőhöz fordul és olyan okiratot készíttet, amellyel a tartozás közvetlenül, bírósági per nélkül végrehajtható – mondja dr. Rák Viktor. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodavezető-helyettese szerint a barátoknak, ismerősöknek nyújtott kölcsönök túlnyomó többségéről még mindig nem készül semmilyen írásos dokumentum vagy szerződés, vagy ha készül is, sok esetben a későbbi jogérvényesítésre alkalmatlan formában és adatokkal. Holott érvényes szerződés nélkül jelentősen csökkenhet az esélye annak, hogy hozzájutunk a pénzünkhöz, ha az adósunk valamilyen oknál fogva nem fizet. Azt pedig még mindig nagyon kevesen tudják, hogy több módja is van annak, hogy pénzüket gyorsan, hosszadalmas bírósági eljárás nélkül, törvényes eszközökkel visszaszerezzék.
Pénz kölcsönadásának legegyszerűbb és legbiztonságosabb módja, ha még a pénz átadása előtt elmegyünk bármely közjegyzőhöz és a kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglaljuk. Ebben az esetben a közjegyző – a mi kérelmünkre – azonnal végrehajtást indíthat az adós ellen, ha az nem fizet időben vagy pontosan. A közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés az adóst is védi arra az esetre, ha a kölcsönadó több pénzt követelne tőle vissza, mint amennyiben megállapodtak, vagy korábban akarná visszakövetelni a pénzt, mint azt a szerződésben kikötötték.
A tartozások rendezésének egy másik, egyszerű módja, ha a kölcsönt kérő fél megy el a közjegyzői irodába és egy úgynevezett kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arról, hogy a megbeszélt időpontban megfizeti a tartozását. Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat olcsóbb – 30 ezer forint körüli összegből szinte biztosan megvan –, mint egy kétoldalú, közokiratba foglalt szerződés, s későbbi jogvita esetén garanciaként ugyanúgy felhasználható, ugyanúgy végrehajtható. Ez a nyilatkozat nemcsak a tartozás keletkezésekor, hanem később is bármikor megtehető. A tartozás közjegyző előtti elismerése akkor is jól jöhet, hogy ha valaki kárt okozott, és egyik fél sem szeretné, ha később a másik megkérdőjelezné, mekkora kár megtérítésében állapodtak meg korábban.
Hogy drága lenne a szerződés? A kölcsönkérőnek még mindig sokkal olcsóbb, mintha banki hitelt vett volna fel, hiszen ott nemcsak a szerződéshez, hanem a kölcsönhöz is kapcsolódnak díjak és költségek, nem is beszélve a kamatokról, amelyek egy személyi kölcsön esetén legalább évi 9-10 százalékra rúgnak. De ennél fontosabb érv is van: a közokirat vagy szerződés megléte önmagában is növeli a fizetési hajlandóságot, így nemcsak a pénz kerül vissza jó eséllyel a kölcsönadóhoz, hanem a barátság is megmarad.
