“A húsmarha tenyésztés lehetőségei Kazahsztánban” című tanulmány is gyanús

Mesterházy Attila a földművelésügyi minisztert kérdezte arról,

Hogyan értékeli, hogy a juhtenyésztéssel foglalkozó tanulmányhoz hasonlóan A húsmarha tenyésztés lehetőségei Kazahsztánban c. tanulmány számos mondata is szó szerint elérhető internetes portálokon, illetve szakmai megállapításainak jelentős része is különös hasonlóságokat mutat állattartási technika, szarvasmarha tenyésztés és tartástechnológia témakörben irt korábbi szakkönyvek megállapításaival?”

Meg arról is, hogy

Hogyan hasznosult a közel 1.000,-Ft/szó összegért készített tanulmány?

Meg még ezekről.

Ha már utólag papírozták le a megbízást, miért nem sikerült a már kész tanulmány címét szerepeltetni a megbízási szerződésben?

Szerződés szerint nettó 6.292.205,-Ft+ÁFA összegért készített 100 (egyszáz) A4 oldal terjedelmű szakmai tanulmány valójában csak 32 oldal?

Miért kellett közel 1.000,-Ff/szó összegért elkészíttetni a tanulmányt?

A megbízó, vagy megbízott kezdte el saját felelősségére a feladat ellátását a szerződés megkötése előtt, avagy hogyan vizsgálta jogi szempontból a szerződést a Hódy és Társai Ügyvédi Iroda?

Miért utólag papírozták le a megbízást?

Tekintettel a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet 9 fős Jogi és Igazgatási Osztályára, miért volt szükség külső ügyvédi iroda segítségére?

Kik nyújtottak be még árajánlatot és milyen összegekkel az Olajtartalmú növények termelésének és hasznosításának vizsgálata Kazahsztánban című tanulmány elkészítésére?

Milyent felhívás alapján, kik nyújtottak be még árajánlatot és milyen összegekkel?

Kik nyújtottak be még árajánlatot és milyen összegekkel Az agrárlogisztika fejlesztési lehetőségei Kazahsztánban című tanulmány elkészítésére?

Kik alkották a Bíráló Bizottságot és milyen lektori véleményeket fogalmaztak meg a “Flóra” Konzorcium tanulmánya kapcsán?”

Fazekas Sándor egységes választ adott. Azt írta, hogy a tanulmány elkészíttetésére a Földművelésügyi Minisztérium kérte fel a Nemzeti
Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézetet (jelenlegi jogutódja: Herman Ottó Intézetet), hogy Magyarország és a Kazah Köztársaság közötti gazdasági és stratégiai kapcsolatok a közeljövőben erősödjenek. A miniszter szerint ehhez feltétlenül szükséges a magyar vállalkozásoknál és Magyarországon felhalmozott tudás és technológia bevonása a kazah mezőgazdaság és feldolgozóipar modernizációjába

Többek között a kiemelten fontos „húsmarha” agrárágazati területen kívánjuk megvizsgálni azokat a lehetőségeket, amelyek alapul szolgálhatnak a közvetlen együttműködéshez. Az eltelt rövid idő alatt a tanulmány eredményessége számszerűen még nem mutatható ki, annak hasznosulása a későbbiekben értékelhető, azonban már most alapot teremt a gazdasági kapcsolatok kialakításában érdekelt intézmények és vállalkozások döntéseinek előkészítéséhez.

A tanulmány elkészítésére három ajánlat érkezett, de a legolcsóbb a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt.-é volt. A miniszter szerint általánosan elfogadott értékelés szempont, hogy

egy tanulmány értékét nem csak annak írásos terjedelme (szavak vagy leütések száma), hanem az abban található szemléltető eszközök (ábrák, táblázatok, fotók), illetőleg azok minősége is jelentik. Jelen esetben a tanulmány elkészítését megrendelő szaktárca összességében a dokumentumot szakmailag hasznosnak, ár/érték arányban megfelelőnek találta.

Fazekas Sándor szerint a megbízási szerződésben valóban elírták a dátumot, amit az okirat egyetlen aláírója sem észlelt, de egyik félnek sem okozott értelmezési problémát.

A plágiumgyanúról

A miniszter szerint a szakirodalomban rendkívül széles körűen tárgyalt téma a hústermelés, ezen belül kiemelkedő fontosságú a húsmarha tenyésztés.

Nemcsak papír alapon, hanem az elektronikus médiában is számos tanulmány, cikk és előadás található. Véleményünk szerint önmagában nem meglepő, sőt természetes, hogy a számos szakirodalmi feldolgozás, illetve tudományos vita során hasonló vagy akár azonos megfogalmazásokkal találkozhatunk.

A miniszter azt is elárulta, hogy a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. írt a kazahsztáni talajművelés fejlesztési lehetőségeiről, tanulmányozta az olajtartalmú növények termelésének és hasznosításának kazah lehetőségeit és megvizsgálta az agrárlogisztika fejlesztési lehetőségeit.