A Transparency International Magyarország (TI) szerint az európai uniós projekteket rendszeresen túlárazzák, az pedig, hogy a pályázati pénzeket el kell költeni, korrupciót okozhat. A TI hétfőn Budapesten mutatta be Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon című tanulmányát
A bemutatón Martin József Péter, a szervezet ügyvezető igazgatója elmondta: a magyarországi közbeszerzések 60 százaléka, az állami beruházások mintegy 95 százaléka európai uniós forrásból valósul meg, évente mintegy 1000 milliárd forint érkezik az uniótól. Kijelentette, EU-s támogatások nélkül Magyarországon nem lenne sem növekedés, sem közberuházás.
A közbeszerzésnél a legnagyobb a sunyulás
Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője azt mondta, az uniós források felhasználásában a legkockázatosabb a közbeszerzés szakasza, ott történik a legtöbb szabálytalanság. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2014-es megszűntével a fejlesztések irányítását végző hatóságok a minisztériumokhoz kerültek, a központi koordinációt pedig a Miniszterelnökség látja el. A tanulmány fontos megállapításának nevezte, hogy ezzel “a korrupció lehetőségei is központosultak”.
A közreadott sajtóanyagban azt írták: a források kezelői felültervezik a pályázatokra szánt pénzt, bőkezűen határozzák meg az elszámolható költségeket, a hatóságok nem érdekeltek abban, hogy szigorúan ellenőrizzék a költéseket.
Valódi teljesítmény? Hahahahaha!
Kállay László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a TI külső szakértője azt mondta, a korrupció nemcsak erkölcsileg ítélhető el, hanem forrásokat von el fontos fejlesztésektől, és olyan mintát teremt, miszerint a siker nem a valódi teljesítményen múlik.
Sokszor forrásbőség van az uniós támogatásokból finanszírozott területeken, és a kormányzati kommunikációban jellemző megközelítés, hogy a források felhasználása az egyetlen cél, “a felhasználás hatékonysága alig számít”. A korrupt módon elköltött pénz is segíti ezt a folyamatot, javítja a felhasznált források mutatóját – tette hozzá.
Túlárazás, túlárazás mindenhol
Szinte mindent átszövő korrupciós problémának nevezte a túlárazást, a piacinál magasabb ár alkalmazását az elszámolásokban. Hozzátette, a korrupció “akkor kezdődik”, amikor a kedvezményezettek a beszállítókkal szerződnek. A túlárazás “teljesen általános jellemzője a rendszernek”. Szerinte a 2007 és 2013 között megvalósult mintegy 63 ezer projekt 90 százalékánál történhetett túlárazás.
A fontosabb korrupciós technikákat részletezve beszélt az indokolatlanul kiválasztott fejlesztési célokról és azokról a közbeszerzési pályázati kiírásokról is, amiknek csak egy preferált ajánlattevő tud megfelelni -írja az MTI.
Lázár János nem hagyja magát
Időközben reagált a Miniszterelnökség is a Transparency kutatására. Megpróbáltuk a tényeket kiemelni, amivel indokolják, miért működik minden jól. Alapvetően a 2007-14 közötti elosztási rendszert kritizálták, és állították, meg kellett szüntetni az NFÜ-t, hogy minden jobb legyen.
A tárca szerint mindig vizsgálódtak, ha szabálytalanság gyanúja merült fel és “folyamatosan javítjuk a közpénzek felhasználásának jogi és intézményi kereteit.” Sőt, a november 1-én hatályba lépett új közbeszerzési törvénybe a Transparency javaslatait is beépítették, így a szervezet “nyitott kapukat dönget”.
